Hazánkban a legértékesebb szántóföldi kultúra növényvédő szer költéspotenciál alapján a kukorica. Sok éve az összes kultúra összes szertípusa közül a legnagyobb forgalmi számokat a kukorica gyomirtás generálja.

Az 1. ábrán látható összehasonlításban a kukorica fenológiai állapota szerint mutatjuk be, hogy milyen változások zajlottak le az elmúlt években a gyomirtási technológiában. A klasszikus preemergens alapkezelést követő posztemergens felülkezelés, mint gyomirtási technika egyre inkább háttérbe szorul a csupán posztemergens gyomirtás javára, valamint az egyszeri preemergens gyomirtás aránya is egyre kisebb. Ennek okai többek közt a következők lehetnek: a piacon egyre több a 2-3 hatóanyagot tartalmazó gyűjtő csomagolású termék, ami egy kijuttatással teljes megoldást adhat a gyomviszonyok rendezésére. Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt elmaradó, de a preemergens gyomirtó szerekhez szükséges bemosó csapadék szintén okozhatja az elmozdulást. Az elmúlt években egyre több az olyan rugalmasan felhasználható termék, mely preemergensen és posztemergensen is használható. A növény 6 leveles állapotában, vagy később elvégzett gyomirtás pedig egyre inkább háttérbe szorul és  egyre inkább a korai posztemergens (2–4 levél) állapotra koncentrálódik.

A kukorica gyomirtás intenzitásának csökkenése nagyban függ a belvizes területeken való kései vetésektől, a növényt egyre jobban sújtó aszálytól, a termény pár évvel ezelőtti alacsonyabb árától, valamint a gyűjtőcsomagolású termékek megjelenésétől is. A 2. ábrán láthatjuk, hogyan változott a gyomirtásra jellemző technológia. Az adatok csupán a gyomirtó szerrel kezelt területre vonatkoznak. A kezelés/ha mutató megmutatja, hogy átlagosan egy kezelt hektárra vetítve hányszor kezelnek gyomirtó szerrel a magyar gazdák. Magyarországon az egy hektárra jutó átlagos kezelésszám 2015-ben 1,21. Ez azt jelenti, hogy az esetek 21 százalékában a gazdák 2, szélsőséges esetben 3 gyomirtást is alkalmaztak.

A kezelés/ha és az egy tankba elhelyezett termékek számának szorzata mutatja meg, hogy egy kezelt hektárra átlagosan hány „darab” gyomirtó szert szórnak ki a gazdák. A gyűjtőcsomagolású termékek, mint önálló márkanév alatt forgalmazott termékek, ebben az esetben egy termékként számolódnak. Az egy hatóanyagot tartalmazó generikus terméknek köszönhetően a termékek száma egy tankra vetítve nő 2015-ben.

Összegezve az elmúlt évek trendjeit, elmondhatjuk, hogy a magyar gazdák kezdenek lemondani a preemergens gyomirtásról, inkább egy menetben oldják meg a gyomok eltüntetését, ennek megfelelően pedig egyre kevesebb gyomirtó terméket juttatnak ki a kukoricaföldekre.

Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban részt vevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2016-os évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!

Puskás Péter

Kleffmann és Partner Kft.

A cikk szerzője: Puskás Péter