GYÜMÖLCSFÁK VÍZIGÉNYE

Agro Napló
A művelés alatt álló talajok szerkezetét, a „természettől kapott” alapvető vízgazdálkodási tulajdonságait általában nem áll módunkban megváltoztatni. Ezért különösen fontos, hogy a lehető legkedvezőbben használjuk ki a talaj potenciális vízbefogadó, víztartó képességét, ezzel megteremtve a növények számára a csapadékszegény időszakok átvészelésének lehetőségét.

A KSH 2015-ös adatai alapján minden régióban a gyümölcsös területeket öntözték legnagyobb arányban. Hazánkban a Dél-Alföldön és a Nyugat- Dunántúlon volt a legnagyobb arányú az öntözött gyümölcsös területek nagysága (10,5 és 10,4%).

A termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja az ültetvény öntözhetősége. Hazánkban még mindig igen magas azoknak az ültetvényeknek a száma, amelyek öntözési lehetőséggel nem rendelkeznek.

A gyümölcsfák esetében a gyökerek szívóereje a talajban akár az 1,2-1,8 MPa-t is elérheti, ilyen erővel képesek a talajból a hajszálgyökerek révén a vizet és vele a tápanyagokat is felszívni, ugyanakkor azt a hajszálerek révén a növény többi részébe is eljuttatni.

A gyökerek szívóereje az egyik mozgatója a tápanyagok és a nedvesség áramlásának a növényben. Mivel a víz felvételéhez a fák számára az az optimális feltétel, ha a talaj hőmérséklete 2-5 ⁰C-kal alacsonyabb, mint a levegőé, ezért a fák öntözése többnyire csak a 8 ⁰C feletti hőmérsékleten ajánlott.

Az almafák évente 600-800 mm csapadékot igényelnek, s mivel nálunk az átlagos csapadékmennyiség főleg a déli országrészekben gyakran 500 mm alatti, a csapadékhiány komoly szerepet játszik a fák fejlődésében és a terméshozamokban. Az öntözés szerepe ezért itt is nagyon fontos. A csapadékpótlást napjainkban a gyümölcsösökben már csepegtető öntözéssel oldják meg. Az almafajtáknál fontos szempont, hogy a talaj felhasználható vízkészlete a virágzás időszakában ne süllyedjen 50% alá, a termésnövekedés időszakában 60-70%, az érés időszakában pedig legalább 50-60%-osnak kell lennie az említett értéknek.

Az almafáknak a legtöbb vízre az alábbi időszakokban van igényük:

  • kevés téli csapadék esetén a virágzás előtti időszakban, ez a virágzás idejét is kitolhatja, s megvédhet a tavaszi fagykároktól,
  • a virágzás után a termésképzés időszakában,
  • a termések intenzív növekedésének időszakában legalább 2-3 adag,
  • az érés időszakában, a szedés előtt 3-4 héttel azonban már ne öntözzünk, nehogy rontsunk a gyümölcs tárolási minőségén,
  • szedés után főleg a kései fajtáknál a gyökérképzés elősegítésére.

Az almafajtáknál az ajánlott öntözési adag 2.000-3.000 köbméter víz hektáronként.

Az őszibarack nem szereti a magas talajvízszintet, termesztésekor azonban 5.000-6.500 köbméter a hektáronkénti vízigénye, általában 200-250 mm-es adagokkal kijuttatva.

Öntözése:

  • virágzás előtt,
  • virágzás után,
  • a maghéj keményedése után a termésnövekedés befejezéséig, az utolsó adagot 2-3 héttel a szedés előtt juttassuk ki,
  • ősszel a gyökérzet fejlődésének elősegítésére ajánlott.

A kajszibarack csapadékszükséglete 350-550 mm hektáronként. A július-szeptember közötti időszakban fellépő vízhiány elsősorban a virágrügyek számában és fejlődésük korlátozásában mutatkozik meg. Az öntözése hasonló mint az őszibaracké, azonban a szedés után itt legalább kétszeri öntözés ajánlott.

