Visszakérdeznék – alapozzuk a technológiát a várható(?) kora őszi csapadékra? Mit mutatott a nyár? Tarlóhántás kalászosok után porban, hőség, narancs és piros riasztások, viharok, jelentős csapadék július, augusztus fordulóján. Mostanában törvényszerű, hogy hőségnapok után – ha érkezik – nagy viharokkal érkezik a csapadék. Egy biztos, hogy teljes kiszámíthatatlanság érvényes a nyári időszakra.

Biztos, hogy a vetésidőn múlik a siker? Mit kíván a repce? Mélyen lazult, művelőtalpaktól mentes termőtalajt, kedvező kultúrállapotot, szerkezetes talajt, magas tápanyag-ellátottsági szintet.

Talajművelésben egyre inkább elágazik a két irányvonal, a forgatásos és a forgatás nélküli alapművelésre épülő. Személyes meggyőződések alapján döntünk a talajművelési technológiáról. Leszögezném, hogy mind a két irányzat eredményes lehet, minden a műveletek időzítésén és összehangolásán múlik. És akkor még a vetéstechnikáról nem is beszéltem (12, 24, 45, 70, 75 cm). Véleményem szerint a sortávolság és az állománysűrűség, valamint a növényápolás és -védelem tekintetében kibontakozni látszik egy technológiai szembenállás, ami eredményesség tekintetében szintén nem egyértelműen megítélhető.

Fontos kérdés a növényvédelem is, hiszen az évjárathatás erősen befolyásolja az őszi növényvédelem problémakörét. A száraz, meleg őszi időjárás kiemelt növényvédelmi kockázatot jelent (neonikotinoidok…) inszekticides kezelések tekintetében.

Véleményem szerint, aki repcét termeszt, figyelembe veszi és igazodik a nyári időjáráshoz, a talajművelési technológiáját ennek megfelelően építi fel. Az időjárási előrejelzésekkel kel és fekszik, a prognózisokat figyelembe véve dönt. Cél a kelést elősegítő, szerkezetes, morzsalékos talajszerkezet megteremtése biológiai szemlélettel, nem csupán fizikai, mechanikai alapon. Ez a szemlélet a biztos kelés és erőteljes kezdeti fejlődés záloga, legyen szó augusztus végéről, vagy szeptemberről.

Nagyon sok gazdatársam fél a repce termesztésétől, mondván, hogy egy nagyon munkás, és kényes növény. Nagyon nehéz magágyat készeni, hosszú vegetációs idő jellemző rá, és ősszel már elég nagy összeget kell ráfordítanunk, hogyha jó repcét akarunk termeszteni.

Több éven keresztül vizsgáltam, rengeteg kísérletet állítottam be, abban a kérdésben, hogy a repce vetési körülményei hogyan befolyásolják a hozameredményeinket. Többször megerősített az, hogy a repce minél hosszabb időt tölt kint ősszel, annál jobb termésre számíthatunk. Saját véleményem az, hogy próbáljunk meg minél előbb vetni. Ahhoz, hogy már augusztus 20-a után el tudjak kezdeni vetni, én már a kalászos betakarítása után elkezdek foglalkozni a talajjal. Hogy ne porba legyen a vetés, vízmegőrző talajművelést kell alkalmaznom.

A tarlóhántást rettentő fontosnak tartom, hogy a talajkapillárisokat lezárjam, illetve a gabona árvakelés meginduljon. Sok szerencse is kell ehhez, hogy azért a betakarítás után egy párszor megázzon a terület, hogy egy sikeres kémiai tarlókezelést el tudjak végezni. Ahogy közeledik a vetés ideje, akkor próbálok magágyat készíteni, ezzel is megőrizve a talajnedvességet. Vizsgálataimban többször is megerősített, hogy a repce tápanyag szempontjából egy megszakíthatatlan növény. Szerintem nem szabad félni attól, hogy repcénk túlfejlődik az ősz során. A 2016-os télen is voltak erősen fejlett növényeim, de a mai hibridek a rettentően erős száraz fagyokat is jól bírták. Az őszi vegyszeres regulátorok használata egy olyan lehetőség, amivel a koraibb vetés mellett dönthetünk, ezzel is a magasabb terméscélt megcélozhatjuk. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a repce egy csodanövény, az alacsony tőszám a 2-300 ezer tőszám is hatalmas termésre képes, magasabbra, mint egy 5-600 ezer tőszámra vetett repce. Az utóbbi években próbáltam egy szokatlan vetéstechnikát, mégpedig a szemenkénti vetést. Kukorica vetőgéppel lehetőségem volt olyan vetésmódra – a vetőgépre szerelt rögterelőket úgy beállítva –, hogy a talaj felső száraz rétegét letolva, akár 6–8 cm-t is, nedves talajba vetem a repcét. Többen mondták, hogy olyan, mintha krumplit töltögetnék, de a repce nedves talajban pár nap alatt egységesen kikel, és nem mellesleg, még a sor mellé tudok adagolni műtrágyát, illetve a magok közvetlen környezetébe mikrogranulátum műtrágyát, vagy akár talajfertőtlenítőt.

