A Bonta Kft. családi vállalkozásként működik a Tolna megyei Felsőnyéken és környékén. Az 1 000 hektáros, főként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságot Kóczán Csaba irányítja negyedik generációs gazdaként. Csabáról végzettségénél fogva és hivatástudatát ismerve elmondható, hogy igazán növényvédős szemmel áll a dolgokhoz. Elvárása egy korszerű kukorica gyomirtóval szemben az, hogy ne okozzon fitotoxicitást, illetve, termésmennyiségben se fogja vissza a kukoricát. Ennek vizsgálatára folyamatosan összehasonlító kísérleteket végez, így kontroll alatt tartja az alkalmazott herbicideket. Véleménye szerint nem elegendő az, hogy tisztán dolgozzon egy gyomirtó szer, a kukoricára gyakorolt hatását is górcső alá kell venni. Jelenleg 380 hektáron termesztenek kukoricát.

A CAPRENO kísérlet ez év tavaszán magas humusztartalmú, a kukorica által kedvelt lúgos, mészlepedékes csernozjom talajon került beállításra egy mély fekvésű, Sió-parti táblán. Szakmai érdekességként, a gyomviszonyok taglalásakor a művelt területekre kevésbé jellemző fekete ürmöt hangsúlyozza Csaba, amely főként a bolygatatlan területeken szaporodik el, mint itt a kísérleti parcellán is. Erős gyomfertőzöttség jellemezte a területet, szinte minden elképzelhető gyomnövény jelen volt; árvakelésű napraforgó, selyemmályva, szőrös disznóparéj, parlagfű, vadkender, fehér libatop, mezei acat, nád, baracklevelű keserűfű, betyárkóró – sorolja a gyompalettát. 2015. május 13-án, egy erősen felmelegedő időszakban – amikor a nappali hőmérséklet elérte a 30 Celsius-fokot –, a kukorica 4-5 leveles állapotában került kijuttatásra a CAPRENO készítmény 0,3 liter/ha dózisban, Mero

(2 liter/ha) tapadásfokozó hozzáadásával.

Az értékelést segítő telepített kamera figyelte napokon keresztül a CAPRENO hatását. A készítmény egyik hatóanyaga a tembotrion, amely karotin bioszintézis gátló hatással bír, ehhez viszont szükségeltetik a napfény és a meleg. A kijuttatást követően viszont lehűlés következett be, ezáltal elsőre nem volt látványos a gyomirtó hatás. Három-négy napos, közel 70 mm csapadékot hozó időszakot követően viszont a CAPRENO másik hatóanyagának, a tienkarbazon-metil talajon keresztüli tartamhatásnak köszönhetően elkezdtek sárgulni, száradni a gyomok. A kijuttatás időpontjában a gyomnövények 2–4 leveles állapotban voltak, a gazda megerősíti, hogy elsősorban a gyom fejlettségi stádiumát kell figyelni a kijuttatás időzítésekor. A kakukktojás ez esetben a fekete üröm, amely jóval fejlettebb állapotban volt (15 cm) a többi gyomnövényhez képest. Láthatóan elkezdett sárgulni és halványodni a fejlett fekete üröm is, viszont tartotta magát, nem pusztult el, túlélését már-már tényként könyvelte el a kísérletet figyelemmel kísérő szakembergárda. Egy hét múlva viszont, amikor Kóczán Csaba visszament a területre azt tapasztalta, hogy lassabban ugyan, de a fekete ürmöt is kivitte a CAPRENO, gyommentessé téve ezzel a területet, stresszhatást nem okozva a kukoricaállományban.

Az erősebb talajon keresztüli tartamhatással lépett elő a Bayer a CAPRENO-val, ez az a pont, amiben különbözik a készítmény a többi gyomirtó szertől – összegezte tapasztalatát a szakember.

A part menti magas páratartalom, a mély fekvésű, magas humusztartalmú talaj, a jó hibrid és a hatékony gyomirtás együttesen kiugró termésátlagot eredményezett a kísérleti táblán.

