A Földművelésügyi Minisztérium vezetői szeptember közepén tartottak sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott, hogy alapvetően kedvezően alakult a nyári aratás. A hozamok minden fontosabb növény esetében kiemelkedőek voltak.
Őszi búzából 5,2 millió tonnás termésünk lett, amely lényegében megegyezik a tavalyi eredménnyel. Viszont a július-augusztusi időszak sorozatos esőzései miatt az aratási munkák lelassultak és a minőségi paraméterek is romlottak. A malmi/takarmány minőségi arány megfordult és végül az idei búzatermés közel 60%-ban takarmányminőségű lett. Az őszi árpa idei terméseredményei messze túlszárnyalják a korábbi éveket. Az összesen 1,4 millió tonnás termés a 2015-ös értéket 26%-kal, az elmúlt öt év átlagát pedig 67%-kal haladja meg. A kiemelkedő eredmény elsősorban a terület növekedéséből adódik. A kisebb területeken termesztett kalászos gabonák a zab kivételével jó eredményt értek el. Vetésterületük csökkent ugyan, de a jó hektáronkénti hozamoknak köszönhetően – a zab kivételével – terméseredményük – az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, növényfajtól függően 10–19%-kal – nőtt. A nyári aratású növények közül külön kiemelendő még a káposztarepce, amelyből idén 809 ezer tonna termett. A repce kiváló teljesítménye a terület és a hozamok párhuzamos emelkedésére vezethető vissza. A bővülés eredményeként repcéből idén Magyarországon történelmi rekordmennyiség termett. A kedvező terméshozamok ugyanakkor áresést eredményeztek. A világpiacokon és egy hazai értékesítés esetén is gabona, illetve az olajos növények felvásárlási árat illetően közel 10–15%-os csökkenés figyelhető meg. Ennek hatását az átlagosan megnövekedett hozamok sem tudják teljesen kompenzálni, így a termelők jövedelme némiképp mérséklődik a tavalyi eredményekhez képest.
Az őszi betakarítású növények vonatkozásában még csak becsléseket lehet közölni. Számos időjárási és egyéb tényező befolyásolhatja az eredményeket, de több kultúránál kiemelkedő eredményekre lehet számítani. Az egyes növények közül kiemelendő a napraforgó. Az eddigi betakarítási értékek alapján közel 3 tonnás országos hektáronkénti hozam várható, ami hazánk esetében történelmi rekordot jelenthet. Szintén kedvező a burgonya hozamának alakulása, megközelítőleg 28 t/hektáros értékre lehet számítani.
Az olcsó takarmánybúza kedvez az állattenyésztőknek, hiszen a mérséklődő takarmány-
árak stabilizálják a jövedelmi helyzetüket. Ez rá is férne az abrakfogyasztó állatokat tartó termelőkre. A KSH legfrissebb, 2016. június 1-re vonatkozó állatállomány adatai szerint a sertés- és a tyúkállomány elmaradt az egy évvel ezelőttitől, ugyanakkor nőtt a szarvasmarha- és a juhállomány.
A statisztika szerint a sertésállomány 2016. június 1-jén 3,025 millió volt, egy év alatt 3,2 százalékkal, 99 ezer egyeddel csökkent. Az anyakocák száma idén 183 ezer volt, az országos állomány egy év alatt 10 százalékkal 21 ezer darabbal csökkent. A sertésállomány csökkenése mögött az orosz embargó és az ezzel párhuzamosan az unió szintjén megjelenő termelésbővülés állt, ami 2014-től piaci válságot eredményezett. Az önköltség alá csökkenő termelői árak miatt a termelés a jövedelemtámogatásokkal együtt is veszteséges volt. Ennek hatására a sertéstartók csökkentették az állományt. Mára ugyanakkor megállapítható, hogy a sertéspiacon a válság véget ért, az Európai Unióban az árak – elsősorban a dinamikusan bővülő kelet-ázsiai (Kína, Hong Kong, Japán) exportnak és az emelkedő belső keresletnek köszönhetően – április közepén növekedni kezdtek. Mindez a hazai piacra is kedvező hatással volt, hiszen négy hónap alatt összesen 35 százalékkal nőttek a termelői árak. Az élő sertés termelői ára élősúlyban 2016. szeptember elején 414 Ft/kg volt, amely már támogatások nélkül is nyereséges termelést tesz lehetővé. Remélhetően a piac konszolidációja tovább folytatódik és a hazai állomány ismét növekedésnek indulhat.
