Mit üzen
Dr. Potori Norbert...

...a kalászos termesztőknek?

A terménypiaci árak alakulása nem a magyarországi piaci fundamentumok függvénye. Magyarországon a búzatermelést új, szervezett alapokra kell helyezni, egyébként nehéz versenyképesnek lenni a külpiacokon (az EU-ban is); kukoricából az EU nem önellátó, a megtermelt többlet ésszerű szállítási távolságon belül elhelyezhető, és a belpiaci kereslet is tovább nő; hosszabb távon az olajmagvak iránti kereslet tűnik a legstabilabbnak. Búzából globális szinten ismét mindenkori rekordtermésre van kilátás. A termelés immár negyedik éve folyamatosan nő, és ugyanez igaz az egyik szezonról a másikra átvitt tartalékokra. Az Európai Unióban ugyan gyenge lett a búza, a kiesést azonban bőségesen kompenzálja az Oroszországban (mindenkori rekord), az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, valamint előreláthatóan az Argentínában és Ausztráliában betakarításra kerülő volumen. A pénzügyi befektetők nyitott kötésállománya Chicagóban nettó short, vagyis az árak emelkedésével nem számolnak. Kisebb, felfelé irányuló lökések érhetik majd a piacot e pozíciók likvidálása miatt, a fundamentumok változásával azonban egyelőre nem számolhatunk.

 ...a repcetermesztőknek?

A repce globális termelése, valamint az egyik szezonról a másikra átvitt tartalékok harmadik éve csökkennek. A repceolaj előállítása is visszaesést mutat, és ezt, illetve a pálmaolaj termelésében az El Nino időjárási jelenség okozta kiesést nem kompenzálja a többi növényolaj termelésének növekedése. Európában, ahol az idén betakarított repce mennyisége az előző évekhez hasonlítva szerénynek mondható, a termény árában nem valószínűsíthető visszaesés 2016 hátralévő hónapjaiban, sőt, inkább emelkedésre van kilátás, hiszen az EU tekintélyes importra szorul, ezt pedig a nagyon gyenge ukrajnai termés, valamint a Kanadában használt GMO-k miatt a megszokottnál nehezebb, illetve drágább lehet beszerezni.

 ...a szója- és napraforgó-termesztőknek?

Szójából a piacelemzők rekordtermést várnak az Amerikai Egyesült Államokban, és ugyanezt vizionálják Brazíliában is, ahol majd 2017 első hónapjaiban indul meg a növény betakarítása. E két ország Argentínával együtt a világ szójatermelésének több mint 80 százalékát adja, hiánnyal tehát nem kell számolni. Két dolgot azonban érdemes kiemelni. Az egyik az, hogy Argentínában a búza és a kukorica exportvámját felszámolta a kormány, a szójáét nem, és már látható, hogy az argentin termelők most inkább a gabonaféléket részesítik előnyben. A másik pedig az, hogy Kína októbertől erőteljes felvásárlója lesz az észak-amerikai szójababnak (az ázsiai ország esetében a következő szezonban mintegy 84 millió tonna importigényről beszélünk!), kisöpörheti a készleteket, olyan űrt hagyva maga után a dél-amerikai szója betakarításáig, amire a világpiac idegesen reagálhat, különösen időjárási szélsőségek esetén. 2017 elején tehát érhetik akár komolyabb sokkok is a terménypiacokat. Ami a napraforgót illeti, globális rekordtermés várható, mind Ukrajnában, mind Oroszországban soha nem látott mennyiség kerülhet le a táblákról. A termény árának zuhanását az fékezi, hogy a világ összes növényolaj termelése nem éri el az előző évi szintet, alapvetően a pálmaolaj és a repceolaj előállításának visszaesése miatt.

...a kukoricatermesztőknek?

Kukoricából is mindenkori rekordtermésnek néz elébe a világ, a tartalékok is újabb csúcsot dönthetnek. A pénzügyi befektetők nyitott kötésállománya Chicagóban nettó short, vagyis az árak emelkedésével e gabonaféle esetében sem számolnak. Nyomott árakra lehet felkészülni Európában is, különösen, ha a szójadara ára a jelenlegi, viszonylag alacsony szinten marad, ami miatt a takarmányozásban nagyobb szerepet kaphat.

Mit üzen
Dr. Lakatos Zoltán?

Országunkban a hazai igények dupláját termeljük meg búzából, ezért nagy szerepe van és lesz az exportnak. A kivitelnél elsődleges szempont a nagy tömegű, egységes szállítmány, ehhez szükséges a jelenleg 140–150 regisztrált búzafajta számának csökkentése, továbbá a területek koncentrálása, valamint a céllal történő vetés. Magyarország liszt exportja az elmúlt években folyamatosan emelkedett, 2015-re elérte a 200 ezer tonnát. Éves szinten 50 ezer tonna importunk van, ami döntően Szlovákiából érkezik. Az export háromnegyed része Romániába, kisebbik része Szlovákiába és Lengyelországba irányul. Ezekben az országokban további nagymértékű növekedést nem lehet elérni.