Összefoglalva a véleményem a repce vetéséről az, hogy minél előbb vessük el a repcét, és minél több tápanyagot juttassunk ki, ezzel is próbáljuk elérni azt, hogy egy kellően erős állományunk legyen a tél kezdetére.

A kérdésre a válasz borzasztó egyszerű: ‘Az attól függ…!' Mint a szántóföldi növénytermesztés minden agronómiai elemére, úgy az őszi káposztarepce vetésidejére is igaz, hogy nincsen legjobb megoldás, mindent a saját körülményeimhez, adottságaimhoz és igényeimhez kell igazítanom. A megalapozott döntéshez számos tényezőt és azok összefüggéseit kell figyelembe vennem, hiszen a lényeg nem az, hogy mikor vetem a repcémet, sokkal inkább, hogy az mikor fog kikelni. A cél az, hogy megfelelő fejlettségben, biztonságosan menjen a télbe.

Vetés időpontjának megválasztása:

• Ha a körültekintő talajművelés ellenére a magágy (felső 2–3 cm) mégis kiszáradt, a vetés kockázata igen magas. Ellenőrizzük a mélyebb rétegeket (0–20 cm), hiszen ha a mélyebb rétegekben sincs nedvesség, akkor mindenképp várjunk a vetéssel, míg a talajunk a következő esőkkel beázik.
• Ha a magágy kiszáradt (felső 2–3 cm), de a mélyebb rétegekben van nedvesség (10 cm és az alatt), akkor a talaj textúrája meghatározó. Agyagosabb, illetve vályog szerkezetű talajokon a kapilláris vízemelés és vízszolgáltató képesség miatt a vetésen érdemes elgondolkodni. Lazább, homokos jellegű talajon kapilláris vízemelés nincs, vagy annyira csekély, hogy a mélyebb rétegekben lévő nedvesség a vetett magok, kelő növények számára nem elérhető, a vetés kockázatos lehet.
• Ha a magágy, illetve a felső 10 cm nedves, viszont a mélyebb rétegek (10 cm alatt) kiszáradtak, akkor várjunk a vetéssel. 1–2 nap múlva ismét ellenőrizzük, hogy hogyan mozog a nedvesség a talajunkban, illetve figyeljük az előrejelzéseket. Az ilyen körülmények mellett elvetett magok általában megcsíráznak, viszont később a csíranövények kiszáradásának nagy a kockázata.
• Ha a magágy nedves és a mélyebb rétegekben is található nedvesség, akkor a vetés kockázata alacsony, a vetést el lehet végezni.

A legpontosabb válasz az, hogy alkalmas időpontban.

Az elmúlt 10 évben gyakorló gazdaként magam is próbáltam meghatározni a legoptimálisabb egy hetet, de rájöttem a dátumnak nincs akkora jelentősége, annál inkább az alkalmas feltételek meglétének, ami a mag biztos szaporításához elengedhetetlenül kell.

Ezek a feltételek a nedvesség, a kellő hőmérséklet, a mag takarása és fixálása a talajban, hogy a mag gyökeret tudjon verni. A korábban megszokott kiszámítható időjárás rapszódikussá vált, mely még országon belül is nagyon megosztott. A véleményem tehát, augusztus utolsó hetétől szeptember 15-ig bármikor eredményesen végezhetjük a repce vetését. Nagyon lényeges, hogy ne sárba és ne porba, hanem kellően tömöríthető nyirkos talajba vessünk. Ha a felső talajréteg teljesen kiszáradt, nehogy tovább porosítsuk! Ebben az esetben a kultivátort célszerű olyan mélységben járatni, hogy elegendő nyirkos talajt hozzon a felszínre, amelyet, ha a kapcsolt hengerrel azonnal lezárunk, automatikusan képzünk egy könnyen átszakítható kérget a felszín alatt (kb. 2–3 cm-re) (henger munkája). Ennek meglétét sarkunk benyomásával ki is próbálhatjuk. Ez a kéreg hőhídként szerepel az alsó réteg és a felszín között.

