A bank immár hagyományos őszi üzleti találkozóján, amelyet ötödik alkalommal tartottak a Dunán, 400 meghívott, köztük 300 agrárvállalkozó előtt erősítette meg, hogy a pénzintézet alapvetően továbbra sem változtatott korábbi célkitűzésén, és a bank az agrárhitel-állományában rövid távon legalább 20 százalékos vagy ezt meghaladó piaci részesedésre törekszik. Hosszú távon pedig folyamatosan növelni kívánja piaci részarányát a szóban forgó piaci szegmensben.

Az OTP elnök-vezérigazgatója a résztvevőket üdvözölve kiemelte: az OTP tevékenysége az elmúlt években csak pozitívan értékelhető, mert minden tekintetben innováció, szakértői termékfejlesztés és értékesítés jellemezte a bank alkalmazottainak munkáját a szóban forgó üzletágban. A bank üzleti részesedése ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem mindazokban az országokban, ahol az OTP jelen van az agrárfinanszírozásban, jelentősen nőtt.

Abban, hogy a bank képes más bankokat megvásárolni a régióban, jelentős szerepe van annak, hogy a magyar gazdaság jól teljesített és teljesít. Fontos fejlemény a magyar gazdaságban, hogy ma már nemcsak az export hajtja a gazdasági növekedést, hanem ehhez csatlakozott a lakossági fogyasztás emelkedése is, és megkezdődött a beruházások fellendülése is.

Az agrárágazattal kapcsolatban több pozitív és negatív tendenciára is felhívta a figyelmet az elnök-vezérigazgató. Így kiemelte, a 2010–2014 közötti időszakban határozottan javult az agrárium teljesítménye. De 2014-től a birtok- és a támogatáspolitika változása miatt már negatív hatások érvényesültek, ami az ágazat teljesítményén is meglátszik. Ezt mutatja, hogy a mezőgazdaság adózás előtti eredménye 2014-hez képest mára alacsonyabb lett és az ágazat – változatlan áron számított – beruházási teljesítménye szintén csökkent. Emellett a mezőgazdasági dolgozók jövedelmi viszonyai a többi nemzetgazdasági ághoz képest kevésbé versenyképesek.

Pozitív ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági vállalkozások betétállománya elérte a 600 milliárd forintot. Ebben csak az az apró negatívum, hogy sok vállalkozó illetve vállalkozás „ül a pénzén”, nem fektetnek be. Az ágazat hitelállománya ugyanakkor emelkedett, főként a Növekedési Hitelprogram (NHP) miatt. Jelentős előrelépés történt a gazdaságfehérítés területén, ami a mezőgazdaságot is érintette. Például ilyen gazdaságfehérítő intézkedés volt az EKÁER bevezetése, vagy több ágazati területen az általános forgalmi adó 5 százalékra való csökkentése.

Fájó viszont az, hogy a kedvező adottságok ellenére a magyar agrárium folyamatosan pozícióvesztést szenvedett el 1990 óta. A magyar agrárium részesedése a világ termelésében 2 százalékról 1 százalékra esett vissza. Számos elmulasztott lehetőség van e mögött – mondta a bankvezető. Hozzátéve: minden országnak ott kell koncentrálnia az erőforrásait és segítenie a fejlődést, ahol az ország a leginkább versenyképes.

„Meggyőződésem: nemcsak Európában, hanem a világban is versenyképes lehetne a magyar mezőgazdaság, ha azokat a területeket és szektorokat támogatnák, ahol a szereplők élni tudnak a kínálkozó piaci lehetőségekkel tudásuk, képzettségük és erőforrásaik okán. Vagyis: azokat a mezőgazdasági üzemeket kell támogatni, ahol a fejlesztésre megvan a tudás és a forrás is. Magyarországon ezen elv alkalmazása mellett megfér egymás mellett a kis-, a közepes és a nagybirtok is. Gyakran felróják, hogy sok támogatást kapnak a nagytermelők, köztük én is. Másképpen megközelítve viszont én vagyok az, aki az elmúlt 20 évben a legtöbbet invesztálta a mezőgazdaságba, hiszen a beruházóknak a támogatások mellett jelentős, többnyire ötven százaléknál is nagyobb önerőt kell mozgósítaniuk.” – emelte ki Csányi Sándor.

