Legtöbbször a taposás. Ha szántott talajba vetünk, akkor a szántást le kell simítózni, vetés előtt meg magágyat készíteni. Mindkét munkaművelet sekélyen történik, de a traktorok mélyreható talajtömörödést okoznak. A simítással van egy másik gond is, ha nem volt szép a szántás, akkor a száraz ormokat a gödrökbe behúzzuk, és így száraz-nedves foltokkal találkozunk, amelyekben a magvak egyenlőtlenül csíráznak. Ezt a kellemetlen jelenséget azzal tudjuk kiküszöbölni, ha a rossz minőségű szántást jó időben esetleg még a fagyon elműveljük, vagy átállunk a szántás nélküli talajművelésre.

Minden majdnem optimális, és mégis találunk egyenlőtlenül kelt állományokat. Ilyenkor mi a gond?

Általában a kukorica vetésénél a talaj még nedves. A kötött talajokon a vetőtárcsa elkeni a vetőbarázda oldalát, és a tömörítő kerekek – bármekkora nyomást is teszünk rájuk – nem tudják a barázdát bezárni. Ha meg is történik a barázda összenyomása, azonnal amint el kezd száradni a föld, szétnyílik és (extrém esetben) a vetőmagvak láthatóvá válnak. Az ilyen talaj habár nedves, de a vetőmagnak nincs optimális talajkontaktusa, így nem tud optimálisan csírázni. A Horschnál több éve kísérleteznek, és figyelik azt, hogy ennek a káros falnak a kialakulását miként tudjuk elkerülni. Alapjába véve mindenki egy fajta, a hagyományos tömörítő kerékkel dolgozik. A Horsch Maestro-n különböző talajokra a standard tömörítő kerék mellé különböző tömörítő kerekeket szerelhetünk. Az igen kötött talajokra az ujjas kereket, az iszapos, üledékes talajokra a tüskés tömörítő kereket. Ezen nyomókerekek szétrombolják a vetőtárcsa által elkent vetőbarázda falát, és a vetőmagot optimálisan beágyazzák a talajba.

Egy másik kérdés, hogy mekkora csoroszlyanyomással dolgozzunk? Hol állítjuk be a csoroszlyanyomást? A föld elején, közepén, végén? Mindenütt egyforma a talaj? A válasz az, hogy egy parcellán belül a legkeményebb részhez állítjuk a csoroszlyanyomást és ezután így dolgozunk, és tudjuk azt, hogy néhány lépéssel odább már nem felel meg a csoroszlyanyomás, mert változott a talaj szerkezete. Az elkent barázdafalnak és a nagy csoroszlyanyomásnak egy másik következménye az, hogy amikor a kis növény fejlesztené a gyökereit, akkor egy erős akadályba ütközik, és azt látjuk, hogy nem oldalirányba, hanem hosszantiban, a barázdában fejleszti a gyökereket.

A legújabb fejlesztés a Maestro-ban folyamatosan tudja változtatni a csoroszlyanyomást. Az elmúlt évek kísérletei alapján az a kukorica, ahol lehetett állítani a csoroszlyanyomást, akár több mint egy tonnával tudott többet teremni, mint az, ahol állandó volt a csoroszlyanyomás. Miért van ez? Ha nagy csoroszlyanyomással dolgozunk, akkor a lazább részeken a mélységtartó kerekek nagyon megnyomják a talajt a mag környékén, ez pedig depressziót okoz. Ha nem elég nagy a csoroszlyanyomás, akkor nem kerül a vetőmag mindenütt megfelelő mélységbe, így a kelése sem lesz egyenletes.

Mindezen fejlesztések, ugyanazon a földön, több mint 1,5 tonna/ha terméstöbbletet is hozhatnak egy hagyományos vetéshez képes!

Horsch Maestro a biztonságosabb, nagyobb termésért!

Szász Zoltán
+36-30/743-0302

A cikk szerzője: Szász Zoltán