A legutolsó, május 23-i látogatásom óta eltelt közel egy hónap az intenzív növekedés időszaka volt. Ezt bizonyította az a kép, ami a mai napon fogadott a szákszendi határban: egy 120-130 cm-es magasságú, 11-12 leveles fejlettségben, kiváló kondícióban lévő, erőtől kicsattanó, gyommentes, szívet-szemet gyönyörködtető állománnyal találkoztam. Bevallom, nem ért nagy meglepetés, ilyenre számítottam, hisz az elmúlt hónapban minden feltétel rendelkezésre állt a növények töretlen és szabályszerű fejlődéséhez. Tudtam, legalábbis számítottam rá, hogy míg én a búza fajtabemutatókkal leszek elfoglalva a júniusi első két hétben, addig a kukoricával nagy baj nem történhet, mert a gazda gondosságán kívül az időjárás is a kedvében járt. Ebben a nyugalmas időszakban a május végén leesett közel 50 mm csapadék megadta az alapot a kedvező fejlődéshez, a tápanyagok feltáródásához. Június első napjaiban, a gyökérváltás, és ezzel együtt az első intenzív tápanyagfelvétel idején még „megkínálták” a táblát, vagyis a kukoricát 140 kg karbamiddal, azaz mintegy 60 kg hatóanyagnyi nitrogénnel. A karbamidot egy Rauch Axis 30.1 típusú műtrágyaszóróval adagolták ki, és egy saját kialakítású szántóföldi kultivátorral dolgozták be. Kérdésemre, hogy miért nem injektálóval ellátott kultivátort használtak, az volt a válasz, hogy azért, mert ezzel a módszerrel jobb tapasztalataik vannak: nagyobb a teljesítmény, és nem kell félni egy esetleges, a gyökérhez túl közeli N-kijuttatás veszélyeitől.

A kukoricafejlődés irodalmában a vegetatív fejlődés egyes szakaszait V betűvel és számokkal jelölik.

 Jó ha tudjuk, hogy a tenyészőkúpban, vagy más néven a növekedési pontban már a V7 és V8 fejlettségi stádiumban – ez a keléstől számított 4.-5. hét – megindul a csőkezdemények erőteljes növekedése – növényenként 8–10 csőkezdemény fejlődik, melyből a felső 1-2 csőkezdeményből fejlődhet a betakarítható cső. Ebben a stádiumban a csőkezdeményeken a szemsorok száma is fixálódik már, ami általában genetikailag meghatározott tulajdonság, melyet erős környezeti hatások csökkenthetnek. A negyedik gyökércsomó is megnyúlik, hozzásegítve a növényt a még hatékonyabb tápanyag- és vízfelvételhez. A következő V9 fejlődési szakaszban – jellemzően a kelés utáni 6. héten – a címerkezdemény is gyors növekedésnek indul. Fagy, jégeső, áradás ebben az időben komoly veszélyt jelenthetett volna a potenciális termésre, de idén erről nagy megnyugvásunkra szó sem volt!

A mostani, V10-11 vegetatív fejlődési szakaszt a kukorica általában a kelés utáni 7. héten éri el. Így történt ez a mi esetünkben is, hiszen a kelés május első napjaiban történt, és azóta éppen a 7. hétben vagyunk!  Ez a vegetatív növekedés legintenzívebb szakasza, amikor 2-3 naponként új levél jelenik meg! Érthetően a tápanyagok és a víz felvétele is drámaian megnövekedik. Ezért is kapta az állomány a fentebb említett nitrogént! Júniusban ez idáig 4 alkalommal – 5-6 napos időközönként – mintegy 55 mm csapadék hullott, 16, 9, 9,5 és 20,4 mm-es adagokban, ami ideális mennyiségeket jelent. A hőmennyiség is kedvezően alakult, mert a minimumhőmérséklet az elmúlt hónapban csak néhányszor volt 10°C-nál alacsonyabb, a maximális hőmérséklet pedig csak 1-1 alkalommal érte el a 30°C-ot, inkább az optimális 25-26°C-os tartományban helyezkedett el. Az e heti előrejelzések is 12–18°C-os minimumokat és 25–27°C-os maximumokat prognosztizálnak, és csak a hét végére, azaz június 25-26-ra ígérnek 30°C feletti maximum értékeket. Elmondhatjuk tehát, hogy ez idáig állományunk ideális időjárási feltételek között fejlődhetett, elkerülte a fagy, a jég, de a nem kívánt hőség is.

Szemlém során azt is elégedetten állapíthattam meg, hogy a gyomirtás nagyon eredményes volt.  Amint az 1. kép mutatja – amit a lombozat alatt a sorközökről készítettem – a talaj teljesen tiszta, egyetlen hívatlan vendég sem rontja a kukoricák esélyeit. És hogy ennek mekkora a jelentősége, azt egy másik táblán készített felvétellel szeretném bemutatni. A 2. kép jól mutatja, hogy a gyomokkal erősen fertőzött minta téren milyen jelentős lemaradást/károsodást szenvedett el a kukorica a gyommentes állapothoz viszonyítva.

A feltehetően 7–10 napon belül bekövetkező V12 fejlődési fázistól kialakulnak majd a támasztógyökerek a felszín közeli nóduszokból, és segítik a tápanyag- és a vízfelvételt, valamint stabilizálják a növényt. Kifejlődik a teljes növénymagasság, és a csőkezdeményeken meghatározódik a potenciális magszám. A növény előkészül a reprodukciós szakaszra, azaz a virágszervek kibontására és a megtermékenyülésre.

Ebben az izgalmas és a terméskilátásainkat alapvetően meghatározó időszakban, azaz a virágzás-megtermékenyülés idején jelentkezek majd újra, addig nincs más dolgunk, mint kérni az égiek áldását egy tovább folytatódó ideális időjárásért.

Dr. Kiss Erzsébet

A cikk szerzője: Dr. Kiss Erzsébet