A klímaváltozás, a kiszámíthatatlan időjárás például rendkívül nagy hatással van a növénytermesztésünkre, azon belül is a kukoricatermesztés sikerére. A hazai kutatás-fejlesztés is abba az irányba halad, hogy e termesztési rizikókat csökkentse. Szükség van erre, hiszen az előrejelzések szerint a világ kukoricaigénye az elkövetkező öt évben várhatóan 63 millió tonnával nő, a folyamatos igénynövekedést ez idáig főként területnövekedéssel oldották meg, amely persze véges és nem fenntartható. A szegedi kutatóbázison felhalmozott tudás óriási érték, Szanyi István kiemelte például az előbb említett rizikófaktor csökkentésére kínált korai és igen korai kukoricahibridek jelentőségét. E hibridek a Gabonakutató birtokában lévő hozzáadott értékkel, vagyis a termőhelyi sajátosságok ismeretében a hibridhez rendelt tőszám, vetésidő, tápanyagreakciós kísérletek eredményeinek alkalmazásával garantálják a termelők sikerét. Az információ átadásához új platformot is biztosítanak, a www.gabonakutato.hu megújult honlapjuk, illetve a márciustól elérhető hírleveleik által.
Szegeden széles körű termesztési kísérleteket állítanak be a szakszerű termesztési ajánlások megtételéhez, illetve megkülönböztetett figyelmet szentelnek a betegség (csőfuzárium) ellenállóságnak – hangsúlyozta Szél Sándor vezető kukoricanemesítő. A kutatócsoportjuk által végzett kísérletek kiterjednek a korai, közép és a hosszú érésidejű kukoricákra, előadásából a szuperkorai és az igen korai hibridekre irányuló legfrissebb eredményeket közöljük. A szuperkorai hibridek piacra kerülése az utóbbi évek átütő eredménye. Az első állami elismerést a TK 175 hibrid kapta 2012-ben, egyúttal az ország legkorábbi hibridje címet is kiérdemelve ezzel. A szupergyors érésidejű kukoricáikat a termelői igények keltették életre, például, hogy alkalmasak legyenek a legkorábbi betakarításra, illetve másodvetésre, vagy akár megkésett vetések esetére is. A FAO 100-as csoportba tartozó TK 175, GKT 211 és GKT3213 szuperkorai hibridjeikkel Szél Sándor és csapata 2015. április 14-től május 19-ig hat alkalommal állított be vetésidő kísérleteket. Korábbi vetésnél ezek a hibridek már augusztus végén betakaríthatók, míg rövid tenyészidejük miatt megcsúszott vetés esetén is biztonsággal beérnek és alacsony szemnedvességgel takaríthatók be. A szuperkorai és igen korai hibridjeik plasztikusságát és alkalmazkodóképességét jól jellemzi, hogy az április 14. és május 5. közötti első négy vetésidőben termésük csak igen kis mértékben maradt el a 100%-tól, vagy akár meg is haladta azt. A május 12-ei és május 19-ei vetésű kísérletekben a hibridek virágzása már július elejére tolódott, amikor két hőhullám is elérte az országot, és közrejátszott az alacsonyabb termés realizálásában. A július első napjaiban vetett szuperkorai és igen korai hibridek már csak silóként hasznosíthatók, a magas csőaránynak köszönhetően kiváló silóminőség érhető el. A másodvetésnél azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy csak olyan területekre ajánlható biztonsággal, ahol a június végi és július eleji száraz körülmények között kelesztő, illetve a későbbiek során a fejlődést serkentő öntözéssel lehet segíteni az intenzív növekedést. Szél Sándor a szuperkorai kategóriában kiemelte a portfólió új tagját, a GKT 3213-t, mely a NÉBIH kísérletekben éréscsoportja sztenderdjeit 25%-kal meghaladó teljesítménnyel múlta felül. Az igen korai kategóriába ismertetett GKT 270 korán vethető, egyedülálló a kezdeti fejlődése, korai virágzása miatt a hőstressz és aszálytűrése átlagon felüli, a GKT 288 termőképessége pedig vetekszik a FAO 300-as hibridekével. A Sarolta kiváló termőképessége mellett rendkívül jó alkalmazkodóképességgel rendelkezik. A FÁK országokban is széles körben ismert, vetőmagját sok gazdaság vásárolja. Bio vetőmagja is rendelkezésre áll.
A szója termesztésének hazai tapasztalatait, ezen belül a szegedi fajták előnyeit ismertette Virágné Pintér Gabriella. A kereskedelmi osztály vezetője utalt arra, hogy hazánkban a csapadék mennyisége ugyan elegendő a szójatermesztéshez, de annak eloszlása és a levegő páraszegénysége akadályozhatja az eredményes termesztést. Öntözés nélkül is termeszthető a szója, mivel jól hasznosítja a talajok víztartalékait. Terméketlen, homokos talajokra nem való, és a hideg, mély fekvésű agyag és szikes talajokon sem termeszthető. A szójatechnológia sarkalatos pontjait hangsúlyozva felhívta a figyelmet arra, hogy a szója az ország klasszikus szójatermű területeit leszámítva igényli a fajspecifikus rizóbiummal történő oltást. A legjobb megoldás erre az oltópor és a gombaölő szer egyidejű felvitele a mag felületére. Kísérleteik igazolják, hogy az oltott szója termésmennyiségben és a nyersfehérje-tartalomban is jelentősen felülmúlja a nem kezelt szójáét. A tápanyagellátásnál a szóban forgó talaj tápanyagadottságait kell figyelembe venni. A PK hatóanyagot már ősszel is kijuttathatjuk, a nitrogént inkább tavasszal (karbamidot kerüljük). A szója a gyökerén megtelepedő gümőknek köszönhetően képes N-igényének jelentős részét önmaga fedezni, ezért tavasszal nem javasolt több nitrogént kijuttatni, mint hektáronként 30–40 kg-nak megfelelő hatóanyagot. Egy nagyobb dózis fékezheti, meggátolhatja a gümők kifejlődését. Ha a szójaállományban a kelést követő 1–1,5 hónap után nem találunk gümőt, valószínűleg szükséges a N-pótlás, ami részben lombtrágyával is végezhető. A szegedi szójafajták sorában szerepel a több díjjal is kitüntetett Pannónia kincse, e fajta foglalja el a hazai vetésterület 25 százalékát. Öntözve terméspotenciálja eléri a 6 tonnát, öntözés nélkül is jó eredménnyel termeszthető. Az alacsony TIU-tartalmú szegedi szójafajták termése, így az Aries, Bahia és a Hilario magja korlátozás nélkül – az ajánlások betartásával – etethető a szarvasmarhával. A sertéstakarmányozási kísérleteik folyamatban vannak.
-an-
A cikk szerzője: Agro Napló