A cseresznye és a meggy vízigénye hektáronként 4.000-4.500 köbméter. Ajánlott öntözési adagja 1.200-1.500 m3/ha. Az öntözés szempontjából első kritikus időszaka mindkét fajtának a rügyfakadás időszakában van, ekkor azonban a talajban általában van kellő mennyiségű csapadék. A 10-14 nappal virágzás után juttatott csapadék a termések mennyiségét és növekedését befolyásolja kedvezően. A legtöbb vizet mindkét fajta a termésnövekedés idején igényli, főleg a magok keményedése időszakában. A cseresznye és a meggy is a szedés előtti 20-25 napban veszi fel tömegének 70-80%-át. A megfelelő és egészséges élelmiszer-előállítás érdekében alapvető prioritást kell, hogy élvezzen a megfelelő adaptáció a környezeti változásokhoz. Ennek felismerése volt az egyik legjelentősebb hajtóerő számunkra, amikor belekezdtünk a kutatásokba, és kifejlesztettük a WaterRetainer (VízŐr)® talajkondicionáló vízmegtartó készítményünket. A termék organikus alapú és azáltal, hogy csökkenti a talaj párolgását (evaporációját), alkalmazásával akár 50%-kal csökkenthetjük az öntözési költségeket szántóföldi növények-, zöldségek-, szőlő- és gyümölcs vagy akár még gombatermesztés esetében is.

Öntözetlen művelésben történő alkalmazás esetén jelentősen – akár 1-2-szer – megnő a növények aszálytűrő képessége, az aszálytűrés ideje, ezáltal jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termés várható.

A WaterRetainer (VízŐr)® egy organikus alapokon nyugvó talajkondicionáló készítmény, amelyet kémiai, mikrobiológiai, illetve állattenyésztési-növénytermesztési szakemberek fejlesztettek. A termék azáltal, hogy megőrzi a nedvességet a talajban, csökkenti az öntözővíz-felhasználást és az aszály okozta kiszáradást. A WaterRetainer (VízŐr)® segít abban, hogy a talajban stabilabb nedvességszintet tartsunk fenn. Elősegíti az adagolt tápanyagok hasznosulását, és a talaj mikrobiológiai életéhez egészségesebb feltételeket biztosít.

A Water Retainer (VízŐr)® a talajhoz és a növények gyökereihez egyaránt képes kötődni. Megőrzi a nedvességet olyan módon, hogy a talaj párolgási vízveszteségét csökkenti (kapilláris hatás miatti veszteség), másrészt a levegő nedvességtartalmát (pl. hajnali magasabb páratartalmat) is megköti, és a talajban tartja, mindezt a növények gyökérzete által felvehető formában. Ezáltal csökkenthető az öntözővíz mennyisége vagy hosszabb ideig bírja a növény öntözés és/vagy eső nélkül.

A WaterRetainer (VízŐr)® másodlagos pozitív hatása a talajtermékenység kiegyensúlyozása. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a talaj egyenletes vízháztartása következtében javulhat a műtrágyák hasznosulása, intenzívebbé válik a talajlakó mikroorganizmusok működése. Mindezek csökkentik a költségeket és a termelés időjárás okozta kockázatait.

Válassza a VízŐrt®, mert:

  • a nedvesség jobban megőrződik a talajban,
  • 50%-kal kevesebb vizet kell használni az öntözéshez,
  • a növények sokkal tovább bírják eső nélkül, növekszik az aszálytűrő képességük,
  • a tápanyagok jobban hasznosulnak a kedvező talaj nedvességtartalom miatt, és növekszik a mikrobiológiai aktivitás,
  • a megfelelő talajnedvesség miatt a tápanyagok jobban hasznosulnak, így a foszfor jobb feltáródását eredményezi a talajból, mivel a mikrobiológiai talajélet aktívabb lesz.

 

Keresse szaktanácsadóinkat személyre szabott, ingyenes szaktanácsadásért:

+36 30/511 28 36
Rendelésfelvétel: Alpha-Vet Kft.
e-mail: vevoszolgalat@alpha-vet.hu
Tel.: +36-22/516-402, -403, -408, - 409 ; +36-22/534-500

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?