Tolna és Somogy határában, Göllén 1200 hektáron gazdálkodik a Göllei Agrár Zrt. Meghatározó szereplője e térségnek nemcsak jelentős földterülete okán, hanem szakmai szempontból is releváns, hiszen 1000 hektáron integrál, valamint a környező területeken szaktanácsol további 800 hektárt lefedve. Növényvédelmi szakirányítójuk – aki egyben és a Zrt. ügyvezetője is – Ódor Ferenc.

Somogy megye jó adottságú területein, 27-28 aranykoronás, középkötött, eredményesen művelhető földeken gazdálkodik a Zrt. Az 1000 hektárt képviselő kukorica stratégiai növény náluk, 500 hektár repce, 500 hektár napraforgó mellett 900 hektárőszi búza alkotja a vetésszerkezetet.

A gyomirtás a sikeres kukoricatermesztés kulcskérdése, ezért a védekezésekkel soha nem spórolnak – hangsúlyozza Ódor Ferenc. A preemergens, korai posztemergens és posztemergens kezelési módra egyformán támaszkodniuk kell, mind munkaszervezési, mind a gyomflóra változása következtében fennálló gyomfertőzöttségi okok miatt. A hatékony gyomirtáshoz – véleménye szerint – a megfelelő szerpaletta rendelkezésre áll, a megfelelő szakmai tudás pedig elengedhetetlen a megfelelő technológia kiválasztásához.

A gyomborítottság kapcsán meséli, hogy 15 évvel ezelőtt még csak hírből ismerték a selyemmályvát, napjainkra már az elsőszámú gyom a területükön. A kétszikűek közül a szerbtövis, az ambrózia és a libatop félék, az évelő egyszikű gyomok közül pedig a fenyércirok jelenti a kihívást, de a legnagyobb gyomellenség nem más, mint a napraforgó árvakelés.

A Milyen a jó kukorica gyomirtó szer? kérdésre a jó árat, a széles hatásspektrumot és az egy kezelésben nyújtott egy- és kétszikű gyomok elleni hatékony védelmet említi.

• Rutinos Bayer szer kipróbálóként vettem át a CAPRENO új gyomirtó szert és három hektáron teszteltük is. Amit feltétlenül kiemelnék a tulajdonságai közül, az a rugalmassága. Maximum a kukorica 3–6 leveles állapotában való kijuttatást javasol ugyanis a gyártó, de az időjárás idén is felülírta a „szabályokat”. A májusi 140 mm-es csapadékdömping miatt egy hetet csúszott a kijuttatás, 2015. június 1-jén permeteztük le a táblát, amikor már a kukorica 6-7 leveles állapotban volt. A kijuttatást követően stresszhatást egyáltalán nem tapasztaltunk a kukoricaállományban, két héttel később pedig a térdig érő kukoricában már csak – a kezelés idején túlfejlett – néhány szálnapraforgó árvakelés, selyemmályva, ambrózia, szerbtövis, libatop félék, illetve az egyszikűek közül kakaslábfű és fenyércirok pusztult látványosan. Pedig a táblán volt szikleveles, 3-4, illetve 5-6 leveles gyom is, de ezek mindegyikével már előbb elboldogult a készítmény.
• Ezzel a kísérlettel egy időben, egymás mellett elhelyezkedő táblán más gyártó gyomirtó szerét is teszteltem, ezért összehasonlításra is volt  lehetőségem. Bátran kijelenthetem, hogy a fejlettebb kakaslábfűvel szemben egyedül a CAPRENO bizonyult hatékonynak.

Az igényes termelői szememnek jóleső látvány, hogy a CAPRENO levélen és talajon keresztüli hatásának köszönhetően nincs utókelés, hiszen hatástartama véd a gyomok későbbi kelési hulláma ellen is. A területünkön jellemző egy- és kétszikű gyomok ellen megbízható, a rugalmassága tovább egyszerűsíti az életemet, értem ez alatt a kezelések ütemezését, a munkaszervezést. A jövőben is számítok a CAPRENO-ra!

