Fontos, mert a növénymaradványok tápanyagtartalmát visszanyerve több (újra) hasznosítható tápanyaghoz jutunk, és mivel a növény magát nem csak NPK elemekből építi fel, természetesen mezo- és mikroelemek is rendelkezésre állnak a következő növény számára. Növeljük a talaj humusztartalmát, ami meghatározza technológiánk számos elemét (gyomirtók használhatósága, tápanyag raktározása, talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatás, ami befolyásolja a termőföld levegő- és vízgazdálkodását is.) Ráadásul a növényi maradványok elbontásával a patogén gombák (Fusarium, Aspergillus,) áttelelését nehezítjük, elfogadva azt a gondolatot, hogy a korszerű növényvédelem alapja a megelőzés.

De mire lehet még felhasználni a tarlóbontást okszerűen célzott módon?

A Phylazonit Kft. mindig is nyitott volt a termelői kezdeményezésekre, véleményekre. Lássuk az egyik ilyen kísérleti javaslatot és annak megvalósítása során megfigyelt eredményeket.

De az ötletről nyilatkozzon maga az ötletgazda, Ifj. Petrohay György növényorvos.

A tarlóbontásban első hallomásra is láttam fantáziát, de nem kifejezetten a tápanyag gazdálkodási része miatt. Ha szabad úgy fogalmazni, szokásom növényvédős szemüvegen keresztül szemlélni mindent, ami a növénytermesztéssel kapcsolatos a talajműveléstől a betakarításig, illetve azon túl. Azt, hogy a tarlómaradványok a kórokozók döntő hányadának és a kártevők jó részének az első számú közeg az átteleléshez, illetve a következő évi felszaporodáshoz is, már az egyetemen mindenki megtanulja. Tetszett a gondolat, hogy ezt a veszélyforrást, vagy ha úgy tetszik ezt az életteret csökkentve mérsékelhetjük egy fertőzés vagy gradáció kialakulásának esélyét. A kísérletbe kezdés melletti döntés viszont akkor született meg, amikor a Veszélyes 48 című szakkönyvet forgattam, amely a nehezen irtható, illetve a legkellemetlenebb gyomnövényeket taglalja.

Döbbenetes kutatási eredményekről számolt be ez a remek könyv, miszerint a napraforgószárban, illetve levélzetében levő alkaloidák miatt a napraforgó erős allelopatikus (gátló) hatással van a következő évben termesztett kalászosokra vagy egyéb kultúrákra. Gátolja mind a csírázást, mind a fiatal növények gyökérfejlődését, sőt egyes gyomfajokra hatékonyabb gyomirtó hatása volt a napraforgóból nyert levélkiv onatnak, mint a glifozátnak!

Elgondolkodtam, hogy valóban azért teremnek rendszerint kevesebbet a kalászosok a napraforgó után, mert az köztudottan talajzsaroló növény, vagy esetlegesen az allelopátia is döntő szerepet játszik az utóvetemény termésdepressziójában. Igyekeztem információt szerezni efféle tapasztalatokról, de nem voltak elérhető, egzakt eredmények. Ekkor 16 hektár napraforgóm volt vetve, amit a tervek szerint őszi búza követett. Ideálisak voltak tehát a feltételek a kísérletre.

Az ötlet megvalósítása a következőképpen történt. A kezelt terület napraforgótarló, aratás után tárcsázáskor 10 liter/hektár Phylazonit Tarlóbontó kezelést kapott. Ügyeltek arra is, hogy a tarló apróra szecskázott legyen. Vetésre Chevron fajta búza került. A kezelt és a kezeletlen terület ugyanazt a technológiát kapta, mind alapművelésben, mind alaptrágyázásban, az egyedüli különbség a tarlóbontás volt.

Fontos megemlíteni, hogy a terület korántsem Fejér megye legjobb talajai közé tartozik. Humusztartalma 0,8-1,1 [m/m%], míg tápanyag ellátottsága az igen gyenge kategóriába tartozott.

A terület mintavételezésére két alkalommal került sor. Az első vizsgálat 2016. március 11-én volt, ahol mind a kontroll, mind a kezelt területet megmintázta Holopovics Zoltán, a Phylazonit kísérletvezetője. A vizsgálat célja az volt, hogy tavaszra mennyi vetőmag csírázott ki, illetve mennyi növény maradt életben. Ezzel az áttelelést követően a tavaszi fejlődésnek induló állomány fejlettségét és sűrűségét vizsgáltuk.

A csírázás, áttelelés és kezdeti fejlődés erélyének meghatározásakor a képeken is jól látható a kezelés pozitív hatása az állományon. A vitálisabb, fejlettebb és jelentősen nagyobb zöldtömeget fejlesztő kezelt terület esetében a kikelt növények száma jelentős, 26 %-os eltérést mutatott. Biztatónak tűnt az a tény is, hogy a sűrűbb állomány ellenére a növény bokrosodási hajlandósága nem csökkent, így már márciusban bízni lehetett abban, hogy a kezelt terület több kalászt képes felnevelni.

A második mintavételezésre betakarítás előtt került sor, ekkor a kifejlődött kalászok mennyiségét határoztuk meg. 15 mintavételezési pont átlagában az alábbi táblázatban szereplő értékeket kaptuk méréseink során.

A kedvező időjárásnak és a folyamatosan feltáródó tápanyagoknak köszönhetően a baktériummal kezelt területen jelentős kalásztöbblet alakult ki. A sűrűbb állomány ellenére a kezelt terület kalászai méretükben és telítettségükben is kedvezőbb képet mutattak.

Mindkét mintavételezés alkalmával, sokkal egészségesebb és fejlettebb állományt tapasztaltunk a Phylazonit Tarlóbontóval kezelt területen.

Összességében tarlóbontással csökkenthetjük a patogén gombák áttelelési lehetőségét. 3 t/ha napraforgó szemtermésnél a területen hagyott tarlómaradványok közel: N: 79-91 kg, P: 13-15 kg, K: 26-31 kg tápanyagot tartalmaznak, amelyek az utóvetemény tenyészidőszak alatt feltáródnak. A napraforgó tarlómaradványok utóveteményre gyakorolt negatív hatása csökkenthető a tarlómaradványok elbontásával, valamint a növényt teljes körűen támogató integrált talajközpontú gazdálkodással gyenge adottságú homokos talajokon is 80-90 q termésátlagok érhetőek el.

Ifj. Petrohay György, növényorvos;
Holopovics Zoltán, kísérletvezető;
Kovács Zsolt, szaktanácsadó