Szintén csökkenő trend mutatható ki a baromfik esetében. Számuk 1,2 millióval 36,7 millióra csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest. A tojóállomány nagysága 539 ezerrel 10,7 millióra fogyott egy év alatt. Ugyanakkor a baromfiállomány tenyésztési sajátosságai miatt rugalmasan lehet igazodni, alkalmazkodni a piaci jelzésekhez, a kereslet és a kínálat alakulásához. Ezért nem is az állomány, hanem inkább a termelési adatok tükröznek pontos képet az ágazat helyzetéről. Ez utóbbiak kedvező alakulása során elmondható, hogy a csirkevágások élősúlyban 5,2, a pulykavágások 8,0, a kacsavágások 3,0, a libavágások pedig 14,0 százalékkal bővültek. Az árak 2016. első félévében változékonyan alakultak, a csirke (-3,2%), és a pecsenyekacsa (-1,9%) esetében csökkentek, a pulykánál stagnáltak (-0,7%), míg a hízott kacsára (+6,5%), és a hízott libára (+16,9%) vonatkozóan pedig jelentősen nőttek.
A juhok létszámánál növekedés mutatható ki. Egy év alatt 2,8 százalékkal, 34 ezerrel 1,235 millióra nőtt a hazai állomány. Ezen belül ugyanakkor az anyajuhállomány 5,7 százalékkal mérséklődött, így 49,0 ezer egyeddel 809 ezerre csökkent. Az idei év első hat hónapjában az olasz kereslet visszaesése miatt az export értéke és mennyisége is csökkent. A juhok kivitele 2016 első félévében 7,4 ezer tonna volt, ami 3,6 százalékos visszaesést jelent. A kivitel értékben is kevesebb lett az egy évvel korábbihoz képest, 18,4 millió eurós érték 5,8 százalék csökkenést mutat. Az Olaszországba megvalósuló kivitel összmennyisége 9,2 százalékos csökkenés után 6,2 ezer tonna volt, ez értéken a több mint 13 százalékos mérséklődés eredményeként 15 millió eurót tett ki. A vágójuh ára 2016 első hat hónapjában 6,1 százalékkal, ezen belül a növendék bárányok ára 6,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az értékesítési folyamatok nem magyarázzák az állomány növekedését. A jelenség vélhetően annak tudható be, hogy a kisebb kereslet miatt az exportra szánt állatok egy része a hazai tenyészetekben maradt. Az export mérséklődése az anyajuhállomány csökkenését is okozta, a középtávú kilátások romlása hatott a termelő döntésekre, így a termelők exportárualap csökkentésébe kezdtek. A juhágazat helyzetének javulását segíthetné az exportpiacok diverzifikációja, a hazai hozzáadott érték növelése.
A csökkenések után növekedés figyelhető meg a szarvasmarha-állomány esetében. 2016. június 1-jén, az egy évvel korábbi adathoz képest 1,7 százalékkal több, 832 ezer egyedet számoltak össze. A tehenek 377 ezres száma a 2015. júniusit több mint 11 ezerrel (3,1%) haladta meg. Mivel az adatszolgáltatás nem teljes körű, csak később derül ki, hogy a tehénállomány hasznosítási iránya szerinti megoszlás, ezért még nem lehet tudni, hogy a növekedéshez a tejhasznú, a húshasznú, és a kettős hasznosítású tehenek milyen mértékben járultak hozzá. Ettől függetlenül megállapítható, hogy a húsmarha iránti nemzetközi kereslet élénkülése – elsősorban a Törökországba irányuló export újraindulása – az állomány növekedésére ösztönözte a termelőket. A vágómarha exportmennyisége 14,5 százalékkal, értéke 21,6 százalékkal bővült 2016 első felében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a Törökországba irányuló kivitel mennyisége több mint két és félszeresére nőtt. Törökországba a teljes magyar vágómarha-kivitel közel fele került kiszállításra az idei első félévben. A tejpiaci válság vélhetően ez idáig jelentősen hatott a tejhasznú tehénállomány összlétszámának a változására. Ehhez hozzájárult, hogy a termelői árak drasztikus esését ellensúlyozták a jövedelemtámogatások, és egyéb agrárpolitikai intézkedések, valamint az, hogy kisebb mértékben a termelés is növekedett. Külön említést igényel, hogy a termeléshez kötött támogatási jogcímek tavalyi megjelenése is az állomány szinten tartására/növelésére ösztönözte a tejtermelőket. A vidékfejlesztési program beruházási támogatásai által előírt állomány-fenntartási kötelezettség pedig a tejhasznú állomány csökkenése ellen hatott.
