2017-ben további változtatások várhatók. A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési ideje május 10. és július 10. közötti vagy június 25. és augusztus 15. közötti időszak, amelynek teljes tartamában jelen kell lennie mezőgazdasági termelő földterületén. A spárga és az óriás virágosnád (Miscanthus x giganteus) a zöldítési szempontból állandó kultúrának minősül. Az ökológiai másodvetés esetén a vetéstől a beforgatásig legalább 60 napos fenntartási időszakot kell majd tartani. Az alkalmazható fajok listája hét növényfajjal bővülhet, amelyek alkalmazhatóságát jelen cikkben szeretnénk ismertetni. A fekete zab, a sziki kender és a négermag hazánkban kevésbé ismertek, ezekről részletesebb információt adunk.
Fekete zab (Avena strigosa)
A fekete vagy homoki zab a mediterrániumról származó fűféle, amely Európában is régóta ismert. Magas zöldtömeg- és szervesanyag-hozama, valamint fehérjetartalma lehetővé teszi, hogy tejelő szarvasmarhák takarmányaként, energianövényként vagy zöldtrágyaként hasznosítsák, de kozmetikumokban az olaját is felhasználják.
A termesztés körülményeitől függően 40–160 cm magas is lehet. Levelei kb. 25 cm hosszúak, laposak, érdesek, kékeszöld színűek. Nagyon erőteljes bokrosodó képesség és levelesség jellemzi. Bugája laza, a kalászkák lelógóak, szálkásak, a külső toklász hosszabb, mint a belső. Gyökérzet tömegének nagyobb hányada a talaj felső rétegében fejlődik.
Talajra nem igényes, minden talajtípuson termeszthető. Kiválóan fejlődik a könnyű homokos és a nehéz agyag talajokon is. Szárazságtűrő, de fagyérzékeny növény. Az erőteljes tápanyagellátást (különösen N) kerülni kell, mert az állomány megdőlését okozhatja. A nagy zöldtömeg eléréséhez 40–80 kg N/ha-t igényel. Vetése történhet tavasszal áprilisban vagy zöldtrágyaként köztesnövényként vetve. Főnövényként 350–500 db/m2 növényszámot vetnek.
Zöldtrágyaként alkalmazva számos előnyös tulajdonsága van. Kezdeti fejlődése gyors, ezért már korai gyomelnyomással lehet számolni, amelyet magról kelő gyomok esetében allelopatikus hatás is erősít. Jó talajborítása miatt talajvédő növényként tartják számon. Árpa sárga törpeség vírussal szemben rezisztens. Számos fonalféreg fajjal szemben rezisztens, illetve gátolja a fejlődésüket. Nagy mennyiségű nitrogént halmoz fel, a C:N aránya alacsonyabb, mint az őszi gabonaféléké. Bedolgozása kalászolás előtt javasolt.
Sziki kender (Crotalaria juncea L.)
A sziki kender Indiából és Pakisztániából származó pillangósvirágú növény. Szubtrópusi, trópusi területeken termesztik, elsősorban rost- és takarmánynövénynek. Európában zöldtrágyanövényként hasznosítják. Mint minden pillangósvirágú növényen, a sziki kender gyökerén is képződnek nitrogénkötő gümők, azonban oltani szükséges. Zöldtrágyaként vetve mindenképpen javasolt, hogy legalább 60 napot a területen legyen, így 50–65 kg N/ha és 7 t/ha száraz anyag képződik.
Rövidnappalos, egynyári növény, magassága 1–1,5 m. Levelei hosszúkás lándzsa alakúak, mindkét oldalon szőrözöttek, selymes tapintásúak. Virágai a szár felső 30 cm-én nyílnak, világossárga színűek. A hüvelyek 2,5–3,2 cm hosszúak, bennük 10–15 db apró, fényes, világostól sötétbarnáig változó színű, vese alakú maggal. Gyökérzete erőteljes, sok mellékgyökérrel.
Az 5–8,4 pH-értékű talajokon növekszik megfelelően, a meszes és savanyú talajon is sikerrel termeszthető, azonban a vízállásos, sós, szikes talajokat nem kedveli. Melegkedvelő (21–38 0C), alacsony hőmérsékleten a növekedése lelassul és –2 0C alatt kifagy. Szárazságtűrő, esetleg a csírázás biztosításához lehet szükség öntözésre. Önmagában 9–15 kg/ha magmennyiséget, 2-3 cm mélységben, gabona sortávra vetik.
Zöldtrágyaként a zöldség- és aprómagtermesztők alkalmazzák szívesen nematóda gyérítő, talaj- és talajnedvesség-védő hatása miatt. A pozitív hatások eléréséhez július közepéig érdemes másodvetésként elvetni. Gyors növekedése biztosítja a gyomelnyomást és a talaj erózió elleni védelmét. Bedolgozását a virágzás kezdetén javasolt elvégezni.
Négermag (Guizotia abyssinica)
A négermag (nigermag, feketemag vagy mungó) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, a hűvösebb trópusi területek növénye. Napjainkban Etiópiában és Indiában termesztik nagy területen, főként olajáért. A két területen magasságban, termőképességben és olajtartalomban eltérő változatok terjedtek el. Európában és Amerikában madáreleségnek és zöldtrágyanövénynek használják.
