A talaj nedvességtartalma igen fontos tápanyagfelvételt szabályozó tényező. Ha kevés, vagy éppen túl sok a nedvesség a talajban, akkor a víz nehezen mozog, így az oldott formában jelenlévő tápelemek nem jutnak el megfelelő mennyiségben és időben a gyökér felszívási zónájához. Ezt fokozza, hogy a nedvességtartalmát folyamatosan vesztő talajban mérséklődik a gyökerek növekedése, így azok nem fejlődnek tovább, hogy elérjék a vizet és tápanyagot is tartalmazó mélyebb rétegeket, és előbb-utóbb kimerítik az adott talajréteg tápanyagtartalékait. Ennek eredményeképpen csökken a felvett ásványi anyagok mennyisége, ezzel a szervesanyag-termelés és a hozam is. Az osztott parcellás szántóföldi műtrágyázási kísérletsorozat, az 500-ak Klubja elmúlt három éve eredményeinek értékelésekor ezért az egyik fő szempont az volt, hogy kiderüljön, a szélsőséges időjárási körülmények hatásai miként befolyásolhatóak szakszerű műtrágyázással.

A tápelemek közül a foszfor felvételét nehezíti leginkább a száradó, illetve kevés felvehető vizet tartalmazó talaj, ugyanis nagyobb mennyiségben éppen a talaj felső, leghamarabb kiszáradó rétegében található meg. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a növények foszfortartalma normális vízellátás mellett jóval nagyobb, mint szárazabb időszakokban. „Mivel a foszfor a fiatal növények jobb gyökeresedését segíti, a kelő növények foszfortartaléka azonban hamar elfogy, ezért már a kezdeti fejlődésekor szükség van foszfor pótlására, hogy a növekedés töretlen maradjon. Az alaptrágyázás mellett ezért igen nagy szerepe van a startertrágyázásnak, ugyanis ezzel nő a fejlődés intenzitása, nagyobb lesz a gyökérzet víz- és tápanyagfelvétele, ami végül jobb stressztűrő képességet és magasabb terméshozamot eredményez” - mondta el dr. Kiss Csongor, a Nitrogénművek Zrt. szaktanácsadási és kísérleti osztályvezetője.

„A harmonikus káliumellátás abban játszik igen fontos szerepet, hogy jótékonyan befolyásolja az ozmotikus nyomást, azaz a növények vízháztartásának szabályozásán át csökkenti a párologtatás intenzitását, miközben növeli a gyökerek vízfelvevő képességét. Mindez jótékony hatással van a növények stressz toleranciájára, így különösen aszályos évjáratokban megnő a megfelelő káliumellátottság jelentősége. Emellett a káliummal gondozott őszi vetésű növények fagytűrő képessége is nő azáltal, hogy nagyobb lesz a sejtek cukortartalma, és ezzel csökken a fagyáspontja. Ezért javasoljuk a szántóföldi és kertészeti kultúrák nagy részénél az őszi foszfor és kálium kijuttatást” - mondta el a szakember.

A vízhiány nemcsak a tápanyagfelvételt, hanem a növényen belüli tápanyagszállítást is jelentősen mérsékli. Az anyagcsere folyamatok már kis turgorvesztés következtében zavart szenvednek, mérséklődik, majd leáll a sejtosztódás, a sejtnövekedés, a fehérjeszintézis. „Aszályos évjáratban ezért különösen megnő a lombtrágyázás jelentősége, mivel nagy előnye, hogy nem kell plusz nedvesség az oldódáshoz, kevés bemosó csapadék esetén egyértelműen jobb hatékonysággal rendelkezik, mint a szilárd formulák. Az 500-ak Klubja kísérletek során ezért minden Genezis parcellán használtunk lombtrágyákat, növényspecifikus összetételben” - tájékoztatott dr. Kiss Csongor.

500-ak Klubja tapasztalatok

Az 500-ak Klubja működésének elmúlt három évében jelentős időjárási szélsőségekkel találkozhattunk, így az eredmények jól tükrözik, hogy ilyen körülmények között hogyan befolyásolták a növények fejlődését a megfelelő időben és mennyiségben kijuttatott tápanyagok. Az aszályos 2011 után, amikor az éves 500-800 mm csapadékmennyiséghez képest többnyire 350-600 mm hullott, az évszázad tizedik legszárazabb éve következett, ami tovább súlyosbította a 2012-es év csapadékdeficitét. Az országos csapadékösszeg a homogenizált, interpolált adatok alapján mindössze 470,4 mm volt. A 2013-as évben nem az abszolút csapadékhiány, hanem annak éven belüli egyenlőtlen eloszlása okozott problémát, míg 2014 kifejezetten csapadékos év volt. Az idei év tavasza ellentmondásosan alakult, hiszen az ország egyes részein belvíz, míg más részein a szárazság okozott problémát.

A fenti táblázatok számaiból jól látható, hogy az 500-ak Klubja kísérletekben Genezis technológiával mindhárom év során több foszfor és kálium hatóanyag került a talajokba. A növények számára megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló, könnyen felvehető tápanyagok mindegyik évben, de különösen az aszályos években (2012 és 2013) pozitív hatást fejtettek ki a növények fejlődésére és stressztűrő képességére, ezáltal pedig a terméshozamokra és minőségre is. A kijuttatott friss foszfor és kálium hatóanyag az aszályos évjáratban is segítette a termésstabilitás megőrzését, emiatt rendre jobb, 9-14%-kal nagyobb terméshozamokat mértünk a Genezis parcellákon. Sőt, mi több, az így kezelt növények a betegségekkel és kártevőkkel szemben is jobb ellenálló képességet tanúsítottak.

„Összességében elmondható, hogy több más mellett a szárazság az a stressztényező, amelynek mérséklése nagyobb termést, végső soron hasznot eredményez. A három év eredményeinek általános tapasztalata az, hogy közepes és gyenge tápanyag ellátottságú talajokon semmiképpen ne hagyjuk el az őszi PK alapműtrágyázást, fennálló vízhiány esetében pedig a műtrágya vízoldékony formában tartalmazza a foszfort és a káliumot, hogy még alacsony nedvességtartalom mellett is gyorsan oldódjon és tárolódjon, hatékonyan táplálva ezzel növényeinket” - foglalta össze a tapasztalatokat a szakember.

További információ:

Kovács Anna

Nitrogénművek Zrt.

Tel: +36 1 999-3540

Mobil: +36 30 630-9631

kovacsanna@nitrogen.hu   

www.nitrogen.hu    

Csordás Emőke

Well PR Ügynökség

Tel: +36 1 350-5390

Mobil: +36 30 221-3611

e.csordas@well.hu