Az Európai Unió fejlett országaiba – bár minőségben állnánk a versenyt – nem tudunk bejutni. Ahol nagy lehetőség lenne, az arab piac és segélyként az afrikai térség. Egy komoly élelmiszersegély programmal sok elvándorlót lehetne otthon tartani. Az Európai Unióba történő belépést követően szembesült a magyar malomipar azzal, hogy ha nem fejlesztünk, versenyképtelenek leszünk. A fejlesztéseket segítette az öldöklő verseny a lisztpiacon, aminek egyik kitörési pontja a hatékony, nagy kapacitású malmok építése. Az új malmok technikai színvonala megállja a helyét bárhol a világon.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a jó malomnak? Íme néhány szempont:

• Megfelelő raktártérrel és technológiával biztosítani a malom egységes, jó minőségű búzával történő ellátását.
• Tiszta, egészséges búzát őröljön, távolítson el minden szennyeződést, válogassa ki a fuzáriumos szemeket.
• Ne „erőszakoljuk” meg a malmot, tartsunk egy optimális fehérliszt-korpa arányt.
• Rendelkezzen megfelelő raktártérrel a lisztek pihentetésére.
• Molnár szakemberpótlás biztosítása, mivel molnárképzés nincs az országban, a Hajdú Gabona Zrt. saját berkein belül, a Nyíregyházi szakiskolával karöltve oldja meg ezt a problémát.

Mit üzen
Kulcsár Ildikó?

A tájékozódó érdeklődőknek ugyan rendelkezésre áll a 170 körüli kalászos fajtát tartalmazó „fajtalista”, de a gazdálkodás napi gondjaival küzdő termelőnek, gazdáknak szüksége lenne egy szakmailag korrekt szűkebb ajánló listára, amely mentes a széles körben terjesztett látványos és informatív fajtatulajdonosi és kereskedői katalógusok természetes elfogultságától.

Nem lebecsülve a VSZT-GOSZ listáját, eredményeit és a gazdálkodók szakmai ismereteit e téren szükségét érezném egy rendszerbe foglalt megalapozott kísérleti eredményeken alapuló független információs rendszernek. Mint az előadásban is említettem a hivatalos adatok – a felújítást illetően – bizonyos mértékig megtévesztőek, ugyanis nem tartalmazzák a szaporító gazdaságok saját visszatartásait (ezek lehetnek magas szaporulati fokok is, de nem fémzárolták), a feketeforgalmakat, csereakciókat. véleményem szerint a tényleges felújítás jóval magasabb a mértnél.

Mit üzen a Sumi Agro?

Sört főzetett a Sumi Agro Hungary Kft. a XVII. alkalommal megrendezett visegrádi Kalászos Gabona Fórumra, ezzel reprezentálva a „termőföldtől az asztalig” gondolkodását, amelynek fókuszában az egészséges élelmiszert eredményező okszerű, átgondolt növényvédelem áll. A vendégek körében nagy sikert aratott ízletes sör ötlete a Biosild csávázószerük égisze alatt született meg, amely több évtizede, némi hatóanyag-frissítésen átesve töretlenül népszerű a vendégkört is alkotó kalászos gabonát termelők körében. A Sumi Agro e limitált kiadású csatos üveges nedűt Biosild Top csávázószerrel kezelt tavaszi árpából főzette. A Biosild Top két egyedülálló felszívódó hatóanyag (tiofanát-metil és tetrakonazol) kombinációját tartalmazó gombaölő csávázószer, mely a külső és belső csírakori betegségek ellen egyaránt hatékony. A termesztéstechnológiai, illetve az időjárási, klimatikus változások ihlette termelői igényre alapozva, 2016-ban került piacra a még nagyobb termelői biztonságot jelentő Biosild Twin csávázószer, amely hosszan tartó védelmet nyújt a kalászosok csírakori és akár korai gombakórokozói és rovarkártevői ellen. A BIOSILD TWIN 10 liter Biosild TOP-ot és 8 liter Lotus 600 FS-t tartalmaz, így 10 tonna őszi kalászos vetőmag teljes gomba és rovarölő szeres csávázását biztosítja.

A „termőföldtől az asztalig” programba illik a Sumi Agro másik sikerterméke a TOLEDO, amely a repcében a kedvező regulátor hatása mellett szklerotinia, fóma, szürkepenész és az alternária megelőzésére ajánlják. Szőlőben a lisztharmat és a szürkepenész ellen, kalászosokban pedig a lisztharmat, rozsda, helmintosporium, szeptória és kalászfuzáriózis betegségek ellen alkalmazható megelőző jelleggel, utóbbiban a szárbaindulás kezdetén, továbbá a kalászhányás végén-virágzás idején végzett egy-egy permetezéssel.

A Sumi Agro csapata ötletes módon reprezentálta a „termőföldtől az asztalig” gondolkodását

- ga -

A cikk szerzője: Gáspár Andrea