Egynyári növény, kb. 0,6–1,8 m magasra nő, a környezeti hatásoktól függően. A levelek 10–20 cm hosszúak, lándzsás alakúak. A szár színe fajtától függően sötétlilától világoszöld lehet. Mérsékelten elágazó (5–12 db), enyhén érdes, lágy szárú. Virágai a hajtások végén fejlődnek, világos sárga színűek. Rövidnappalos növény. Gyökérzete a talaj felső 30–40 cm-ét szövi át.
A meleg, mérsékelten száraz és a nagy csapadék- (660–1790 mm) ellátottságú területeken is jól termeszthető. Apró magja a csírázáshoz kevés nedvességet igényel. A laza és a nehéz agyagos talajokon is szépen fejlődik, az optimális pH 5,5–7,5 között van. Önmagában vetve 5–10 kg/ha a vetőmagnorma, 2-3 cm mélységben, 36–50 cm-es sortávra. 3–5 napon belül csírázik. Fejlődéséhez 13,6–27,5 0C szükséges, már a korai fagyok is károsítják.
Zöldtrágyaként júliusban érdemes elvetni, ekkor augusztus végétől kezd virágozni, így nálunk nem képes magot érlelni. Amennyiben a virágzás idején bedolgozásra kerül, a zöldtömeg könnyen lebomlik. Nagy előnye, hogy gyorsan fejlődik, jó gyomelnyomó képességű és erőteljes mikorhizza rendszerrel rendelkezik. A vetésforgó megtervezésekor figyelembe kell venni, hogy Rhizoctonia- és Sclerotinia-érzékeny.
Abesszin mustár (Brassica Carinata)
Az abesszin vagy etiópiai mustár a káposztafélék családjába tartozik. A fekete és a vadkáposzta kereszteződéséből jött létre. Etiópiában olajáért termesztik. Glükozinolát- és erukasav-tartalma magas. Virágát a méhek szívesen látogatják.
Talajra nem igényes, könnyű és nehéz talajokon is termeszthető, azonban mélyen gyökerező növényként a talajvízre érzékeny. Semleges, savas és lúgos kémhatású talajokon is termeszthető (5–8,5 pH).
Zöldtrágyaként augusztus második felétől vetve képes nagy zöld- és gyökértömeg fejlesztésére. Virágzás elején javasolt a talajba dolgozni.
Pannon bükköny (Vicia Pannonica)
A pannon bükköny pillangós virágú növény, amelyet takarmányként, zöldtrágyaként és köztes védőnövényként alkalmaznak. Minden esetben valamilyen kalászos támasztónövénnyel termesztik. Zöldtrágya keverékekben is rendszerint kalászos vagy fűféle, illetve valamilyen más pillangós komponenssel társítják. Talajjal szemben igényesebb, mint a többi bükköny-féle, azonban alkalmazását adott talajtípuson főként a többi komponens határozza meg. Száraz körülmények között is termeszthető.
Zöldtrágyanövény értékét kiváló talajtakaró és talajvédő (eróziós hatásokkal szemben) tulajdonsága adja. A nitrogénkötő növények közül az egyik leghatékonyabb, ezért talajgazdagító növény. Talajtakaróként jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Vetésidejére nem érzékeny, a keverékben alkalmazott többi komponens határozza meg.
Házi len (Linum Usitatissimum)
A len a lenfélék családjába tartozó kétszikű növény, amelyet olajáért, rostjáért és drogjáért termesztenek. 80–110 cm mélyre hatoló karógyökere van, azonban a gyökértömeg nagy része a felsőbb rétegekben helyezkedik el. Zöldtrágyaként vetve talajlazító, talajszerkezet javító és erózió elleni védelemben van szerepe. Rövidnappalos növényként júliustól vethető másodvetésben. A legtöbb növénynek jó előveteménye.
Baltacím (Onobrychis Viciifolia)
A baltacím évelő pillangós virágú takarmánynövény. Takarmányként önmagában és füves társításokban is termeszthető, a lucernával beltartalmilag egyenlő értékű. A magtermő baltacím igen jó méhlegelő, nektártermő képessége kiemelkedő.
Meszes, száraz, eróziós területek termesztik. Igénytelenségére jellemző, hogy a lejtők felső harmadán is kielégítő termést ad, alkalmas rekultivált területek újbóli hasznosítására.
Gyökérzete fejlett karógyökérzet, amely nagyon jól alkalmazkodik a talajok minőségéhez. Rizómája erősen elágazik és mélyebben helyezkedik el, mint a lucernáé. A nyári meleget, a szárazságot és a téli fagyokat jól bírja. Mélyre hatoló gyökereinek köszönhetően a feltalajban tartja a tápanyagokat és megakadályozza a bemosódást, javítja a talajszerkezetet, erodált területeken talajvédő szerepet is betölt.
Dr. Aranyi Nikolett Réka,
Bányai Tibor
A cikk szerzője: Dr. Aranyi Nikolett Réka
