Nagy Bence (N. B.): Miért döntött a GPS technológia bevezetése mellett a gazdaságában?
Keresztes Krisztián (K. K.): Egyrészt mindig is érdekeltek a technikai újdonságok, így a GPS-ek mezőgazdasági felhasználása is. Másrészt 2012 tavaszára úgy alakult a vetésszerkezet, hogy a meglévő eszközökkel nem jutott volna elegendő idő a kukorica és a napraforgó vetésére. Két lehetőséget vettünk számításba. Az egyik az volt, hogy egy újabb vetőgépet vásárolunk, és így növeljük a kapacitásunkat. Erre a megoldásra azonban logisztikailag nem voltunk felkészülve. A másik lehetőség és végül a megoldás az volt, hogy robotpilótát szereltettünk a vetőgépet húzó traktorba, hogy a gép éjjel-nappal tudjon menni a kritikus időszakban. Úgy számoltunk, hogy a hatsoros vetőgéppel napi 95 hektárt tudunk vetni.
N. B.: Milyen eszközökkel fogtak neki a GPS technológia bevezetésének?
K. K.: Két Fendt traktort használunk. Egy 936-ost a talajmunkákra és egy 415-öst a vetési, permetezési feladatokra. Egyik gépen sem volt robotpilóta-előkészítés. Trimble robotpilóta-rendszert választottunk, és mind a két gépet pár hét alatt alkalmassá tettük a robotpilótás kormányzásra 2 cm-es RTK pontossággal a FÖMI hálózatos GNSSnet.hu korrekcióját használva. Elég volt csak egy robotpilóta rendszert megvásárolni, amelynek egész évben kihasználtuk az előnyeit. Mindkét gépbe került előkészítés, a kezelőfelületet és az antennát pedig mindig a használatban lévő traktorba szereltük át. A Kverneland Optima HD eDrive-os vetőgépet is összekötöttük a Trimble rendszerrel, ami lehetővé tette az automatikus, soronkénti szakaszolást. Önmagában ez a megoldás nekünk évi 200-250 ezer forint megtakarítást jelent.
N. B.: Mely precíziós mezőgazdasági műveletet tudták elsőként elvégezni?
K. K.: A simítózás volt az első feladat, amelynél a robotpilótát használtuk. A Fendt 936 traktorral egy Rexius 930 simítót húztunk el 9,25 méter hasznos szélességben. Később a Fendt 415-ös traktorral és Kverneland vetőgéppel, automatikus szakaszolással vetettünk nyomjelző nélkül a megtervezett 24 órás műszakban. A sorköz-kultivátorozást és a sávpermetezést egyszerre tudtuk végezni, hiszen tudtunk hátrafelé is figyelni a permetezőre.
N. B.:Milyenek voltak az első év tapasztalatai?
K. K: Indulásnál természetesen sokszor voltak kérdéseink, de ezeket telefonon egyeztetni tudtuk. Ilyen volt például a csatlakozó sorok beállítása, ezeket mind-mind meg kellett tapasztalni és tanulni.
Nagyon pozitív élmény volt, hogy a vetést a már említett hatsoros vetőgéppel 350 hektáron alig öt nap alatt el tudtuk végezni. Korábban nem mindig fért bele, hogy kétszer is kultivátorozzuk a kapás növények sorközét, ebben az első évben azonban erre is jutott idő. A kapákat 35 centiméterről 20 cm-re állíthattuk át, nagyobb felületet tudtunk kapálni, és nem volt taposási kár. Mindeközben a kultivátorral sávpermetezést végeztünk a teljes felület permetezése helyett. Így nagyságrendileg harmadára csökkent a vegyszerköltség.
N. B.: Hogyan tudtak továbblépni az első lépések után?
K. K: Még ugyanabban az évben, 2012-ben kihasználtuk azt, hogy a meglévő Trimble GPS rendszerre épülő hozamtérképezés már csak egy kisebb fejlesztési lépcső. Bár korábban is volt a kombájnban nedvességmérő és a pillanatnyi hozamot is láttuk, az adatokat azonban nem tudtuk dokumentálni. A Trimble hozamtérképezőjének segítségével gyűjteni és elemezni tudjuk azokat. Ezzel a döntéssel ugyanakkor a saját kísérletezési lehetőségeimet is megteremtettem. Pontos információt kapok arról, hogy a különböző vetőmagok, starter trágyák, levéltrágyák hogyan működnek a saját területeimen, és az eredmények alapján a számunkra optimális anyagokat tudjuk kiválasztani.
N. B.: Hol volt a legnagyobb haszon az eddigiek során?
K. K: Tizenkét órás munka után is „frissen” lehet kiszállni a traktorból, sokkal kevesebb koncentrációt igényel a munka. De a kényelmi szempontok mellett 2013-ban igazi konkrét előnye is volt a gyorsaságunknak. Idén nagyon későn lehetett elkezdeni a tavaszi munkákat a csapadék miatt. Április 11-én tudtunk először kimenni a simítóval. Április 17-én vetni kezdtük a napraforgót, két nap múlva pedig a kukoricát is, melyet közben le is sávpermeteztünk. Utána újra jött az eső. Nemcsak végezni tudtunk rövid idő alatt, hanem az időközben megerősödött állomány sokkal jobban viselte a hideghullámot is.
N. B.:Mik a jövőbeni tervek a GPS technológiával?
K. K.: Az a célom, hogy helyspecifikusan tudjam kijuttatni a műtrágyát. Ehhez lassan minden technikai feltétel adott. Másrészt az NDVI szenzort is érdemes lenne kipróbálni a hibridbúzában. Az eddigi tapasztalataim nagyon jók ezzel a növénnyel kapcsolatban, szerintem érdemes nagyobb figyelmet fordítani rá, és biztos vagyok benne, hogy meghálálja az intenzívebb termelés magasabb költségeit is.
Készítette: Nagy Bence, Agromatic Automatizálási Kft.
