A legfontosabb jellemzőik:

• kis méretek,
• kompakt kivitel,
• könnyű kezelhetőség,
• jó manőverező képesség,
• egyszerű felépítés, könnyen szervizelhetők,
• sokoldalú felhasználás, széles munkaeszköz (adapter) választék,
• nagy működési biztonság, jó stabilitás.

  Európában közel húsz gyártónak vannak ilyen termékei, közülük is a legismertebbek talán a németországi gyártók. Atlas, Kramer, Schäffer, Thaler Weidemann, illetve Bizon, Striegel stb., de jól ismert az olasz Dieci, a finn Avant is, vagy a holland Giant és egyre ismertebbé válik Európában a cseh Drapper is. A különböző gyártmányú hidraulikus kompakt kisrakodók jellemzője, hogy törzscsuklós alvázzal készülnek és derékcsuklón keresztül kormányozhatók. Ez kedvező fordulékonyságot és kis (90-100 cm-es belső- illetve 180-270 cm külső nyomkörívű) fordulási sugarat kölcsönöz a gépeknek, amely a szűk gazdasági udvarokban, istállókban is megfelelő manőverező képességet garantál a gépeknek. A két tengely között kiképzett derékcsuklók merev kialakításúak, azaz az alváz nem képes elcsavarodni, a mellső- és a hátsó tengely mindig azonos síkban mozog, ez a stabilitás szempontjából fontos (AVANT). Két csuklós alváz megoldással lehet találkozni.

Az egyik, amikor a kormánycsukló előtti alvázrészen – a mellső tengely fölött – található a gémtámasz és az emelőgém, és a csukló mögött, a hátsó tengely fölötti alvázrész hordozza a motort és a vezetőfülkét (Atlas, Giant, Schäffer, Thaler, Weidemann stb.).

A másik megoldásnál, a csukló előtti alvázrészen helyezik el a gémtámaszt, a vezetőfülkét és az emelőgémet, és a csukló mögötti hátsó tengely fölötti alvázrészen kap helyet a meghajtó motor a hidraulikus hajtásokkal (Avant, Dropper stb.). Az előzőnél a gép kezelője szögeltéréssel tudja követni a látómezőben az elkormányzási szöggel arányosan változó munkaterületet, míg az utóbbinál – mivel együtt mozog a gémmel – mindig ugyanazon szögben szemléli a gém- és a munkaeszköz által bejárt vízszintes és a függőleges munkaterületet. A rakodók erőforrása zömében 20 és 40 LE közötti teljesítményű 3 vagy 4 hengeres 1,1–2,4 liter lökettérfogatú (nagyobb telepek kiszolgálásához 50–70 LE közötti teljesítményű) dízelmotor, ritkábban benzinmotor (Avant 419), de ugyanúgy, mint targoncáknál, itt is előfordulnak környezetbarátabb PB-gáz üzemű motorral szerelt változatok is. Sőt elektromos hajtással is lehet már találkozni (Weidemann 1160 e), amely épületen belül és kívül csak elektromos (akkumulátoros) hajtással üzemel. A nem kifejezetten pörgős motoroknál a nyomaték tartása és a hajtóanyagfogyasztás az elsődleges. Ezért a legtöbb motornál 130–180 Nm között változik a max. nyomaték, amelyet 1400–1600 f/min motorfordulatszámnál képesek teljesíteni, a hajtóanyag-fogyasztásuk pedig többnyire 2,7–3,2 liter/h között változik. Az elektromos hajtásnak is egyik nagy előnye, hogy nagy nyomatékot szolgáltat. Ezekben a kompakt kirakodókban leggyakrabban Deutz, Kubota, Kohler, Perkins és Yanmar motorokkal lehet találkozni. A rakodók üzemanyagtartálya általában 40 és 65 liter közötti térfogatú.

A hidraulikus rakodók lelke a hidraulikus rendszerük, amelynek két feladatot kell ellátnia. Az egyik a járószerkezet hidrosztatikus meghajtása és a rakodó mozgásának biztosítása, a másik a kormányzás, a gém (emelőmű) és munkaeszközök működtetése. A rakodók többségénél egy 32–70 liter/min közötti állandó vagy változó szállítási teljesítményű, 190–210 bar nyomáson dolgozó hidraulika szivattyúk szolgálják ki valamennyi fogyasztót (emelőszerkezetet, járószerkezetet és kormányberendezést). Üzemelés biztonsági megfontolásokból a kétszivattyús osztott rendszerek a jellemzők, amelyek közül külön szivattyú és hidraulikus rendszer szolgálja ki az emelő berendezést és külön a járószerkezeti hajtást. A Weidemann hibrid hajtású rakodójánál külön 9 kW teljesítményű villanymotor hajtja meg a hidraulika szivattyút. A legkompaktabb felépítésű kisrakodókon még hátsó függesztő szerkezet is található, illetve külső hidraulikus fogyasztóknak csatlakozókat is kiépítenek a gépen. A hidraulikus rendszerhez 35–45 liter befogadó képességű olajtartályok is tartoznak. Munka közben az olaj felmelegszik, így hasonlóan más erőgépekhez, annak hűtésére a motorhűtővel integrált olajhűtők alkalmazása is szükségesé válik. A járószerkezetet zömében a gépeknél egy fokozatú hidrosztatikus hajtás működteti általában 10 és 20 km/h közötti maximális fokozatnélküli sebességváltoztatási lehetőséggel. Ebből is látszik, hogy ezek kompakt rakodók majoron/telepen belüli használatra készülnek. A 20 km/h feletti sebesség a nagyobb (40–50 LE) motorteljesítményű rakodóknál fordul elő. A hidrosztatikus járószerkezeti hajtás változtatható térfogatú szivattyúja a motoron, a működtető hidromotor a differenciálmű behajtó tengelyen kap helyet. A hajtott tengelyek elektromosan működtethető differenciálzárral is szerelhetők. A hajtott tengelyeken direkt vagy bolygóműves véglehajtások találhatók. Az akkumulátoros meghajtású Weidemann 1160e rakodó járószerkezetét 6,5 kW-os villanymotor működteti. Az elektromos áram tárolására 400 kg tömegű, összesen 240 Ah kapacitású, a hálózatról is tölthető akkumulátor telep található a gépen. Az akkumulátoros és elektromos hajtással az üzemanyagköltségek 41%-a takarítható meg és a dízelhez képest 43%-kal kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, ezzel szemben gyakori utántöltéssel kell számolni.

