A fű-lucerna keverékek takarmányozási szempontból is számos előnyt hordoznak:
Természetesen keverékek összeállításánál, a telepi „management” a felhasználási–hasznosítási irány a legkülönbözőbb variációkat kínálja számunkra az elérni kívánt eredmény vonatkozásában.
A különböző keverési arányok a fajok és fajták választásánál az egy hektárra eső növények számát tekinthetjük kiindulási alapként.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a keverékben minimum 85-15 arányban kell szerepeltetni a lucerna-fű keverékét, hogy a kívánt agronómiai hatást elérjük.
Takarmányozási szempontból a legelőnyösebb a 60-40 arány beállítása, mely keverék 60% lucerna vetőmagot és 40% fű vetőmagot tartalmaz.
Mint ahogy említettük a felhasználási irány és az intenzívebb igények (szenázs beltartalom) elérése lehetőséget kínál számunkra egy ebben az esetben ideálisabb 60-20-20 vagy 60-30-10 arányú lucerna-fű-here keverék összeállítására.
Mivel a különböző növényfajok vetőmagjai nagyon különböző méretűek lehetnek, valamint a súlyuk is nagyon eltérő, így a legfontosabb a keverék összetételének nagyon precíz megválasztása. Nem elég a fajokat megválasztani csupán, de komoly odafigyelést és tapasztalatot igényel az egyes fajták megválasztása is. A Vital-Feed Kft. és a DLF Seeds&Science több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a vetőmagkeverékek ilyen irányú kialakítása területén (CUTMAX és MEDOWMAX keverékek).
Mindezek mellett rendkívül fontos szempont a vetésidő helyes megválasztása, hiszen a fűmagvak fejlődéséhez és csírázásához 15 fokkal alacsonyabb hőmérséklet is elegendő a lucernához képest.
Tehát a hőmérséklet szempontjából a legideálisabb vetésidő a tavasz közepe, valamint a nyár vége, és a kora ősz.
A növényvédelemi szempontból ezen keverékek vetése esetén jóval költséghatékonyabban járhatunk el, mivel a fű gyors
(festulolium fajok) fejlődése miatt nagyon hamar összefüggő talajtakarót biztosít, elnyomva a nem kívánatos gyomokat.
Betakarításnál kétségkívül az első kaszálásnál szembetűnően nagyobb lesz a fűhozamunk a keverék esetében, ami számos már említett és tapasztalt pozitívummal jár.
Kaszálás után a füvek „újrasarjadása” a keverékben nagymértékben függ a fű fajától és fajtájától.
Vannak fűfélék, melyeknek nyáron nagyon alacsony a növekedési erélyük még ideális csapadékviszonyok mellett is, így célszerű olyan fajokat választani amelyek ebben az időszakban is komoly növekedési eréllyel rendelkeznek.
Ilyenek például a csenkesz fajok, a csomós ebír, és a különböző festulolium fajok, melyek lehetnek akár csenkesz alapú, akár perje alapúak (felhasználási irány függvényében).
Az egyes fajok megválasztása tehát a legfontosabb tényező, különös figyelemmel arra az esetre, ha szénakészítés is szerepel terveink között.
Ilyenkor a későn érő fűfajtákat kell választani a keverékekben, hiszen ezek növekedési erélye közelít leginkább a lucernáéhoz (GRAZEMAX keverékek).
Ne felejtsük, hogy a tápanyag-utánpótlásnak is rendkívül nagy jelentősége van a lucerna-füves keverékek arányának fejlődésének eltolódására.
Amennyiben a talaj nitrogénben gazdag, úgy a füvek növekedési erélye magasabb lesz, míg ha foszfor és kálium van túlsúlyban, akkor a lucernának kedvez.
Tápanyag-utánpótlás szempontjából nagyon fontos tényező, hogy az újonnan telepített lucernás fűkeverékeink vetésterületén a talajaink pH-értékét szigorúan 6 vagy magasabb pH-szintet tartsuk.
Természetesen azt, hogy a lucernát önmagában vagy keverékben vetjük, a felhasználási cél határozza meg, de a felsorolt előnyök tükrében bátran kijelenthetjük, hogy a különböző arányú lucerna-fű-here keverékek a kérődző állataink takarmányozásának legoptimálisabb és alapvető takarmánybázisát képezik.
Kérem, helyezzünk hangsúlyt az elhangzottakra mielőtt új telepítésbe kezdünk!
Szabó Béla
Kereskedelmi igazgató,
Vital-Feed Kft.
A cikk szerzője: Szabó Béla
