Dr. Bartók Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának Élelmiszer-mérnöki Intézetétől kifejtette, a fumonizin-termelő fonalas gombafajok a mérsékelt égövön leggyakrabban a kukoricát fertőzik.

A fumonizinek bioszintézisét 14 más fuzárium, 1 Alternaria, valamint néhány fekete Aspergillus és egyéb fajok esetében is leírták. A fekete Aspergillus fajok fertőzésével kapcsolatban találtak már fumonizin-szennyezést például a kávébabban, mangóban, mazsolában, borban, fokhagymában és vöröshagymában is.

A fumonizin mikotoxinok káros hatásait és az aktuális kihívásokat ismertetve, Dr. Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem professzora emlékeztetett rá, hogy hazánkban az első mikotoxin vizsgálatokat a sertések kukoricával történő etetésénél végezték, még az ötvenes években. A mikotoxinok mára világszerte kimutathatóak, Európában a minták 54%-ában találtak a kutatók szennyeződést, hazánk esetében 52%-ban. Az éghajlat változásával azonban magasabb szennyezettségre lehet számítani.

A sertések szervezetébe kerülő fumonizinek felszívódási aránya 3–6%, a szervezetben gyors az eloszlásuk, majd a kiürülésük. Az állatok emésztőrendszerét erőteljes toxinhatás éri, amely hajlamosít a megbetegedésekre. A toxinok zöme a bélsárral ürül, kisebb része a vizelettel. A maradványok zöme a májban és a vesében kimutatható. A kutatások arra utalnak, hogy az állatok húsának, illetve az állati termékek (tej, tojás) elfogyasztása nem jelent élelmiszer-biztonsági kockázatot.

Dr. Kovács Melinda kiemelte, a mikotoxin alacsony fokú felszívódása ellenére súlyos elváltozásokat okoz elsősorban sertésben és lóban. A fumonizin B1 által előidézett főbb kórképek többek között: lovaknál agylágyulás, nyelőcsőrák; sertésnél tüdőödéma, mellvizenyő, tüdőfibrózis, májkárosodás, nyelőcsőgyulladás, gyomorfekély; baromfinál csökkent súlygyarapodás és romló FCR, májkárosodás; kérődzőknél csökkent takarmányfelvétel, ennek következtében csökkent tejtermelés, valamint máj- és vesekárosodás.

E témakört folytatva a fumonizinek fertőző betegségekkel szembeni hajlamosító hatásáról beszélt Dr. Magyar Tibor, az Állatorvos-tudományi Intézet igazgatója is. Még alacsony fumonizin szintek esetén is sokkal erősebb olyan patogének károkozása, melyek magukban nem okoznának jelentős elváltozásokat.

Kurt Brunner, a Romer Labs GmbH képviselője a cégcsoport kutatás-fejlesztésének főbb irányait ismertette. A világ hat országában működtetett kutatóközpontokban öt szakterületen (mikotoxinok, patogének, élelmiszerallergének, GMO, szermaradványok) folytatnak kísérleteket, amelynek fő irányai a mikotoxin kockázatkezelés és az állatok bél- és bendő teljesítményfokozása.

Dr. Mesterházy Ákos akadémikus, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója előadásában hangsúlyozta, hogy a kukoricában három egyformán fontos kórokozót kell figyelembe venni. A F. graminearumot, a F. verticillioidest – amely a búzán nem okoz problémát, de a kukoricán a fumonizinek garmadáját állítja elő –, és az aflatoxinokat termelő Aspergillus fajokat. A fajtaelismerés és posztregisztrációs tesztek mesterséges fertőzéses bevezetése létkérdés, a természetes fertőződés feltételezését pedig meg kell tartani. Ma Magyarország az egyetlen hely, ahol egyszerre mindhárom kórokozóval szembeni rezisztenciát kutatják, ugyanis mindhárom problémát jelent. A gyorsan változó klimatikus feltételek miatt soha nem lehet tudni, hogy melyik rezisztenciára lesz szükség. A legnagyobb eredmény néhány év alatt a fogékony és nagyon fogékony fajták kivonásától várható. Ehhez egyrészt a fajtaelismerés modernizálása, másrészt az elismert hibridek szűrése vezet. A növényvédelmi, agronómiai, betakarítási, tárolási technológiákat modernizálni kell, hogy a betakarításkori minőség megmaradjon.

A mikotoxinok eloszlása egyenlőtlen a gabonafélékben, a tárolókban gócpontok alakulhatnak ki – mutatott rá Michele Muccio, a Biomin Holding GmbH termékmenedzsere. A BIOMIN 2004-ben indított eddigi vizsgálatai (kukorica, kukoricatermékek, keveréktakarmányok) alapján állítható, hogy a mikotoxin mérgező hatásának súlyossága növekedhet más toxinok jelenlétében. A multi-mikotoxin vizsgálatok igazolják, hogy egy kukoricacsövön akár 15 különböző mikotoxin is található. Michele Muccio jelezte, a közép-európai országokat átfogó adatok a DON, ZEN, T-2 és FUM magas előfordulását mutatták 2015-ben, a szennyezett minták aránya elérte a 88%-ot. Magyarországon a FUM és DON a vizsgált minták több mint 90%-ában kimutatható volt, ezt követte a ZEN közel 80%-os aránya. A kutatók munkáját segíti az LC/MS-MS Spectrum 380® berendezés, amely egy hatékony eszköz a mikotoxinok és metabolitjaik széles körének meghatározásához. Az új metabolitok kimutatása nagyon jelentős eredmény a potenciális kockázatok értékelésében – mondta a termékmenedzser, aki megjegyezte, a Biomin Mycofix® 5.E terméksor egy innovatív védelmi rendszer az állatok takarmányozásában. A BIOMIN egyedüliként megkapta az EU jóváhagyását a termékben lévő 3 összetevőjére, amelyek áttörést jelentenek az állatok takarmányozásában, hiszen megkötik, vagy enzimatikus úton inaktiválják a mikotoxinokat (FUMzyme®, Mycofix® Secure, Biomin® BBSH).

-BTJ-

A cikk szerzője: Bálint Tóth János