A homlokrakodókon többféle gémrendszerrel lehet találkozni. Egyrészt gyakori a két főtartógémes, párhuzamvezetős, fix emelési magassággal dolgozó gém (Atlas, Thaler, Weidemann), másrészt egy szekrényes kialakítású kitolható főtartóval rendelkező teleszkópgémes változat (Avant, Drapper, Giant, Kramer, Shäffer). A rakodók többségénél a gém a gép szimmetriatengelyében helyezkedik el, és emelés közben zavarhatja a gépkezelő rálátását a munkaterületre. Ezt kiküszöbölendő az AVANT konstruktőrei jobb oldalra telepítették a rakodó teleszkópos gémjét (AVANT 200/400/500/600). A gém végén a munkaeszközök (és a rakomány) emelés közbeni vízszintesen tartásához párhuzamvezetős gyorscsatlakozó keretek találhatók. A különböző gémkonstrukciókkal megvalósítható emelési/rakodási magasságok zömében 2,7 és 3,6 m között változik az egyes gépeknél, a nagyobb (50 LE feletti) teljesítményű teleszkópgémes gépeknél meghaladhatja a 4,0 métert is. A rakodók maximális hasznos emelőképessége pedig 350 és 2000 kg között alakul, leggyakoribb az 800 és 1500 kg közötti hasznos emelőképesség. A hidraulikus homlokrakodóknál közzéteszik a gépekkel kifejthető vonóerő nagyságát is, amely nem annyira a vontatás szempontjából érdekes (ugyanis a legtöbb géppel vontatni is lehet), hanem a tolóerő miatt, amelyet a rakodónak leeresztett kanálnál, villánál az anyagok kimarkolása és felvétele során kell kifejteni. Ezek az értékek 700 és 1800 dN között változnak. A gépek rakodási teljesítményére kihat a gém emelési és süllyedési sebessége, amely az egyes gépeknél, a névleges motorfordulatszámnál emelés közben 0,7–1,0 m/s között, süllyesztésnél 1,1 és 1,5 m/s között változik általában. A munkaeszközök ürítéséhez fontos maximális billentési szögek pedig 40 és 60 fok között alakulnak. A kompakt kisrakodók minimum nyitott ROPS-FOPS borulásvédő kerettel rendelkeznek. A tető mellső részét sötétített plexiüveggel fedik be, hogy a vezető megfelelő kilátással rendelkezzen a felemelt rakományra. Egyes típusoknál, ahol a védőkeret/védőtető magassága meghaladja a 2 métert, a tető süllyesztésével vagy lecsukhatóvá tételével csökkentik a gép maximális magasságát (Thaler, Weidemann), amelyek így hagyományos istállók bejárati ajtaján is tudnak közlekedni. Opciósan a legtöbb kisrakodóhoz zárt üvegezett vezetőfülkék is rendelhetők. A fülkén belül kézreálló kezelőszervek, kormányberendezés és kényelmes vezetőülés található. A gépek többsége többfunkciós joystickkal vezérelhető. A rakodók emelőrendszerét túlterhelés elleni védelemmel is elláthatják, a kritikus stabilitási határhelyzeteket hang- és fényjelzés jelzi a vezető számára. A zárt fülkével rendelkező gépeknél klímaberendezés is beépíthető a fülkébe. A gépek munkaterület megvilágító lámpái is a védőkeret, vagy a fülke felső sarokpontjain kapnak helyet. Ezeknél a gyakran szűk helyeken is rakodási feladatokat végző kompakt kisrakodóknál kulcsfontosságúak a geometriai méretek. A gépek maximális szélessége 0,9 és 1,4 m között, a maximális hosszuk pedig többnyire 2,1 és 4,2 m között változik. A kis, 1,1–1,9 m közötti tengelytávolságuk miatt kis, 1,8–3,7 m közötti átmérőjű fordulókörön képesek megfordulni. Ezek garantálják a szűk bejáratokon való áthaladást, a jó manőverező képességeket és kis alapterületű raktárakban és istállókban a munkavégzést. A gépek saját tömege zömében 1000 és 3000 kg között változik, a motorteljesítménytől és az emelőképességtől függően a többségük a kedvező stabilitás érdekében pótsúlyozható is. Rendkívül széles – egyes típusoknál akár a 100-at is eléri – a munkaeszköz-választékuk, amelyek között megtalálhatók a különböző térfogatú kanalak, bála- és trágyavillák, a raklap- és Big Bag emelők, a horgok és rönkfogók, az árokásók és kábelárokásók, a marók, a mulcsozók és a seprűk, a tereprendezők, hótolók, hómarók és sószórók stb. Az adapterek és a munkaeszközök gyorscsatlakozókon keresztül kapcsolhatók a gémhez. A rakodókhoz pótkocsi vonófej és/vagy hátsó hidraulikus függesztő berendezés is rendelhető, amelyekkel pótkocsi vontatható (telepen belül), vagy kapcsolt munkagépek üzemeltethetők (pl. gyepvetőgép). Mindezek teszik rendkívül sokoldalúvá a kompakt kisrakodók felhasználását.

 Dr. Hajdú József

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József