A csapadék kevés (évi 500–550 mm) és egyenetlen eloszlású, gyakori a szárazság és az aszály. A megye középső részein helyezkednek el hazánk legszárazabb vidékei, azonban felszíni egyenletességének köszönhetően számolni kell a belvizesedés lehetőségével. Természeti értékei közül kiemelkedik a kiváló minőségű termőtalaj (legfőképpen csernozjom talajok és azok altípusai, közép-kötött talajok fordulnak elő), a termálvíz vagyon és a napsütéses órák magas száma (évi 2000 óra felett). Legnagyobb folyói a Tiszán kívül a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A klímaváltozás következtében fellépő vízhiány pótlására lehetőséget kínál a folyóvölgyek területét sűrűn behálózó csatornarendszer. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele.
A mezőgazdaságban dolgozók aránya a '90-es évek elejéig 10% felett volt, ám ezt követően folyamatosan csökkent és 2003 óta mindössze 5%. A vállalkozások zöme a szolnoki és a jászberényi kistérségben található. Mezőgazdasági szempontból a jó minőségű talajadottságok és a napsütéses órák magas számának köszönhetően a megyében kiemelkedő jelentőségű a növénytermesztési ágazat. A mezőgazdasági területek aránya 91%, ezen belül a szántó területek aránya országos tekintetben átlagon felüli, 79%. Fontos továbbá a sertés-, a juh-, és a szarvasmarha-tenyésztés is.
Kultúraszerkezet, növényvédelmi jellegzetességek
A megye kultúraszerkezete kifejezetten stabil, összetétele és a kultúrák egymáshoz viszonyított aránya az utóbbi tíz évben szinte állandónak mondható.
Jellemzően a kalászos kultúrák dominálnak, összesített vetésterületük átlagosan 160 000 ha körül mozgott 2005 óta, amellyel Jász-Nagykun-Szolnok egyben kiérdemelte hazánkban a legnagyobb gabonatermesztő megye címet (ábra).
A növényvédelmi technológia vonatkozásában elmondható, hogy a vegyszeres gyomirtást az országos átlagot meghaladva a táblák szinte teljes felületén elvégezték (az országos átlag csupán 84%). Az egy hektárra jutó átlagos kezelések száma megegyezik az országos átlaggal (az esetek 10%-ában fordult elő, hogy a gazdák felülkezelést végeztek), tankkeverék használata nem jellemző, a gyomirtás általában egy termékkel történik. Kutatásaink szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében a fungicides és inszekticides kezeléseket tavaly az országos átlagnál csak árnyalatnyival nagyobb mértékben, 87% illetve 56%-os fedettséggel végezték, az egy hektárra jutó kezelések száma, illetve az egy hektárra kijuttatott vegyszerek száma a gombabetegségek elleni védekezésnél némileg elmarad az országos átlagtól, használatuk nem volt indokolt. Egységesen mindhárom terméktípus esetében elmondható, hogy a gazdák az olcsóbb készítményeket használták. A megye növényvédőszer-használatából származó, kutatásunkban kimutatott forgalma a vetésterület méretéből adódóan kiemelkedő.
A második legfontosabb kultúrnövény a napraforgó, vetésterülete az utóbbi 10 év átlagában 74 000 ha körül változott, tavaly ezt jóval túlszárnyalva 85 000 ha-on termesztették. Ezzel a területtel Jász-Nagykun-Szolnok rendre az ország legnagyobb napraforgó-termesztője. Az országos növényvédelmi technológiával szinkronban a herbicid-kezelések szinte a teljes felületen megtörténtek. Minden második esetben kétszer is végeztek kezelést és az esetek 65%-ában több terméket juttattak ki az adott termőföld egy hektárjára. A fungicid- és inszekticid-használat az országos átlagnak megfelelő. Akárcsak a kalászos kultúrák esetében, a napraforgóra is az olcsóbb árfekvésű készítményeket juttatták ki a gazdák. Jellemző a Clearfield, illetve az Express-toleráns vetőmag használata. A napraforgó vetésterület 87%-án a korszerű technológiát választották a gazdák, amely ugyan az országos átlag felett van (77%), de csupán a nyolcadik az országos listán (táblázat). Akárcsak a kalászos kultúrák esetében, a hektárköltségek a napraforgóban is alacsonyabbak a hazai átlagnál.
A megye harmadik legfontosabb növénye a kukorica. Az utóbbi 10 évben átlagosan 53 000 ha-on vetették, ám 2011 óta növekedés volt tapasztalható és 60 000 ha feletti területekkel szerepelt hazánk kultúraszerkezetében. A tavalyi statisztikában 64 000 ha olvasható. A gyomirtás országszerte hagyományosan szinte a teljes vetésterületen megvalósult. Kutatásunk alapján 2014-ben a gyomflóra indokolta az átlagon felüli kezelésszámot, az esetek 35%-ában felülkezelésre volt szükség, tankkeverékeket nem használtak. Míg a fungicid kezelések továbbra sem jellemzőek, az inszekticides kezelésekre a 2013-as kiugróan magas 30% után tavaly az országos átlaggal azonos mértékben, a terület 9%-án volt szükség. A gazdák az országos átlagnál 6%-kal drágább herbicideket választották, az inszekticidek esetében viszont az átlagnál 19%-kal olcsóbb szerek használatával ellensúlyozták a megnövekedett kezelésszám szükségességét.
Jelentős továbbá a 19 000 ha-on folytatott repcetermesztés, amely egyben az ország negyedik legnagyobb vetésterülete.
Az utóbbi három év tendenciáját tekintve a vegyszeres gyomirtás kiszorítani látszik a mechanikai kezeléseket. Míg 2012-ben a repceterület felét kezelték herbiciddel, addig tavaly 95% volt az országos átlag, akárcsak Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Az egy hektárra eső kezelések és a hektáronként felhasznált gyomirtó termékek száma egyezik az országos átlaggal (1,5 és 1,7).
A gombaölő készítmények használata kevésbé volt indokolt, mint az ország más megyéiben (a vetésterület 68%-án, szemben az országos 85%-kal). Rovarkár ellen viszont szinte teljes területen védekeztek országszerte, akárcsak vizsgált megyénkben is, a terület 96%-án. Az átlagos hektárköltség (21 635 Ft) nem éri el az országos 25 398 Ft-ot, ebben a kultúrában is az olcsóbb szereket választották. A Clearfield-technológia alkalmazása jelentős a megyében, az országos 10%-os átlagot meghaladva, a vetésterület 20%-án vetettek tavaly imidazolinon-toleráns vetőmagot.
A speciális kultúrák, a gyümölcs és szőlő állókultúrák jelentősége elhanyagolható a megyében.
Végezetül ezúton is köszönjük a kérdezőbiztosaink kérdéseire válaszoló gazdák és szakemberek munkánkhoz nyújtott segítségét és kívánunk egyúttal sikeres gazdálkodást a tisztelt Olvasóknak!
Schlotter Katalin
Kleffmann & Partner Kft.
A cikk szerzője: Schlotter Katalin