A tejágazat vonatkozásában elmondható, hogy még nem oldódott meg a piaci zavar, de már feltűntek a biztató jelek. Az erős nemzetközi importkereslet hatására dinamikusan bővül az EU harmadik országokba irányuló kivitele, ennek köszönhetően érdemben növekedett a tejtermékek ára az Európai Unióban. Ez várhatóan középtávon a termelői árakban is tartósan érezteti hatását. Hazánkban az első félévben az alacsony nyerstej-ár hatására csökkent a nyerstej kivitele, ezzel párhuzamosan több tej került belföldön feldolgozásra. Az exportárak májusban kezdődött jelentős növekedése kedvezően hat a termelői árakra is. A tej termelői ára júliusban stabilizálódni kezdett, majd augusztusban növekedésnek indult. Idén augusztusban 70,3 Ft/liter volt – azaz egy hónap alatt 3,9 százalékkal emelkedett, de 8,5 százalékkal még így is kisebb, mint egy éve. A nyerstej exportmennyisége 2016. január–májusban 19,9 százalékkal, exportára pedig 15 százalékkal csökkent, de júniusban már emelkedni kezdett és augusztusban elérte a 86,7 forint literenkénti értéket (a két havi növekmény 33 százaléknak felel meg). A nyerstej export növekedése várható a következő időszakra, ez kedvezően hat a belföldi árakra is. A nyerstej export legfőbb célországa továbbra is Horvátország, Románia és Olaszország. Magyarországon a tejfelvásárlás 1,1 százalékkal, a feldolgozott tej termelése 14,6 százalékkal, a sajté 13,5 százalékkal, a vajé pedig 40,7 százalékkal bővült az év első hét hónapjában.
A tejágazathoz kapcsolódóan mindenképpen szót kell emelni egy új uniós intézkedésről. Uniós döntés eredményeképpen termeléscsökkentési intézkedés bevezetésére kerül sor. Az EU lényegében segítséget ad azoknak, akik a kvótamegszűnésre készülve felfuttatták tejtermelésüket. Az intézkedése keretében a felvásárlás során le nem szállított mennyiség minden egyes kilogrammja után 14 eurócentet, azaz közel 43 Ft-ot fizethet az unió. Ennek során 2015. szeptember és 2016. március között 3 tetszőlegesen kiválasztott hónapot kell referenciának tekinteni, majd ezt az időszaki termelést kell összevetni a 2016. szeptember és 2017. március közötti azonos 3 hónap mennyiségi adataival. Az intézkedésről a beszállított nyerstej mennyiségének csökkentéséért megállapítható támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 63/2016. (IX. 16.) FM rendelet rendelkezik, mely a (EU) 2016/1612 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hazai alkalmazását teszi lehetővé. A jogcím keretében a minimálisan kérelmezhető, a támogatás alapját képező felvásárlónak értékesített tejmennyiség-csökkentés mértéke 1500 kg lehet, és a támogatható tejmennyiség-csökkentés nem lehet több, mint a referencia időszakban értékesített tejmennyiség 50%-a. Mivel korlátos az intézkedésre fordítható uniós keret – annak az EU egészére vonatkozó nagysága 150 millió euró –, ha a bejelentett támogatás iránti kérelmekben megjelölt összesített mennyiség uniós szinten kimeríti a keretet, akkor visszaosztásra kerül sor, amelyet minden tagállamnak alkalmazni kell. Keretkimerülés esetében a kereten felül benyújtott kérelmek elutasításra kerülnek. Az intézkedésre tehát nem tagállami, hanem uniós szinten kerül sor, így az egyes országok termelői versengenek a rendelkezésre álló forrásokért. A támogatási kérelem benyújtására összesen 4 csökkentési időszak alapján nyílik mód.
Októbertől ezek határideje a következő: október 12., november 9. és december 7. Mindhárom esetben déli 12.00 óráig lehet a kérelmeket beadni. Az intézkedéssel kapcsolatos további részletek a 81/2016 (IX. 16.) számú MVH-közlemény tartalmazza.
Páll Zsombor - Dr. Vásáry Miklós
A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós
