Ezek a gépek a korábbi homlokrakodókkal megvalósítható rakodási munkákat egészen más dimenziókban és magasságokban képesek megvalósítani. Az építőiparban az építkezések és a felújítások területén hoztak új megoldásokat. A mezőgazdaságban pedig szinte valamennyi anyagmozgatási technológiában bevethetők, a szántóföldön (bálarakodás), a szérűkben és tárolókban, tárházakban (ömlesztett termények, egységrakományok, big-bag konténerek stb. rakodásában), ill. az állattartó telepeken a silótérben, az istállókban, vagy a trágyatárolók környékén egyaránt bevethetők. Nem jelent magassági akadályt számukra a bálák kazalozása, vagy a 6–8 m magas bálakazal bontása sem. Napjainkban, igazodva a gyakorlati igényekhez, folyamatosan bővül az alkalmazási területük, ugyanis a legtöbb gyártó több mint húsz különböző munkaeszközt kínál már a rakodójához, amelyek között többféle méretű rakodókanál és -villa, bálatűske és bálafogó, raklapemelő villa, daruhorog, rönkfogó – mint hagyományos szerszámok mindig megtalálhatók. Újabban pedig silóblokkvágó, csigás takarmánykeverő-kiosztó kanál, seprőadapter, lombvágó-gallyazó fűrész, ill. kihelyezett vezérlőelemekkel felszerelt kosaras emelő is egyre gyakrabban szerepel a kínálatban, amellyel a magasban végzett munkákhoz egyszerűen felemelkedhetnek a dolgozók, legyen az épülettető vagy homlokzat, lámpaoszlop, vagy az istállóban a tető alatti szerelvények elérése. Nem véletlen, hogy a közepes és nagyobb mezőgazdasági üzemekben Magyarországon is szinte mindenütt jelen vannak. A megnövekedett keresletre reagálva egyre több gyártó kezdte el gyártani azokat, ill. számos multinacionális longliner gyártó is felvette a gyártmányportfóliójába a teleszkópos rakodókat (Case IH, CLAAS, Deutz-Fahr, John Deere, MasseyFerguson, New Holland stb).
A világon mintegy 40 gyártó termékeivel lehet találkozni a piacon, amelyek portfóliójában több mint 3000 különböző típus és típusváltozat szerepel. Évente a világon eladott teleszkópos rakodók száma megközelíti a 100 ezer db-ot. Magyarországon mintegy 20 gyártónak közel 350 különböző típusú és típusváltozatú gépe érhető el a piacon. A magyarországi mezőgazdasági vállalkozások évi átlagban 200–220 db-ot vásárolnak belőlük, jobb években (2014) azonban több mint 400 db is gazdára talált belőlük. A teleszkópos rakodók többféle konstrukciós kialakításban, méretben és teljesítmény nagyságrendben készülnek. Az egyik jellemző konstrukciós megoldás a törzscsuklós alvázzal rendelkező és a mellső tengely fölött elhelyezkedő teleszkópos gémmel és gémtámasszal rendelkező kivitel, amelyek nagyságrendje a kompakt mini kategóriától az egészen nagy teljesítményűekig terjed. Sajátosságuk, hogy a maximális emelési magasságuk nem haladja meg a 4 métert. Az emelőképességük 0,7 tonnától 14,0 tonnáig, motorteljesítményük pedig 26 LE-től 250 LE-ig ér fel. A másik konstrukciós megoldást a kerekekkel kormányzott merev vázas konstrukciók képezik, ahol a két tengely közötti térben a gép baloldalán helyezkedik el a vezetőfülke, a jobb oldalán pedig a meghajtó motor található.
A kettő közötti térben a gép középvonalában, kedvező stabilitási pozícióban helyezkedik el a teleszkópos gém, amelynek a csuklópontja a hátsó tengely mögötti alvázrészen kiképzett gémtámaszon található. Ezt a konstrukciót először a Merlo vezette be. Ezeknek az emelési magassága 4 és 15 m között, az emelőképessége pedig 2,5 és 8,0 tonna között változik. A mezőgazdaságban használatos gépeknél az emelési magasság általában 6 és 9 m között, az emelőképesség pedig 2,5 és 7,5 tonna között alakul. Az összehasonlító értékelésben nyolc nagy gyártónak számító vállalkozás, a piacon leginkább keresett és népszerű, a mezőgazdaságban használatos modelljét választottuk ki, amelyek azonos kategóriát képviselnek, azaz az emelési magasságuk 7 m körüli, az emelőképességük pedig 3,2 és 3,7 közötti, többségében 3,5 tonna. Ezekkel a paraméterekkel a rakodókkal 6-7 m közötti magasságú bálakazlak is készíthetők, ill. bonthatók, szinte valamennyi szállító jármű megrakható, ugyanakkor fürgék és gyors mozgásúak, egy perc alatti ciklusidőkkel képesek dolgozni, rakodási teljesítményük a rakodott anyagtól függően 60 és 200 t/h között változik. Műszaki jellemzőikben azonban jelentős eltéréseket mutatnak.
Motorikus jellemzők
A nagyító alá vett teleszkópos rakodók (lásd: táblázat) motorteljesítménye 95 és 145 LE között változik (+52%). Leggyakrabban előforduló meghajtó motorjuk 3,6 és 4,0 liter közötti lökettérfogatú, négyhengeres Deutz DTCR üzemanyag-takarékos dízel, amelynek füstgáz károsanyag-kibocsátása zömében az USEPA Tier 4 final/EU Stage IV normatíváknak felel meg. A dél-koreai Dosan csoporthoz tartozó Bobcat saját 100 LE teljesítményű motort épít be a teleszkópos rakodójába, mivel a Dosan saját motorgyárral is rendelkezik, korábban a Bobcat Perkins motorokat alkalmazott a rakodóinál. Ugyancsak saját motort használ a JCB is, mivel maga is fejleszt és gyárt is motorokat. A legújabb Agri Super és Pro teleszkópos szériájukba beépített négyhengeres Ecomax motorok Tier 4 final/Stage IV normások, alacsony az üzemanyag-fogyasztásuk és hosszú intervallumú a szervizciklusuk. Az új fejlesztésű Ecomax motorok tartósságát 200.000 üzemórás teszten ellenőrizte a gyártó. A Dieci újabban FPT (Fiat Powertrain) motorokat használ, amelyek szintén a korszerű konstrukciójú motorok közé tartoznak, ugyanakkor a New Holland rakodóban található NEF négyhengeres 4,5 literes motor is.
A legnagyobb motorteljesítmény-ellátottsággal a JCB, a Dieci és a CLAAS teleszkópos rakodók rendelkeznek, amelyek emelőképességükre vetített fajlagos motorteljesítménye 38,9 és 40,3 LE/t között, a saját tömegre vetített teljesítménysúlyuk 17,8 és 18,6 LE/t között változik. A legalacsonyabb teljesítményellátottságú rakodók a Bobcat (28,6 LE/t) és a New Holland (34,6 LE/t), emelőképességre vetítve, ill. 13,2 LE/t és 15,1 LE/t saját tömegre vetítve. Az utóbbi időben megfigyelhető egyértelmű tendencia, hogy a rakodógépgyártók a régebbi motorjaikat a legújabb Stage IV normás motorokra cserélik le. Így elképzelhető, hogy az összehasonlításban szereplő két Stage III B motor is hamarosan lecserélésre kerül. A motorok beépítésére a hosszanti, a fülkével párhuzamos beépítés a jellemző, ritkábban lehet találkozni a tengelyekkel párhuzamosan keresztbe beépített motorokkal, ez főleg a mechanikus járószerkezeti hajtásoknál fordul elő.
A motoroknál nagy teljesítményű hűtőpaneleket alkalmaznak elektronikusan vezérelt, hidromotoros meghajtású ventilátorokkal, ugyanis a motor folyadék hűtőkörén kívül a viszonylag nagy (100–140 l) mennyiségű hidraulikaolaj hűtését is meg kell oldani. A hűtőventilátor teljesítményét az elektronika a motorterhelés és a hidraulikus teljesítmény függvényében automatikusan szabályozza. Több modellnél is rövid időre a ventilátor forgásiránya megváltozik és kifújja a szennyeződéseket a hűtőrácsról. Ez valamennyi rakodóra jellemző. Néhány évvel ezelőtt a Merlo megépítette a Turbo Farmer teleszkópos rakodójának hibrid hajtású változatát is, amely zárt térben rövidebb ideig dízelmotor helyett akkumulátorokról elektromos meghajtással üzemelhet. 2013-ban az Agritechnica-n innovációs díjban is részesült. Jelenleg folyik a rakodó továbbfejlesztése.
Sebességváltó járószerkezeti hajtás
A motor után a hajtásláncba gyakran építenek be hajtáskímélő turbókuplungokat, amely csillapítja a lökésszerű terheléseket. A járószerkezet hajtására a rakodóknál hidrosztatikus hajtásokat alkalmaznak mechanikusan kapcsolható fokozatokkal, vagy powershift váltóval összeépítve. Jellemzően a sebességváltó a két tengely közötti térben kerül elhelyezésre és onnan ágazik el a mellső és a hátsó kerék hajtása. A tengelyeken jellemzően bolygóműves véglehajtásokat alkalmaznak. A kapcsolható fokozatok száma 2-től 6-ig terjed. A két fokozat rendszerint a rakodási és vándorlási üzemet takarja (Bobcat). A leggyakoribb a 4 fokozatban kapcsolható járószerkezeti hajtás, amely egy vagy két rakodási és a vándorlási üzemmód mellett energiatakarékos ECO fokozatot és/vagy mászó fokozatot is tartalmaz (CLAAS, Dieci, Faresin, New Holland). A legkorszerűbb járószerkezeti hajtással a CLAAS, a Dieci, a JCB és a Merlo rendelkezik. Különlegességnek számít a JCB-nek az idei párizsi SIMA-n ezüstéremmel díjazott DualTech hidraulikus és mechanikus hajtáskombinációjú automata sebességváltója, amely 19 km/h haladási sebesség alatt – alapvetően rakodás közben – hidrosztatikus ágon viszi át a motorteljesítményt a járószerkezetre, a fölött automatikusan a mechanikus ágra kapcsol. A CLAAS Varipower sebességváltója 0–7/0–15/0–30 és 0–40 sebességtartományokba kapcsolható. Különlegességnek számít a Dieci EVO2 Vario két hidromotoros hajtásátviteli rendszere is, ahol alacsonyabb (rakodási) munkasebességeknél a maximális nyomatékátvitel biztosításához a két hidromotor összedolgozik, míg nagyobb (vándorlási) sebességnél csak az egyik hidromotor hajtja meg a járószerkezetet. Ezzel 15–20% közötti üzemanyag is megtakarítható. A gépeknél az irányváltás (FNR) és a sebességszabályozás elektronikus joystickon keresztül történik. Több gépen is található a járószerkezeti hajtást és a motorüzemet összehangoló elektronikus motormenedzsment (CLAAS Vario Power Plus; Merlo EPD PSC, EPD Top; Dieci DCS). A rakodók mindegyikének vándorlási (szállítási) üzemben a maximális sebessége 40 km/h lehet, melynek segítségével gyorsan át tudnak települni a munkavégzés során. A gépekre jellemző az állandó összkerékhajtás, egyes modelleknél (pl. Dieci, JCB) külön kapcsolható a kétkerék- (2 WD) és négykerék- (4 WD) hajtás. A tengelyek közül rendszerint a mellső tengely merev kialakítású, a hátsó pedig központi csap körül billenő. A két tengely síkja közötti eltérés általában +10 fok lehet, amely a terepviszonyokhoz történő alkalmazkodást segíti. A tengelyeken elektromosan működtetett differenciálzár is található.
Kormányzási módok, fék
Az összehasonlításban szereplő teleszkópos rakodók mindegyike – a jó manőverező képesség érdekében – háromféle mellső kerék-, összkerék- és oldalazó kormányzással rendelkezik. A mellsőkerék-kormányzásnak, a nagy (20–40 km/h) vándorlási sebességeknél van jelentősége, míg a hátsókerék-kormányzás kisebb fordulási sugáron történő kanyarodást tesz lehetővé rakodás közben. Az oldalazó kormányzás a vetélő mozgásnál használható ki. Több rakodónál (JCB, New Holland, Manitou stb.) 18–20 km/h felett a kormányszerkezet automatikusan kétkerék-kormányzásra vált át. A rakodók többsége többtárcsás, hidraulikusan működtetett – tengelyenként telepített –, nedves üzemi fékszerkezeten és a hidrosztatikus hajtáson keresztül fékezhető. Ritkábban lehet találkozni kerekekre szerelt dobfékekkel. A parkoló (rögzítő) fék rendszerint elektromos működtetésű és a mellső vagy hátsó üzemi féket reteszeli.
Hidraulikus rendszer
A rakodók ebben a nagyságrendben már két hidraulikus rendszerrel készülnek, amelyek közül az egyik a járószerkezetet, a másik a gémszerkezetet működteti. Gyakran külön hidraulikus kört képez a kormánymű szervo rendszere és a hűtőventilátor hajtása. A gémszerkezetet működtető hidraulikus rendszert a rakodók többségénél axiáldugattyús Load Sensing (LS) változtatható szállítású szivattyúk szolgálják ki, amelyek teljesítménye 100 és 152 l/min között változik, a fogaskerékszivattyú ritkábban fordul elő (New Holland). A hidraulikus rendszerek nyomása pedig 210 és 270 bar tartományba esik. A kiválasztott rakodók közül a szivattyú szállítási képességét és nyomását tekintve az egyik legnagyobb hidraulikus teljesítménnyel a Manitou rendelkezik, de átlag feletti a CLAAS Scorpion, a JCB AgriPro és Faresin hidraulikus teljesítménye is.
A gémszerkezet és emelőképesség
Az összehasonlításban szereplő teleszkópos rakodók zöme 7 méteres magasságban képes rakodási munkát végezni, és a legkisebb kinyúlással 3,5 és 3,7 tonna közötti terhet megemelni. Egy kicsivel ez alatt teljesít a Bobcat és a Merlo. A teleszkópos gémjük egy lépcsős kialakítású és belső munkahengerrel működtethető. A rakodók közül a Bobcat, a CLAAS rendelkezik Smart Handling rendszerrel, amely az emelés függvényében szabályozza (optimalizálja) a gémkinyúlást és mindig vízszintben tartja a felemelt terhet. A rakodók által maximális kinyúlással vízszintben megemelhető teher nagysága 900 és 1500 kg között változik. Ebben a paraméterben kiemelkedően teljesít a Bobcat, a Dieci és a Merlo is. Az emelés biztonságáról (stabilitásáról) különböző stabilitást jelző berendezések (monitor, hang- és fényjelzés) gondoskodnak, amelyek a Safety EN 15000-es szabvány előírásait követik. Különösen fejlett e tekintetben a Merlo CDC (Dinamic Load Control) rendszere.
Vezetőfülke kezelés
A rakodók ergonomikus és komfortos, egyszemélyes, rendszerint hidraulikusan vagy hidropneumatikusan rugózott, azonban nem mindig bő belső terű vezetőfülkével rendelkeznek, amelyből 360 fokban lehetséges a kilátás. Jellemző az ívelt mellső szélvédő a felemelt rakomány jó követéséhez, amelynek felső részén különböző védőrácsok találhatók az üvegfelületek védelmében. A fülkék mindegyike törés- és borulásbiztos (ROPS-FOBS) kivitelű és megfelel az ISO 3449, ill. az ISO 3471 szabványoknak. A rakodók vezérlése a fülkében jobb kézre telepített több- (min. 4) funkciós joystickon keresztül történik, amelyen a rakodó előre és hátra haladását vezérlő, és a gémet működtető funkciók találhatók. Pedálokon keresztül szabályozható a motor gázadása és a fékezés. A fülkék alapkivitelben több fokozatban fűthetők és szellőztethetők, de opcióban klímaberendezéssel is rendelhetők.
Munkaeszközök és többletfunkciók
Az összehasonlításban szereplő teleszkópos rakodók többsége 16–24 különféle munkaeszközzel (adapterrel) szerelhető fel, melyek automata gyorskapcsolók segítségével egyszerűen és könnyen cserélhetők. Gyakorlatilag a mezőgazdaságban előforduló összes rakodási feladathoz rendelkeznek a rakományhoz illeszkedő munkaeszközzel. Ugyancsak valamennyi rakodóhoz tartozik pótkocsi vonószem, vagy vonóhorog és pótkocsifék-, valamint világítási csatlakozó is. A gépekkel 9 és 20 tonna közötti vontatmányok mozgathatók. Légfékes pótkocsikhoz opcióban légfékkompresszor is rendelhető a rakodókhoz. Egyre több rakodóhoz külön rendelhető szabványos hátsó hidraulikus függesztő szerkezet és TLT hajtás is függesztett és félig függesztett munkagépek üzemeltetéséhez. Ebben a tekintetben a legfelszereltebbnek tekinthető típusok a Dieci és a Merlo, valamint a Faresin.
A gépek ára
A gépek ára a felszereltségtől és a választott munkaeszközök számától függ. Az átlag felszereltségű, kivitelű rakodók nettó (áfa nélküli) ára ebben a kategóriában 18–24 millió HUF között alakul. Egy hátsó TLT-vel és hidraulikus függesztő berendezéssel is felszerelt kivitelért akár 26–30 millió HUF árat is meg kell fizetni. Legkedvezőbb áron a Dieci, a Merlo, a Faresin és a Bobcat rakodók érhetők el, valamivel magasabb az ára a JCB, a Manitou és a CLAAS teleszkópos rakodóknak. Az árakat nagyban befojásolják a különböző kereskedői kedvezmények, akciók.
Dr. Hajdú József
A cikk szerzője: Dr. Hajdú József
