Az agrár-környezetgazdálkodási pályázat és a fehérjetámogatás hatása egyértelműen érződik az idei vetőmagkeresleten, a leghamarabb ugyanis a szója vetőmagjaink fogytak el, de a lucernára is komoly igény mutatkozik – mondta Kutas Attila, a francia termelői tulajdonban lévő Caussade Semences Hungary Kft. cégvezetője a vállalat által Kerepesen első ízben megrendezett gazdatalálkozón. A francia termelői tulajdonban lévő vetőmag-nemesítéssel és -termesztéssel foglalkozó cég 2010-ben hozott létre önálló magyar képviseletet, tavaly pedig Kerepesre költözött. A gazdatalálkozót hagyományteremtő céllal rendezték. Ez alkalommal Tyukász Ferenc a Pest és környező megyék termelőinek érdeklődésére számot tartó, már bevezetett és a helyi termelési feltételekhez legjobban igazodó új hibrideket mutatta be.
Új növényfajokkal, a lucernával és a silócirokkal bővült a Caussade vetőmagkínálata. Emellett az idén minden éréscsoportban új kukoricahibridekkel is jelentkezett a cég. Termésátlag tekintetében kiegyenlített vetőmagkínálatával a napraforgó-termelőket is megszólítja a Caussade. Az új, kedvező alkatú és felépítésű MARBELIA CL hibrid választásával a környezet okozta veszteségek nem csupán mérsékelhetőek, de akár hektáronként akár 4,5–4,8 t hozamokkal maximalizálhatóak. A legújabb CL Plusz gyomirtási technológiai megoldás genetikája valamint a kiválóan magas olaj- és termésszint pedig a középérésű EUROPA CLP hibridben egyesülnek.
Kutas Attila arról is beszélt, hogy a tesztparcellák adatai, és a gazdák termesztéstechnológiai adottságai alapján ajánlanak vetőmagokat. A 2015-ben kimagasló prémiummal leszerződött magas olajsavas KLARIKA HO CL napraforgó esetében technológiai ajánlásokkal hívták fel a figyelmet. Ott, ahol nincs mód az izolációs távolság megtartására, okszerű technológia mellett hasonlóan magas hozamok érhetőek el a cég hagyományos napraforgóival is.
Ennek jegyében a találkozó résztvevői a talajvédelemről és talajjavításról hallgathattak meg részletes, gyakorlati tanácsokkal bőven ellátott előadást Birkás Mártától, az MTA doktorától. Bármilyen talajművelés előtt ellenőrizni kell a talajállapotot, és figyelembe kell venni a korábbi műveletek hatását, és a csapadék alakulását is, mivel a talaj megfelelő karbantartásával jelentősen növelhető a terméshozam is – hangsúlyozta a professzor asszony. Ehhez az ásópróbát, a pálcaszondázást, illetve a tenyérpróbát javasolta.
Tavaly a hosszas őszi esők miatt sok helyütt, a kívánatosnál korábban, nedvesebb talajokat szántottak, ezért a szalonnás barázdákra később még érkező jelentős csapadék miatt a gyengébb talajokon eliszapolódás, porlemosódás, ülepedés tapasztalható. A kérgesedés is egyre jellemzőbb. Régi, és meghaladott technológia a barázdák fagymorzsolódásában bízni, ráadásul az egyre enyhébb telek miatt erre egyre kevesebb esély van – mondta Birkás Márta. A szélsőséges hőmérséklet és csapadék alakulás miatt jelentős a porképződés is, azonban ez már inkább talajállapot-romlást jelez. Esős év utáni esztendőben, vagy az esős tavasz utáni nyáron érdemes akár 35–38 centiméteres talajlazítást végezni, azonban elengedhetetlen a talajnedvesség megőrzése érdekében
visszazárni művelés után.
Dr. Fejes Ágnes, a Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési főosztályának biodiverzitás referense a magyar GMO-mentes stratégia újabb intézkedéseiről tájékoztatta a találkozó résztvevőit. Magyarország tavaly ősszel megküldte az Európai Bizottságnak mind a 8, jelenleg engedélyezés alatt lévő GMO növény köztermesztésbeli tiltásával kapcsolatos területi hatálymódosító levelét. Mivel azonban időközben a forgalmazó cégek kivették Magyarországot az engedélykérelmekből, ezért okafogyottá vált a kérelem is. Hazánkban is sokan ellenzik a GMO termények felhasználásával készült takarmányokat, nemrégiben az agrárkamara kérte nyílt levélben a tiltását. A kormány egyetért a tiltással, azonban az Európai Bizottság által nemrégiben közzétett javaslattervezet szerintünk elhamarkodott és nem volt kellően kidolgozott – mondta Dr. Fejes Ágnes.
A tervezetet az Európai Parlament is elutasította tavaly év végén, és az Európai Tanács jogszolgálata szerint sem volt összeegyeztethető sem az uniós közös piac, sem pedig a WTO szabályokkal a takarmánycélú felhasználás tiltása. Szavai szerint az idei első félévben várható a GMO-mentes élelmiszerek jelölésével kapcsolatos hazai jogszabály megalkotása. Az FM szerint önkéntes lenne az alkalmazása, azonban használatához igazolni kell majd, hogy a termék előállítása során nem használtak GMO alapanyagot, vagy alapanyaggal készült egyéb terméket. A jelölést hús, hal, tej, tojás, méz és méhészeti termékek, növényi alapanyagok, összetett élelmiszerek, takarmányok esetén lehetne használni.
-kmk-
A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin
