Szakértelem, eredmény, biztonság kukorica tarlókezeléssel (x)

Agro Napló
Az ősz közepéhez érve a kukorica betakarítása után a földön maradt tarló kezelése még hátra van, amihez a hagyományos mulcsaprítás mellett – az agrotechnológiai lehetőségeket figyelembe véve – már további, a talajművelést távlati szempontból kezelő módszerek is rendelkezésre állnak.

Magyarországon a kukoricatermelés melléktermékeként hektáronként akár 10-12 tonna növényi szármaradvány maradhat vissza a területen. Nem árt figyelembe venni, hogy a kukoricaszár értékes tápanyag utánpótlást jelenthet, ha a szármaradványok bomlásnak indulnak és a szerves anyagok feltáródnak. A maradványok túlnyomó részét a káliumban gazdag szár teszi ki, de igencsak jelentős a talajban maradt gyökerek mennyisége is. Ilyen mértékű növényi tömegnél nem elég, ha pusztán talajművelő eszközökkel a talajba forgatjuk azokat, mert gondoskodni kell arról is, hogy a szármaradványokban található értékes tápelemek minél nagyobb arányban feltáródjanak, s ezáltal a következő növénykultúra rendelkezésére álljanak.

A manapság egyre inkább a sekélyművelésre alapozott talajkímélő és mulcskezelő művelési megoldások a talaj felső rétegének lazítása és a felaprított mulcs bekeverése által lehetővé teszik a baktériumtrágyázással történő kiegészítést, ami rendkívül hatékonyan gyorsítja és fokozza a feltáródást. Ebben segít a Phylazonit Tarlóbontó készítmény.

Köztudott, hogy a modern gazdaságok által intenzíven művelt termőföldek talajélete sokhelyütt leromlott, a talajban élő mikroorganizmusok száma az agrotechnikai eljárások, a túlzott vegyszerezés és műtrágyák használata miatt megfogyatkozott. Így a kukorica talajba kerülő maradványai később bomlanak le, a bennük található tápanyagok pedig lassabban tárulnak fel. 

A Phylazonit Tarlóbontó oldat a benne található baktériumtörzseknek köszönhetően kellő gyorsasággal indítja be a növényi maradványok bomlását. Elősegíti a humuszképződés folyamatát, növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja a termőföld szerkezetét, csökkenti a kórokozók és kártevők számát, valamint kiegyenlíti a talaj pH-értékét.

Azon termelők, akik már kipróbálták a módszert, Tarlóbontó nélkül ma már el sem tudják képzelni a növénytermesztést. A talajélet serkentése révén a tarlóbontás nemcsak a tápanyagok feltáródásához, de a talaj vízháztartásának javításához is hozzájárul. Használatával csökkennek a belvizes foltok, szántáskor érezhetően könnyebben viszi a traktor az ekét. Mivel szétesnek a növényi részek, megszűnik az agrotechnikai akadály, ez könnyebb művelhetőséget és üzemanyag megtakarítást is jelent.

Az oldat talajba juttatása rendkívül egyszerű, hisz a kijuttató szerkezet gyakorlatilag bármely talajművelő eszközre felszerelhető, így akár a tarlóhántással egy menetben kijuttatható. A Tarlóbontó jól bírja a szárazságot, ezért a kijuttatást nem az időjárás, hanem a talaj állapota befolyásolja. Egyrészt teljesen száraz talaj nem létezik – még a szemre száraznak tűnő talajban is van annyi nedvesség, amivel a baktériumok átvészelik a kedvezőtlen időszakot. Másrészt a Phylazonit Tarlóbontó elegendő nedvességet és tápanyagot tartalmaz ahhoz, hogy a baktériumok szárazabb körülmények között is életképesek maradjanak és kifejtsék jótékony hatásukat. Amennyiben a talaj állapota lehetővé teszi a földművelést, a munkagépre szerelt kijuttató egységgel nyugodtan kiszórható a Tarlóbontó.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Jövőre indul az Agro-ökológiai Program

Jövőre indul az Agro-ökológiai Program

2023-ban új közvetlen támogatási formával bővül a Közös Agrárpolitika agrár-környezetgazdálkodási eszköztára. A hektáralapú támogatás célja a környeze...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?