Vashiány (Fe)

A vashiány még ma is a legnehezebben orvosolható hiánybetegség, amely egyes növénykultúrákban és bizonyos talajféleségeken jelentős károkat és terméscsökkenést eredményezhet.

Kisebb mérvű hiány esetén a növény legfiatalabb levelei sárgászöldre kivilágosodnak. A hiány fokozódásával az interkosztális mezők citrom- vagy narancssárgára színeződnek, amitől szinte minden esetben élesen elüt az erezet zöld színe. Ez az egyszikűekre, így a gabonára és kukoricára is érvényes. Az elszíneződés a legfiatalabb leveleken, a közismert, jellegzetes, az egész levélre kiterjedő klorotikus csíkoltság alakjában nyilvánul meg. Minél fiatalabb a levél, annál intenzívebben jelentkeznek a specifikus klorózistünetek, amelyek a hiány erősödésével végül az erekre is átterjednek. Egészen nagyfokú hiány esetén pedig a kibontakozó legfiatalabb levél már sárgásfehér, vagy majdnem fehér, vagy csak a levél alapi részén láthatók zöld, a többi levélszövettől élesen elütő érkezdemények.

Szőlőn a vashiány a klorotikus jelenségeken kívül erős bogyóelrúgást és csökkent vesszőnövekedést okoz. Előfordulhat, hogy nagyon erős vashiány miatt a fák már július-augusztusra részben vagy teljesen elhullatják leveleiket, a gallyak a végüktől kezdődően elhalnak, illetve elszáradnak. Ha ezek az elhalási jelenségek a többi hiánytünet jelentkezése évében még nem lépnek fel, a gyümölcsfák és a cserjék a következő tavaszon gyakran nem, vagy csak gyengén hajtanak ki, és megindul az elhalás is, minthogy még a mérsékelt, de tartós vashiány is jelentősen csökkenti a növények, elsősorban az őszibarack fagy- és télállóságát.

Vashiány orvosolására a FitoHorm 55 Fe vasoldat használható!

Mangánhiány (Mn)

A mangánhiányos sejtekben a klorofill lebomlik. Így a sejtek elveszítik zöld színüket, és a kisebb erek között először halvány- vag sárgászöld, apró, pontszerű nekrózisok keletkeznek, amelyek kezdetben az erektől távolabbi zónákra korlátozódnak, ráeső fényben világos pettyeknek mutatkoznak. A Gramineákon ezek a klorotikus foltocskák gyöngysorhoz hasonló füzérként sorakoznak egymás mellett, az erek között (magnéziumhiánynál a gyöngysorszerű klorofill felhalmozódás az erek mentén jelentkezik). A foltok, mind több sejtre kiterjedve, sárgásfehérre színeződnek el. Az erek, elsősorban a főerek körül huzamosabb ideig – növényfajonként változóan széles – zöld sáv marad. A kétszikűek levelei ettől zöldessárgasárga foltos, márványozott hálózatosságot mutatnak.

Tartós hiány esetén, több kétszikű növényen a levelek finom erezete is klorotikussá válik, csak a levél alapi részén marad meg a főér körül egy keskeny zöld szegély, amitől fenyőfaszerűen mintázott erezet rajzolódik ki.

A mangánhiány tünetek többnyire a fiatalabb vagy közepes korú leveleken észlelhetők, a tünetek a legerősebben a tőalaphoz közelebbi leveleken jelentkeznek. Ha nagymérvű a mangánhiány okozta növekedésgátlás, csökkent virág- és gyümölcsképzés, gyenge levél- és gyökérnövekedés is megfigyelhető.

A növények baktériumos fertőzések elleni rezisztenciája mangánkezelésekkel növelhető, amit a FitoHorm 54 Mn mangánoldattal egyszerűen megoldhat.

Cinkhiány (Zn)

A termesztési gyakorlatban a következő talajféleségeken lehet cinkhiányra számítani:

• homokon és homokos vályogon, elsősorban a kevés cinket tartalmazó podzolos talajokon, főleg nagy adagú foszfortrágyázás és/vagy meszezés után;
• mészkarbonátos talajon, amelyben kicsi a cinktartalom és gyenge a cinkmozgékonyság;
• sok, nehezen lebomló szerves anyagot tartalmazó talajon;
• talajmelioráció után, ha nagyobb mennyiségben keveredett cinkben szegény altalaj a termőrétegbe;
• planírozott talajon, a részben eltávolított termőréteg miatt.

A cinkhiány különböző módon fejlődik ki a növényeknél, amely lehet:

• aprólevelűség, a levelek törpenövése alapján;
• rozettásodás, a gátolt ízközmegnyúlásból következő csokros levélállás miatt;
• klorotikus tarkázottság, az interkosztális mezőkben keletkező foltszerű klorózis miatt, amitől a levelek mozaikos külsőt kapnak. Kukoricánál a levélalap környékén a középér mindkét oldalán fakó vagy fehéres sárga, 2-3 cm széles klorotikus csík keletkezik.

Mivel a cinknek főként az auxin-anyagcserében van fontos szerepe, ezért a hiánytünetek egyben auxinhiányra vezethetők vissza. Így az aprólevelűség kisebb vagy nagyobb mérvű levéldeformációval párosulva, valamint a növekedésgátoltság, a rövidebb ízközök miatt keletkező rozettásodással egybekötve, a cinkhiány jellegzetes tüneteinek tekinthetők.

Kukoricában cinkhiány esetén igen szembetűnő a megtermékenyülési zavarok kialakulása, ami sokszor kevés, deformált szem keletkezésével párosul.

FitoHorm 65 Zn cinkoldattal könnyen megelőzhetők a cinkhiány káros hatásai!