Az öntözés az, amikor megfelelő szinten tartjuk a talaj nedvességtartalmát és megfelelő mikroklímát tudunk biztosítani a növény részére. A közép-europai régióban az éghajlatváltozási előrejelzések alapján várhatóan emelkedni fog az aszályos időszakok, napok száma. Ennek ellenére általában az éves átlagnak megfelelő csapadékmennyiség ugyan leesik, csak nem a megfelelő időben. Az ebből adódó problémákat a mezőgazdasági termelők a saját bőrükön érzik. A növénytermesztésben és a kertészetben a termesztés biztonságát befolyásoló tényezők közül első helyen van az öntözés. Viszont feladatuk nemcsak a hiány esetén a víz pótlása, hanem adott esetben a többlet elvezetése a termőterületről.

Az öntözéses gazdálkodás amellett, hogy nagyobb biztonságot nyújt a termelésben, új lehetőségeket  is biztosit a termelők számára. Mégis több kérdés vetődik fel a gazdálkodókban: mit érdemes öntözni, milyen öntözőt válasszon, mekkora lesz a beruházás költsége, mennyi idő alatt fog megtérülni...?

Mivel  évenként mást termelnek, változnak a felvásárlási árak és az időjárás, változik az öntöző kihasználtsága is. A megtérülés lerövidül, ha a megfelelő, rendszeres öntözés esetén nagy hozamnövekedést produkáló növényt termelünk. Például vetőmagkukorica és csemegekukorica esetén a termeltető előírja a terület öntözését, burgonya és zöldségfélék esetében pedig elengedhetetlen az öntözés.

Mint más beruházások esetén, az öntözésnél  is van egy egyszeri bekerülési költség és egy üzemeltetési költség, ami viszont az üzemeltetőt a gép teljes élettartama alatt terheli (pl. villanyáram költsége, ami csökkenthető, ha alacsony nyomásigényü rendszert terveztetünk és építünk).

Magyarországon a szántóföldi öntözés esőszerű öntözést jelent. Ez telepíthető vagy önjáró öntözőkkel valósítható meg.

A telepíthető öntözők rugalmasan használhatók különböző, általában kisebb táblákon. Öntöződobból, szivattyúból és áttelepíthető csőhálózatból áll. Áttelepítése idő- és munkaerő igényes. Alacsonyabb beszerzési, magasabb üzemeltetési költség jellemzi. A vízágyús öntözés üzemeltetési és agronómiai szempontból sem optimális, de üzemeltethető öntözőkonzollal, ami ugyan növeli a beruházás költségét, viszont az önjáró öntözők előnyös tulajdonságaival rendelkezik (valamivel alacsonyabb nyomásigény, vízcseppméret).

Önjáró öntözők a lineárok és a pivotok (körforgó).

Mindkét öntöző szinte azonos elemekből épül fel. Mindkettő víztakarékos és energiatakarékos öntözőberendezés, ami alacsony nyomáson porlasztva apró cseppekben juttatja a vizet a növényre és a talajra. Magasabb beruházási és alacsonyabb üzemeltetési költség jellemzi.

Az öntözők nyomásigénye kialakítástól függöen 2–3,5 bar.

A lineár egyenes vonalban haladó öntöző. Viztáplálása jellemzően hidránssorból történik flexibilis tömlőn keresztül, amelynek az áthelyezése élő erőt igényel. Vagy csatornából történik a megtáplálás és folyamatosan üzemelhet. A beöntözhető terület szélességét meghatározza a berendezés mérete, hosszát az öntözési ciklus (5 nap).

A pivot öntöző egy a center torony körül kényszerpályán körbeforgó berendezés. Vízmegtáplálása a center tornyon keresztül történik, ebből kifolyólag az üzemeltetése egyszerűbb, megbízhatóbb és olcsóbb mint a lineároké. A beöntözhető terület 20–110 ha, a berendezés méretétől függően. 450 méteres hossz felett javasolt az öntözőberendezésen a huzalos egyenesítő használata, ami biztosítja a tornyok azonos sugáron való haladását.

Mindkét öntöző felszerelhető olyan maximálisan 30 m-es konzollal, ami akadályhoz érve automatikusan befordul, majd az akadály után ismét kinyit, ezzel akár 11 ha-ral megnövelve a beöntözhető felületet. Az öntözők kezelése történhet a helyszínen manuálisan vagy

érintőképernyőn keresztül.

• Beállítható a kijuttatandó vízmennyiség akár több szektorban más mennyiségben is.
• Távúton számítógépről, táblagépről vagy akár okostelefonról
  
  is üzemeltethető.
• Az öntözéshez olyan táblát válasszon, ahol biztosítható az öntözéshez szükséges feltételek megvalósítása reális költségszinten.

Ehhez fontos tudni:

• mit termelek majd, mennyi lesz a növény vízigénye,
• tábla méretét, formáját, a rajta lévő természetes és mesterséges akadályok elhelyezkedését,
• van-e elérhető távolságban megfelelő hozamú vízvételi hely
  
  (felszíni víz, meglévő vízhálózat).

A döntést támogató információk és a modern szoftverek lehetővé teszik az öntözés teljes automatizálását, de még a legmodernebb program sem helyettesítheti 100%-ban a gondos gazda tapasztalatát.

– szz –

A cikk szerzője: Szikszai Zoltán