A pécsi erőmű jól bemutatja, hogy az energiaszektor és az agrárágazat együttműködése miként erősítheti egyszerre az energetikai fenntarthatóságot és önállóságot, valamint az agrárium jövedelmezőségét. Pécs az első olyan hazai nagyváros, amelynek távfűtését teljes egészében biomassza alapú megújuló energiaforrásból fedezik. A szalmatüzelésű erőművi blokk párhuzamosan képes hő és áram előállítására, villamosenergia-termelő kapacitása 35 megawatt.
A hazánk legnagyobb szalmatüzelésű erőművi blokkját működtető cégcsoport a szalmatüzelésű blokk kiszolgálására már jelenleg is mintegy negyven beszállítóval – termelővel, integrátorral – áll szerződésben, akiktől tavaly 3,5 milliárd forintnyi értékben vásárolt mintegy 180 ezer tonna szalmát és más mezőgazdasági mellékterméket, ezáltal a térségben csaknem ezer agrárvállalkozót juttattak kiszámítható jövedelemhez.
A folyamatos tüzelőanyag-ellátás egy komplett agrárbeszállítói rendszer kiépítését tette szükségessé, hiszen a mezőgazdasági melléktermékek megtermelése, összegyűjtése, bálázása, raktározása és őrzése rengeteg munkával jár. Ugyanakkor a cég mezőgazdasági felvásárlóként történő megjelenése a térség mezőgazdaságának is előnyös, hiszen a beszállító termelők és vállalkozók számára jelentős pótlólagos jövedelemforrást jelent.
– Ebben az esztendőben szeretnénk 200 ezer tonnára növelni az energetikai hasznosítás céljából felvásárolt bálázott tüzelőanyag mennyiségét, a korábbinál is szélesebb és biztosabb alapokra helyezve a pécsi erőmű tüzelőanyag-ellátását – hangsúlyozta Rudolf Péter, Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese. – Olyan mezőgazdasági melléktermékeket – jellemzően kalászosok szalmája, kisebb részben kukorica- és repceszár – vásárolunk fel, s állítunk elő belőle villamos-, illetve hőenergiát, amelyek másként nem értékesíthetőek. Emellett a Pannonpower kisebb mennyiségben kifejezetten energetikai hasznosításra termesztett növényeket – energianád – is hasznosít a pécsi erőműben.
A mezőgazdasági mellékterméket beszállító agrárvállalkozások egy része a saját maga által termelt szalmát adja el, másrészük pedig olyan vállalkozás, amely a saját működési környezetéből már maga is felvásárolja a szalmát. Ily módon a köréjük kiépült agrárbeszállítói rendszer térségi szinten serkenti a vállalkozói kedvet, innovációt. Az idén márciusban a beszállítói rendszer bővítésére indított újabb kampány célja a rendszer megerősítése és kiterjesztése.
A gazdaságossági számítások azt mutatják, hogy – megfelelő előkészítést követően – akár 100 kilométerről is megéri a pécsi erőműbe szállítani a mezőgazdasági melléktermékeket. Így Baranya megye mellett az egész dél-dunántúli és a dél-alföldi régióból is várjuk a beszállítók jelentkezését – emelte ki Rudolf Péter. – Fontos, hogy maguk a mezőgazdasági szereplők is értékként tekintsenek a szalmára és a többi melléktermékre. Ugyanis ezek olyan, nagy energiatartalmú anyagok, amelyek gondos kezelés esetén értékesíthetőek, s biztos bevételt jelentenek, növelik a mezőgazdasági vállalkozások jövedelmezőségét.
Hangsúlyozta, nem jelent ökológiai problémát e tüzelőanyag nem agrárcélú felhasználása. Az erőmű 100 kilométeres körzetében a számítások szerint – Baranya, Somogy, Tolna és Bács-Kiskun megyében – nagyjából 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik évente, ennek mindössze 2-3 százalékát, 200 ezer tonnát vásárolják fel. Az égetés után maradó, káliumban és foszforban gazdag hamu pedig, amely a tüzelőanyag 7-8 százaléka, visszakerül a gazdálkodókhoz, akik azt a talajba juttatják vissza.
A biomassza-alapú energiatermelés bemutatására ismeretterjesztő központot hoztak létre a pécsi erőmű területén. A komplexum a legmodernebb eszközök mellett interaktív játékelemek segítségével mutatja be a pécsi erőmű fejlődésének történetét és világszínvonalú, biomasszát felhasználó technológiáját, valamint a mezőgazdasági melléktermékeket és azok hasznosítását.
A cikk szerzője: Agro Napló