A hőingadozás által kiváltott felfelé áramló vízpára itt folyamatosan kicsapódik, és elegendő nedvességet biztosít az ide vetett mag keléséhez. Ezt a műveletet egyébként a legújabb vetőgépek elvégzik a nyitással egy időben.

Továbbra is rendelkezésünkre áll az éjszakai magágykészítés lehetősége, mint vízmegtartó opció. Ha a kívántnál több a nedvesség a vetés tervezett időpontjában, a legalkalmasabb eszközzel, a kombinátorral készítsünk magágyat, vagy várjunk mindaddig, amíg a talaj meg nem pirul, el nem veszti a felesleges vizet.

A kérdésre adott válaszokból is kitűnik, hogy a megjelölt 3 héten belül kiválasztott vetési napok meghozzák a kívánt eredményt. Egyébként az időközben megújult fajtaválaszték és növényvédelmi háttér – itt inkább a regulátorok széles választékára gondolok – ezt lehetővé is teszik.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a saját technikai hátterünkkel mire vagyunk képesek, mennyire tudjuk biztosítani minden kivetett mag számára az optimális pozíciót és egyéb feltételeket. Ha bármely feltétel hiányzik, ezt igyekezzünk akár magmennyiséggel vagy utólagos hengerezéssel korrigálni. Adott esetben, ha egy kissé hiányos a kelés, de egyébként biztosítja a négyzetméterenkénti 18–20 növényt, még nagyon jó eredményt hozhat a hibridek esetében.

A mi tapasztalataink azt mutatják, hogy augusztus 20. után bátran lehet vetni a repcét akkor, ha megfelelő a talajnedvesség.
A gabonatarlókon a talajelőkészítés általában középmélylazítás, ezáltal felkészítjük a talajt arra, hogy ha az egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárás okán érkezik olyan jellegű „csapó” eső, mint ami éppen tegnap is volt, be tudja fogadni a nedvességet, ne álljon meg a víz a táblákon. Viszonylag alacsony, 350.000/ha csíraszámmal vetünk gabonavetőgéppel, 280 000/ha magszámmal pedig szemenkénti vetőgéppel. A kevés számú növénynek biztosítanunk kell a fejlődését, hogy jó gyökérzettel menjen bele a télbe. Ha augusztus 20. környékén nem megfelelő a talajnedvesség, akkor várunk, de maximum szeptember 10-ig húzzuk ki a vetésidőt. Eddig az időpontig ugyanis földbe kell, hogy kerüljön a mag, az ennél későbbi vetés – sajnos tapasztaltuk már – komoly terméskiesést okoz, valamint csapadékos szeptember esetén túlságosan kicsúszhat a vetésidő.

Az ország eltérő időjárási és területi adottságaiból eredően nehéz a kérdésre válaszolni, egzakt választ mindenki a saját területére tud mondani. Közel 30 éves repcetermesztési tapasztalat alapján elmondhatom, hogy a nagyobb arányban elterjedt hibrid repcék toleranciája lehetővé teszi, hogy a vetési időt ebben a tartományban rugalmasan tudjuk kezelni. A kulcskérdés nálunk az, hogy augusztus 15. után mikor tudjuk a repcevetéshez a legoptimálisabb talajt előkészíteni. Amikor elkészül az optimális vetőágy, a vetés is elkezdődik, függetlenül attól, hogy hányadika van. A vetési idő és a kelési idő között a mi régiónkban akár 2–3 hét is eltelhet attól függően, hogy a talajnedvesség a növény megindulását hogyan teszi lehetővé. Éppen ezért van nagy szerepe a talajelőkészítésnek, hogy azt a minimális csapadékot is a legoptimálisabban fogadja be a talaj, megtartsa és képes legyen az őszi későbbi csapadékok megjöveteléig a növényt táplálni, illetve kikeleszteni.

A vetési idő meghatározásánál figyelembe vesszük a vetésre kerülő hibridet, annak elsősorban regenerálódó képességét, a talaj előkészítés és vetéstechnológia módját.

Nem a naptárt kell figyelnünk a vetési időpont megválasztásánál, hanem elsősorban a talaj nedvességi állapotára kell tekintettel lenni. A repce optimális vetési idejét augusztus 20 és szeptember 20 közé tesszük. Sok éves tapasztalatunk szerint az augusztus 20-át követően a lehető leghamarabb célszerű elvetni a repcénket. A közel egy hónapos intervallumon belül megvan az esélyünk egy optimális talajnedvességi állapot kialakulására. Bár a sűrűsoros vetésnél kivetett nagyobb magszám esetén nem veszélyeztetjük olyan mértékben a sikeres termesztést, mint a fellazított vetéskor, amikor is 130-200 ezer magot vetünk el. Ha száraz talajba kerül a mag, úgy megvan az a veszély, hogy néhány mm-es csapadéknál a vetőmag megduzzad, de ha nem kap újabb esőt, jelentős csírapusztulás következhet be. Ez ugyan a sűrűvetésnél nem olyan veszélyes, mint már fent jeleztük, de a ritka soros vetésnél végzetes is lehet. Ha még ki is kelt a magvak egy része, azok nem fejlődnek, csak láthatóan vegetálnak. Így fokozottan ki vannak téve a rovarkártételnek. Ez az állapot újabban még nagyobb veszélyt jelent a neonikotinoidos csávázás korlátozása miatt, de a posztkezelések optimális elvégzését is nehezíti ez a helyzet.  Mi a vetési idő meghatározásánál évek óta a talajnedvesség állapotát vesszük figyelembe, amely általában akkor következik be, amikor néhány napon belül leesik 15-20 mm eső és a talaj kb. 15-20 cm mélységben átnedvesedik. A 76 cm-es vetést alkalmazva, – amennyiben ez a gyakorlatban lehetséges – egyébként is kerülnünk kell a nagyobb eső előtti vetést, a lecserepesedés veszélye miatt.

Ha mindezt a nagy odafigyelést igénylő munkát sikerül elvégeznünk, megvan a feltétele a sikeres repcetermesztésnek.

A repce vetése akkor optimális, amikor minden körülmény adott a jó magágy kialakításához, amelynek elkészítéséhez több szempontot is figyelembe kell vennünk.

Talajművelés

Fontos, hogy az elővetemény szármaradványait és az esetleges árvakelést annak csírázását követően lehetőleg 10–15 cm mélyen dolgozzuk a talajba. Lényeges, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a mag és a talaj között. A tömörítést olyan mértékben végezzük el, hogy a pórusok között maradjon elég levegő, tudjon a mag lélegezni, valamint fokozzuk a hasznos biológiai szervezetek (különösen a földigiliszták) aktivitását, ezzel is elősegítve a humuszképződést.

Időjárás

Vetéskor szükséges, hogy a talaj megfelelő nedvességtartalmú legyen. Lehetőleg kerüljük a porba vetést, ami különösen magas hőmérsékletnél egyenetlen és hiányos kelést eredményezhet. Ügyelni kell azonban arra is, hogy túl nedves körülmények között se vessük el a repcét. Magas terméseredmények eléréséhez ideális vetési feltételeket biztosít a mérsékelten meleg időjárás, amelyben száraz és csapadékos periódusok váltakoznak.

Vetésidő

Korai vetés esetén figyelni kell az esetleges kár- és kórokozók megjelenésére, különösen a földibolha kártételére. Ügyeljünk arra is, hogy az állomány ne fejlődjön túl a tél beállta előtt. Kései vetésnél a magnorma megemelhető 50 mag/m2 mennyiségre. Ebben az esetben figyeljünk oda, hogy a magok ne kerüljenek túl mélyre a talajban. Sok év tapasztalatát alapul véve az augusztus 20. és szeptember 10. közötti vetések adhatják a legmagasabb termésátlagokat, és növényegészségügyi szempontból is ezek a vetések jelentik a legkisebb, még kezelhető mértékű kockázatot.

Hibrid

Egy-egy hibrid korai vagy kései vethetőségét nagyban befolyásolja a gyökérszerkezete és kezdeti fejlődési erélye. Érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni, amikor a vetést tervezzük, vagy ha úgy érezzük, hogy kicsúszhatunk az optimális vetésidőből. A kivetendő magmennyiség 30–45 mag/m2, a vetésmélység 2–3 cm, száraz talajban pedig 4 cm legyen.

A cikk szerzője: Agro Napló összeállítás