Az Európai Unióból érkező negyedik negyedéves növekedési adatok csak kisebb meglepetéseket okoztak. Az eurózóna GDP-növekedését (+1,7%, év/év) lefelé revideálta az Eurostat az első becsléshez képest (+1,8%, év/év), ami elsősorban a gyenge német növekedésnek volt köszönhető. A kelet-közép-európai régióban ugyanakkor a vártnál kedvezőbb GDP-adatok jelentek meg. Az EU éllovasa továbbra is a kelet-közép-európai régió, azon belül is Románia maradt (4,8%, év/év, SA). A periféria országai közül a harmadik negyedévhez hasonlóan Spanyolország tudott kiemelkedő teljesítményt nyújtani (+3%, év/év). A sereghajtó Görögország mellett Finnország teljesített még rosszul, negyedéves bázison mindkét ország visszaesést mutatott.
Az európai gazdaság a számok alapján kezd magához térni, egyelőre a várt lassulás elmaradt, a munkanélküliség pedig ha lassan is, de a 12% körüli csúcsról 9,5% közelébe csökkent, ami már nincs annyira távol a hosszú távú átlagnak tekinthető 7,5–8%-tól. Ez alapján idén erőre kaphat ugyan az eurózóna gazdasága, ám számos, lefelé mutató – elsősorban politikai – kockázat övezi a 2% feletti növekedéshez vezető utat. A 2010 óta folyamatosan külső segítségre szoruló Görögország ez év júliusában újra zsákutcába futhat, amikor egy 7 milliárd eurós törlesztőrészlet válik esedékessé a 86 milliárd eurós hitelből, aminek teljesítésére egyelőre nincs meg a fedezet. Az évek óta tárgyalóasztalon lévő adósságelengedés kérdése azonban nehezen kaphat teret az év végéig, miután a legnagyobb befolyással bíró hitelezők között számon tartott Németországban ősszel parlamenti választásokat tartanak, így egy ilyen komoly kérdésben addig kicsi a valószínűsége annak, hogy érdemi döntés szülessen. Az Olaszországot évek óta sújtó törékeny bankrendszer állapota is bármikor kezelhetetlenné válhat helyi szinten, így a bankok finanszírozási nehézségei miatt az EKB mellett az Európai Unió politikai döntéshozói is lépéskényszerbe kerülhetnek.
Fordulatokat hozhatnak még az idén esedékes parlamenti választások is, amelyek eltéríthetik medrükből az alapfolyamatokat. A tavasszal tartandó francia választások első fordulóját a közvélemény-kutatások alapján a Marine le Pen vezette, alapvetően EU-ellenes Nemzeti Front nyeri majd, ám a kétfordulós választási rendszer eredményeként a második fordulóban már kevesebb esély marad a szélsőjobboldali jelölt győzelmére. Amennyiben mégis Marine le Pen lesz a végső győztes, Franciaországban is kiírásra kerülhet egy EU-tagságról szóló referendum, ahol az Egyesült Királyság után az EU egyik újabb bástyája hagyhatja el a közösséget. Az ősszel esedékes német választásokon a több mint 10 éve regnáló kancellár, Angela Merkel kihívója az Európai Parlament korábbi elnöke, Martin Schulz lesz, aki már több ízben bírálta többek között a jelenleg futó, a munkapiac élénkítését célzó programokat és új irányvonalat ígér a gazdaságpolitika számos területén.
Az EU-nak számolnia kell továbbá a márciusban kezdődő BREXIT tárgyalások következményeivel is. A magországok közül többen profitálhatnak a londoni City-ből székhelyüket áthelyezni akaró pénzügyi intézmények munkaerő-keresletével. Az eddig megjelent nyilatkozatok alapján a legvonzóbb célpontok Frankfurt, Dublin, Párizs és Amszterdam lehetnek. A BREXIT gyakorlati megvalósítását övező kétségek és az újra terítékre kerülő skót függetlenedési népszavazás azonban okozhat még fejtörést az EU döntéshozóinak.
Az Európai Központi Bank továbbra is stabil támasza az eurózóna, így az európai unió minden tagországának a növekedés tekintetében és tavaly decemberi döntésük alapján a negatív kamatkörnyezet és a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási program egy ideig még biztosan velünk maradnak, ráadásul az ülésről készült jegyzőkönyvből kiderült, amennyiben szükségesnek ítélik, bármikor emelhetnek a keretösszegen. Az inflációs várakozások felfelé tolódnak ugyan, de közel nem olyan mértékben, hogy elkerülhetetlenné váljon a kamatemelés. A tengerentúlon azonban a Fed hamarosan folytatni kényszerül kamatemelési ciklusát, kérdéses, hogy ez csak az eurót gyengíti-e majd a dollárral szemben, vagy előbb-utóbb hatással lesz az eurózóna kamatpolitikájára is.
Váradi Beáta
OTP Bank Elemzési Központ
A cikk szerzője: Váradi Beáta
