Kalciumhiány (Ca)

A Ca-hiány szoros korrelációban van a kalciumnak a növényben kifejtett funkcióival. Tünetei legelőször a legfiatalabb, illetve még differenciálódó szerveken jelentkeznek, ezért a növények növekedése gátolt, habitusa bokros jelleget kap. Az elsődlegesen érintett legfiatalabb levelek rendszerint kisebbek, deformáltak, a csúcsuk és a szélük kanalasan felkunkorodik. A levél pereme szabálytalan. A szélektől és főként a csúcstól kezdődően, az interkosztális mezőkre átterjedve klorotikus tarkázottság, valamint összefüggő klorózisok lépnek fel, amelyekben barna, nekrotikus, idővel összefolyó foltok képződnek. Néha a levéllemezen is kialakulhatnak nekrózisok. A Ca-hiányra jellemző, hogy az erek színe még a teljesen nekrotizált levélen is mindig sötétebb, mint az interkosztális mezőké.

Rossz Ca-ellátás esetén az egyébként normálisan fejlődő növényen hirtelen bekövetkezhet az ún. „szárpuhulás”, illetve „szártörés”. Ilyenkor a virágzat alatt vagy között, illetve a tenyészőcsúcs alatt a szár – időnként egy cukortartalmú anyag kiválasztása mellett – mindössze 1-3 cm hosszúságú helyen üvegessé válik, gyorsan megbarnul. Ezen a befűződő részen a szár megtörik és lekonyul.

A kalcium hiánya sok egyéb tünetet is okozhat pl.:

• gabonaféléken sokszor kizárólag léhaszemek találhatók,
• őszi káposztarepce tavaszi intenzív növekedésében szár üregesedés és repedés következik be, amit első sorban nem a hideghatás okoz
• a lóbab, a herefélék, a mustár és a lucerna gyakran elrúgja a virágait,
• a paprikánál ún. „napégés”, a termés száraz elhalt foltosodása következik be,
• dinnyénél, ill. paradicsomnál „csúcs-” és „virágcsúcs-rothadás” látható, főleg magas hőmérséklet esetén,
• a salátán levélbarnulás figyelhető meg.

Ezen hiánytünetek megelőzhetők a FitoHorm 40 Ca kalciumoldat lombtrágya célzott felhasználásával!

Az alma stippesedését befolyásoló tényezőkön keresztül szeretnénk bemutatni, hogy milyen esetekben kell biztosan felhasználni a FitoHorm 40 Ca kalciumoldat lombtrágyát:

• túlzott N-, K-, és Mg-trágyázás esetén, elsősorban nagy NH4-adagok mellett a virágzás előtt vagy közvetlenül utána,
• ha túl kicsi vagy túl nagy B-tartalom a levélben és a gyümölcsben,
• nagyon erős metszés és ebből következő intenzívebb hajtásnövekedés esetén,
• rossz levélzet/gyümölcs arány okán,
• a gyümölcs erős árnyékoltsága miatt,
• gátolt transpiráció, egyidejűleg csökkent Ca2+-felvétel esetén, főleg a gyümölcsfejlődési fázis első negyedében, amikor a Ca-beépülés a gyümölcsben már majdnem teljesen befejeződött,
• ha az erős ritkítás következtében túl nagy a gyümölcsméret,
• az alma ‒ várhatóan idő előtti leszüretelése esetén.

Magnéziumhiány (Mg)

A Mg-hiány jellegzetes – legelőször az idősebb leveleken jelentkező – tünetei a klorofillpusztulásból erednek. A hiánytünetek a fiatalabb leveleken is kezdődhetnek, ha a növény nagyon gyorsan növekszik, s a magnézium kiszállítása az idősebb levelekből nem kellő mértékű.

Kétszikűeknél a magnéziumhiányra jellemző, többnyire élénksárga színű érközi klorózis két formáját lehet megkülönböztetni:

• klorotikus, fokozatosan nagyobbodó foltok megjelenése az interkosztális mezőkben, amelyek a levélcsúcstól és szélektől kiindulva ék alakban terjednek a középér felé (dohányon, zelleren, répán gyakran előfordul),
• klorózisok az interkosztális mezőkön, néha a középér mentén halszálkásan vagy az erek között legyezőszerű elrendezésben, amelyek a levél teljes elsárgulásáig láthatók maradnak vagy pedig ék alakúan terjedve a szélek felé (burgonyán, hüvelyeseken, gyümölcsökön, szőlőn, paradicsomon).

Fűféléknél, gabonaféléknél a lokális klorofill-felhalmozódás következtében, az idősebb leveleken, az erek mentén, gyöngyfüzérszerű márványozottság jelentkezik, míg a levéllemez egyéb része még megtartja zöld színét. A levelet fény felé tartva különösen jól látható ez a jelenség. Később az erek között halványzöld vagy sárgászöld klorózisok jelentkeznek. A sárgulás a levélcsúcstól és a levélszéltől kezdődően a levélalap felé terjed.

A szőlő fürtkocsány-bénulásának tömeges előfordulását a kálium és a kalcium plusz magnézium közötti aránytalanság idézi elő.

A gazdasági kár kialakulása a FitoHorm 24 Mg magnéziumoldat lombkezelésben történő alkalmazásával megelőzhető!