2016. július 28-án jelentette be Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár az Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozás nyírteleki Fajta- és Növényvédelmi Technológiai Bemutatóján, hogy „amennyiben Brüsszel is elfogadja, 2017-től a burgonya bekerülhet a termeléshez kötött támogatási körbe”. A figyelmes szemlélő számára egyértelművé vált, hogy ez a bejelentés nemcsak egy kultúra módosítására vonatkozik, hanem egy rendszerszintű korrekcióra utal.

A hazai agrárpolitikai szakértők és a termelők is üdvözölték azt a törekvést, amely az uniós Közös Agrárpolitika 2020-ig tartó szakaszában tette lehetővé – egyes növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok esetében – a tényleges termeléstől és nem korábbi történelmi referencia értékektől függő támogatás megjelenését. E konstrukció szakított a korábban számos uniós politikus által képviselt általánytámogatási megközelítéssel, mely a támogatások összegének meghatározásakor nem különböztette meg az egyes ágazatokat termelési és jövedelmezőségi sajátosságok alapján. Az uniós reform a tagállamoknak önkéntes alapon lehetővé tette, hogy termeléshez kötött támogatások révén érdemben avatkozzanak be a nemzeti tekintetben jelentős, illetve nehéz helyzetben lévő ágazatok helyzetébe. Így célzott feltételek mentén adhatnak támogatást, növelhetik a jövedelmezőséget és stabilizálhatják az ágazatok helyzetét. Hazánk is ilyen elgondolások mentén határozott arról, hogy a lehető legnagyobb mértékben élni kíván az uniós jog adta lehetőséggel. Ennek keretében a 11 hazai boríték révén összesen 63,2 milliárd forint jutott a 2015-ös kérelmek alapján az érintett termelőkhöz.

Annak ellenére, hogy a termelők kisebb részénél a kérelmezés és az ellenőrzés során a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) talált kivetni valót, a többség számára hibamentes volt ezen új jogcímek igénylése. Azok esetében, akiknél az MVH valamilyen szabálytalanságot talált több esetben figyelmetlenségre vagy a jogszabályi előírások nem pontos értelmezésére vezethető vissza hiba. Ezek száma és mértéke a következő időszakban csökkenni fog, hiszen a termelők és az egyéb érintett közreműködők fokozatosan „belejönnek” a kérelmek pontos és szabályszerű kitöltésébe. Ezt segíteni fogja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet érdemben nem fog módosulni, új jogszabályok megjelenésére nem kell készülni. Ennek értelmében a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendeletben csak technikai korrekciókon fog átesni.

Az idei nyári felülvizsgálatot az uniós alaprendelet (1307/2013/EU rendelet) tette lehetővé. Ennek értelmében a teljes támogatási időszak felénél lehet módosításokat eszközölni, az új feltételek bevezetése 2017-től lehetséges, de az uniós ellenőrzési folyamat lefolytatása érdekében már 2016-ban be kell jelenteni a változásokat. A folyamat során a tárca több alapvetést is rögzített: (1) nem szűnik meg egy jogcím sem, (2) az egyes jogcímek jogosultsági feltételei csak akkor bővülnek, ha azt az érdekképviseletek kérték és azt indokolták, (3) a módosítások révén nem romolhat egyik jogcímben sem a meghirdetett támogatáshoz való hozzáférés lehetősége, valamint (4) a módosítások nem rendszerszintű hanem döntően technikai korrekcióra vonatkoznak.

A KAP-reform tervezésekor az egyeztetésbe bevont érdekképviseletek és minisztériumi szakfőosztályok részvételével készült módosításból a következők kiemelése indokolt. Az állattenyésztési ágazatban elérhető támogatások közül az anyatehén, a hízottbika és az anyajuh jogcímeknél nem változnak a feltételek. A tejhasznú tehén esetében azok az egyedek lesznek jogosultak, amelyek március 31-én már leellettek és ekkor legalább 23 hónapos korúak. Tehát nem a kérelem beadáskor betöltött kor fog számítani, valamint a jelenleginél egy hónappal fiatalabb egyedek is támogathatók lesznek. Továbbra is feltétel marad viszont, hogy március 31-én és a kérelem beadásakor is a kérelmező tenyészetében kell a kérelmezett egyed(ek)nek lenni.

A növénytermesztési ágazatban alkalmazandó termeléshez kötött jogcímek közül a cukorrépa esetében nem történik változás. A rizsnél a jogosultsági feltételek közé új elemként kerül be 2017-től a hektáronként legalább 2,5 tonna hozam igazolásának kötelezettsége. A zöldségnövények termesztésének támogatása során egyes vetőmagnormák (póréhagyma, vöröshagyma, petrezselyem, padlizsán, paradicsom, uborka) módosítása valósul meg, továbbá a pontosabb kultúra meghatározás érdekében a magyar megnevezések mellett a tudományos latin nevek használatára is sor kerül. Így az esetleges félreértések, félreértelmezések elkerülhetőek. Lényegi újdonság, hogy a zöldségnek minősülő fűszernövények (rukkola, menta, citromfű, bazsalikom, kerti kakukkfű, orvosi zsálya, rozmaring, tárkony, majoranna) is támogathatók lesznek. A zöldségnövények esetében megjelenő rendszerezettebb támogatási felépítés kialakítása érdekében az olajtök 2017-től külön boríték keretében lesz támogatható.

Az ipari zöldségnövény termesztésének támogatása során a spenót és a borsó vetőmagnormái módosulnak, egyúttal a már említett burgonya is támogathatóvá válik e jogcím keretében. A gyümölcstámogatás rendszerét szerkezeti változás fogja hatékonyabbá tenni. A tervek szerint a jelenlegi gyümölcstermesztési támogatás két „borítékra” válna szét. Ennek révén a jelenleg ismert feltételek szerint működne tovább az ültetvények támogatása az úgynevezett „extenzív” boríték keretében. Ugyanakkor azok a területek, amelyeknél igazoltan kimutatható a rendeletileg meghatározott magasabb hektáronkénti tőszám, jogosultak lesznek az „intenzív” gyümölcstámogatásra. A két gyümölcstermesztési jogcím feltételrendszere csak a hektáronkénti tőszám értékeiben térne el, a többi feltétel azonos marad. A két kategória keretében elérhető támogatás is differenciált lenne, az intenzív jogcím révén elérhető fajlagos támogatás összege közel duplája lenne az extenzívhez mérve. A gyümölcsök esetében támogatható kultúraként jelenik majd meg az áfonya, a berkenye és a csipkebogyó, valamint 20-ról 50 évre nőne a támogatható szelídgesztenye ültetvények korhatára.

A szemes és szálas fehérjék esetében egyaránt csak a vetőmagnormák pontosítása valósulna meg. Ennek révén a csicseriborsó, az őszi takarmányborsó valamint a lucerna, a bírborhere, a vöröshere, az alexandriai here, és a szegletes lednek minimális vetőmagmennyiségei változnak. E folyamat révén például a vetőmagcélra telepített lucerna hektáronkénti minimális szaporítóanyag szükséglete a jelenlegi érték közel felére fog csökkenni.

Az előbb jelzett változtatásokkal kapcsolatban kiemelten fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabályi módosítás megjelenéséig ezek csak tervezet szinten értelmezendők. Ezzel együtt az Európai Bizottság állásfoglalása még módosíthat a magyar terveken. Azonban egy biztos: a 2017. évi egységes kérelem beadásakor már majd az új feltételeknek, jogcímeknek megfelelően kell a kérelmeket beadni.

Dr. Vásáry Miklós

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós