A hazai erőgépállomány alakulása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2014) 2013 nyarán a teljes mezőgazdaságra kiterjedő részletes felmérést készített. Az összeírás eredményeként a mezőgazdasági erőgépek korösszetételére vonatkozó adatokat az 1. táblázat tartalmazza.

 Az 1. táblázatban látható, hogy a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje 2013 végén 18,3 év volt, amely mintegy 35–37 éves átlagos kiselejtezési időt és géphasználatot jelent. Országosan ≤10 éves gépek aránya 31%, >20 éveseké 35,6%, a >30 éveseké pedig 13,7% volt. A KSH adatai alapján 2013 decemberében a mezőgazdaságban 50 év feletti gépek is üzemeltek. A gépek arányát tekintve látható, hogy a nagyobb teljesítményű és 10 évnél fiatalabb erőgépek aránya a társas gazdaságokban, míg a 11 és 30 éves kor közötti gépek az egyéni gazdaságokban jellemzők. A jelentős ellátottság (kW/ha) ellenére az egyéni gazdaságokban az egy gazdaságra jutó gépállomány nagyon alacsony, ugyanis 2013-ban csak összesen 0,253 db erőgép jutott egy gazdaságra, vagyis a gazdaságok nagymértékben ki vannak szolgáltatva a gépi munkát végző vállalkozóknak. Ezért minden gazdaság törekszik arra, hogy legalább egy saját traktorral dolgozhasson, ennek eredményeként az egyéni gazdaságok gépállománya gyors ütemben nőtt. A gépek számának növelése érdekében a korosabb gépeket nem selejtezik, a gépeik kihasználása csökken, a gépüzemeltetés-, valamint a termelés költsége folyamatosan emelkedik, a termelés eredményessége pedig mérséklődik. Jellemző továbbá, hogy 2013-ban a gazdasági társaságoknál az átlagos erőgépméret 95,4 kW/db, az egyéni gazdaságokban 61,6 kW/db (2. táblázat). Az átlagos erőgépméret a gazdasági szervezeteknél kedvezőbb, mivel a birtokméret és a táblák mérete is nagyobb, így alacsonyabb önköltséggel dolgozhatnak.

 Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI, 2017) adatai alapján, Magyarországon a mezőgazdasági gépek piacára erős ingadozás jellemző, mivel a géppiac alakulásában az egyik legjelentősebb tényező az európai uniós támogatások elérhetősége. A gépbeszerzést támogató pályázatok megjelenésére a géppiac intenzíven reagál, a támogatás kifutása után pedig jelentősen visszaesik az értékesítés. A 2014-es év például jelentős változást hozott, a növekedés több mint 50% volt az előző évhez viszonyítva (3. táblázat). Az új gépértékesítés mellett tíz év alatt duplájára nőtt az alkatrészpiac, amely utalhat arra, hogy a támogatások és az értékesítések ellenére a géppark élettartama növekedett.

A mezőgazdasági gépberuházások értékének 61%-át az erőgépek, 39%-át az erőgépek munkagépei és az egyéb gépek adták 2016-ban. A tavalyi évben a visszaesés a 2014-es adatokhoz képest 39%, ugyanakkor az erőgépeknél egyre keresettebbek a nagyobb teljesítményű gépek. Bár a legnagyobb számban vásárolt traktorok teljesítménye 67–103 kW közé esik, az elmúlt években nőtt a 235 kW feletti traktorok értékesítése (2009-ben 2%, 2016-ban 5%) (1. ábra).
A gabonakombájnok teljesítménye is emelkedett 2009 és 2016 között (220 kW teljesítmény felett 45%-ról 75%-ra), így az egy erőgépre jutó teljesítmény (átlagos „erőgépméret”, kW/db) nőtt.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (NAIK MGI) magyarországi bázisgazdaságokban évről évre figyelemmel kíséri a mezőgazdasági gépállomány alakulását és üzemeltetési adatait. A NAIK MGI bázisgazdaságainak esetében hasonló a tendencia (4. táblázat), azzal a különbséggel, hogy a gazdaságok erőgépállománya fiatalabb (12,3 év) az országos átlagnál. Az erőgép-teljesítményt vizsgálva megállapítható, hogy 2015-re a 151–250 kW közötti erőgépek aránya nőtt és az összes erőgépeken belül a legjelentősebb (37,6%).

A bázisgazdaságok adataira jellemző, hogy az elmúlt években a gazdálkodást meghatározó adatok jelentős része alig változott. Így a gazdaságok átlagos mérete, az erőgépállomány, és ennek kihasználása, valamint az erőgépek átlagos használati ideje stb. évenként csak mérsékelten nőtt, vagy csökkent. Különösen fontos, hogy a jelentős gépberuházási támogatás sem tette lehetővé az erőgéppark fiatalítását. Azonban folyamatosan nőtt a fajlagos gépérték és ennél intenzívebben a karbantartás-javítási költség, a javítási óra felhasználás, valamint az egy javítási órára jutó bér- és rezsiköltség. Ugyancsak kiemelhető, hogy a gazdaságokban kissé nőtt az erőgéptípusok száma.

Erdeiné Dr. Késmárki-Gally Szilvia – Dr. Gulyás Zoltán
NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

A mezőgazdasági gépek üzemeltetési költségeinek alakulása

 Miért fontos az üzemeltetési adatok figyelemmel kísérése? Mert e költségek a gépüzemeltetés ráfordításainak jelentősét részét teszik ki és a gazdálkodás eredményességét alapvetően meghatározzák. A NAIK MGI által megfigyelt bázisgazdaságok tényadatai az 5. táblázatban láthatóak.

A feldolgozott bázisgazdaságok adatai alapján megállapítható, hogy mind a korszerű, mind a kevésbé korszerűnek minősített erőgépek között egyaránt vannak, amelyeknek üzemeltetési költsége kedvező, míg másoké kedvezőtlen. A mezőgazdasági gépüzemeltetés költsége az utóbbi évben területre vetítve (Ft/ha) mérséklődött. Az erőgépek karbantartási-javítási költsége (Ft/nha) 10%-kal emelkedett, viszont az energiafelhasználás költsége (Ft/ha) jelentősen csökkent, melyben véleményünk szerint az energiafelhasználási „rezsicsökkentés” is nagy szerepet játszott.

Összefoglalás

A KSH adatai alapján 2013 év végén a 20 évnél idősebb gépek aránya kW alapján számolva kedvezőbb, mint darab alapján, vagyis a nagyobb teljesítményű traktorok között több a fiatal gépek aránya. Az egyéni gazdálkodók átlagos birtokmérete még napjainkban is kicsi, így nagyobb részük nem rendelkezik saját erőgéppel, ezért ki vannak szolgáltatva a gépi munkát szolgáltatóknak. E kedvezőtlen helyzet ellensúlyozására gépeik számát ugyan növelik, de többnyire csak korosabb gépekkel, ami a gépállomány további elöregedéséhez vezet.

A gazdaságok jelentősen több erőgépet vásároltak az elmúlt három évben, mint a korábbi években. Tény, hogy az elmúlt évek gépbeszerzései a mezőgazdasági az erőgépállomány pótlására és átlagos használati idejére (korára) hatással volt. A beszerzési támogatások megszűnésével az erőgép-vásárlási kedv is alábbhagyott, vagyis az erőgéppark tovább öregedik. A NAIK MGI bázisgazdasági adatai alapján az erőgépek átlagos kora 12,3 év, mely napjaink országos átlagánál jobbnak tekinthető. A hazai erőgépállomány fiatalításához évente legalább 10–20 ezer új erőgépet kellene a gazdáknak beszerezni. A jelentősebb gépberuházás akadálya a mérsékelt és nem kiszámítható géptámogatás, a mezőgazdaság kedvezőtlen általános helyzete, és a gépárak jelentős emelkedése.

Az erőgépek hosszabb idejű használata esetén az üzemeltetési költség jelentősen nő, ezért a géppark fiatalítása a termelési költség mérséklése miatt is elengedhetetlen. A bázisgazdasági adatok igazolják, hogy nagy teljesítményű géppel, nagyobb táblákon végzett gépi munka költségéhez viszonyítva a kis teljesítményű géppel, kisméretű táblán végzett munka mintegy 3-4 szeres költséget igényel. A bázisgazdasági számok azt is mutatják, hogy a 10 éves vagy ennél „fiatalabb” erőgépek mintegy kétszer akkora teljesítést produkálnak és csak kb. fele akkora fajlagos karbantartási-javítási költséget igényelnek, mint a 10 évnél „öregebbek”.

A gépek teljes üzemeltetési költségét azonban nemcsak a karbantartás-javítás költsége, hanem az összes költség, különösen a gépár alapján számolt értékcsökkenés is lényegesen befolyásolja. A kedvező üzemeltetési költség eléréséhez a gépek szakszerű üzemeltetéséről és megfelelő kihasználásáról is gondoskodni kell.

Források
AKI (2017): Statisztikai jelentések.
Mezőgazdasági gépek forgalma. Budapest, XXVII (1) 13 p.

KSH (2014): Magyarország mezőgazdasága.
Gazdaságszerkezeti Összeírás 2013.

Erdeiné Dr. Késmárki-Gally Szilvia – Dr. Gulyás Zoltán

NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

A cikk szerzője: Dr. Gulyás Zoltán