Dél-Baranyában a valamikori Béke Őre Szövetkezetből alakult az Agro-Lippó Zrt. társvállalkozásával, a Majs Agro Zrt.-vel együtt 2850 hektáron végeznek szántóföldi növénytermesztést, illetve szolgáltatást.

1000 hektár kukorica, 900 hektár kalászos, 300 hektár repce és 500 hektár szója, valamint 150 hektár egyéb növények alkotják a vetésszerkezetet. Magyarország egyik legdélebbi pontjához „méltóan” az átlaghőmérséklet magasabb az országos átlaghoz képest, Lantos Zoltán növénytermesztési ágazatvezető jellemzése szerint – itt növénytermesztési szempontból minden 5 nappal előbb történik, mint máshol az országban. A bérelt földterületeik mintegy 40 km-es körzetben terülnek el a déli határ mentén, igencsak változatos talajtípusokat felsorakoztatva. A csernozjom barna erdőtalaj, a mészlepedékes csernozjom, illetve a mocsári erdőtalajok egy rendszerben kezelése szakmai megmérettetés, ennél mégis nagyobb küzdelmet és kihívást jelent a változatos és folyton változó gyomok elleni védekezés.

A kukoricaterületeken együtt fordulnak elő a nehezen irtható magról kelő kétszikű gyomnövények – a parlagfű, selyemmályva és szerbtövis, valamint libatop, keserűfű-félék és disznóparéj, illetve az egyszikűek – kakaslábfű, muhar, fenyércirok, – fertőzése is számottevő. Nemritkán ezen gyomnövények csírázása elhúzódó, több hullámban történik.

A növényvédelmi munkákat 10 éve irányító Lantos Zoltán szerint egy korszerű, jó gyomirtó szernek a felhasználás tekintetében rugalmasnak kell lennie, elvárja, hogy a korai és késői időszakban is kijuttatható legyen, továbbá a kultúrnövény ne legyen rá érzékeny. Munkaszervezési szempontból is segít ez a rugalmasság, de a fejlett gépparkjuk miatt nem ez az elsődleges szempont, inkább az időjárás kiszámíthatatlansága kelti életre ezt az igényt.

2015. május 19-én, három hektáron Capreno 0,3 l/ha + Mero 2,0 l/ha dózisban használták fel a készítményt, mivel a megfelelő hatékonyság érdekében a tapadásfokozót minden esetben hozzá kell keverni. A kukorica 5 leveles állapotában került kijuttatásra a szer, a területen magról kelő kétszikűek; csattanó maszlag, parlagfű, disznóparéj, fehér libatop, keserűfű, valamint az egyszikűek közül kakaslábfű, muhar és fenyércirok voltak megtalálhatóak. Az egyszikű gyomok 1–5, a kétszikűek 2–4 leveles, illetve annál fejlettebb állapotot mutattak.

A kezelés a késő délutáni órákban, napsütéses időben történt, viszont a munkák befejeztével, háromnegyed óra múlva intenzív széllel érkező, nagy mennyiségű (10–15 mm) csapadék hullott.

Felkészültünk  arra, hogy a védekezés eredménytelen lesz és a kezelést meg kell ismételnünk a túl korán lehullott csapadék miatt. Másnap délelőtt azonban a Bayer szakembereivel a helyszínre érkezve elszínesedett, kókadozó gyomnövények látványa fogadott bennünket. Nem ismételtük meg a kezelést, megvártuk a végső eredményt. Folyamatos gyompusztulást tapasztaltunk, még a fejlettebb gyomok esetében is, a kezelést követő egy hét múlva a CAPRENO minden gyomot kipucolt a területről. A CAPRENO előnyét az esőállóságában látom, hiszen elegendő volt mindössze 45 „száraz” perc ahhoz, hogy a hatóanyag a levélen keresztül felszívódjon. Az időjárás kiszámíthatatlansága okán a sok esetben ismétlésre kényszerítő, ezáltal költségnövelő beavatkozástól mentheti meg a gazdákat a CAPRENO – mondta ki a végszót Lantos Zoltán.

Gáspár Andrea

A cikk szerzője: Gáspár Andrea