Példaként említette: a magyar földtulajdonosok között nagy arányban vannak olyanok, akik nem maguk művelik a földet, hanem bérbe adják. Így a jövedelem egy részét „kiszivattyúzzák” a mezőgazdaságból. Ez oda vezethet, hogy számos gazdaság nem tudja majd megfizetni az emelkedő földbérleti díjakat, és nem bérel majd földet.

Az öntözés állapotáról elmondta: az igen beszédes, hogy a magyar öntözési kapacitás kihasználtsága ma 50 százalékos, és csak mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók. Ezt a területet könnyen meg lehetne duplázni.

Kitért rá: a beruházások mértéke nemcsak a mezőgazdaságban alacsony, hanem az élelmiszeriparban is. Ezen a helyzeten javíthat az élelmiszeripar számára biztosított mintegy 300 milliárd forintos többletforrás. Azokat az üzemeket kellene támogatni, ahol ezt a pénzt hatékonyan fel tudják használni.

A mezőgazdaságot emellett sújtja még a folyamatos elöregedés is. Ez a munkavállalókra és a tulajdonosokra egyaránt igaz. Korábban a mezőgazdaság jobb időket, éveket is látott, 2014-ig ugyanis emelkedett az ágazat adózás előtti eredménye, ami 2014-ben elérte a 173 milliárd forintot, ám ezt követően az ágazat eredményessége csökkent. Az ágazat adózás előtti eredménye 2016-ban már csak 105 milliárd forintot tett ki. Ez a támogatások maximálásával is összefügghet – fejtette ki az elnök-vezérigazgató.

A 2014-es változások nem kedveztek a mezőgazdasági befektetőknek – vonta le a következtetést Csányi Sándor. Ez azért rossz – mondta –, mert ha lesz egy WTO-egyezmény, akkor jöhet például a brazil csirke és gabona vámmentesen a térségbe, és ezzel csak versenyképes termelők képesek megbirkózni. Emellett számolni kell Ukrajnával is, mint feltörekvő piaci szereplővel is. A magyar mezőgazdaságnak így egyre nehezedő piaci körülmények között kell majd helytállnia a versenyben.                     

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a jó üzleti pozíció megszerzése és megtartása érdekében alakította ki az OTP az agrárfinanszírozás területén az úgynevezett „zöld folyosót”. Ez egy komplex megoldás, amely a Vidékfejlesztési Program forrásaiból megvalósuló beruházásokhoz egyszerűsített hitelbírálatot, a támogatáselőleg lehívásához pedig – a szükséges mértékig – bankgaranciát biztosít a nyertes vállalkozások, őstermelők és a családi gazdálkodók részére. 

Megjegyezte: a magyar agrárvállalkozások finanszírozási stabilitásának megalapozásához a pénzintézet igénybe veszi az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány közreműködését is. Emellett az OTP saját leánya, a Hungaroprojekt Kft. is segíti a magyar agrárvállalkozásokat a cégek tervezett beruházásainak megvalósításában, például pályázatírással vagy a közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok szervezésével, koordinálásával. Mindez a vidékfejlesztési program végrehajtását támogató zöldfolyosóban elsősorban az állattartó, élelmiszeripari, borászati, kertészeti és öntözésfejlesztési beruházások fejlesztését segíti.

Az elnök-vezérigazgató hozzátette: a magyar mezőgazdaság egy korszerű élelmiszeriparral kiegészülve a jövőben akár 20 millió ember ellátására is képes lehet. Az ország agrárkivitele pedig megduplázódhat, és elérheti a 15 milliárd eurót (mintegy 4500 milliárd forintot), ez pedig 7–8 milliárd eurós (2100–2400 milliárd forintos) pozitív szaldót jelenthet az ország számára.

Ennek eléréséhez az OTP elnök-vezérigazgatója szerint arra van szükség, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások erősödését versenysemleges politikai intézkedésekkel, valamint kiszámítható, stabil birtok-, támogatás- és adópolitikával ösztönözzék, így teremtve megfelelő gazdálkodási környezetet a vállalkozások működéséhez. Minden országban a legcélravezetőbb a piaci és a versenyviszonyokra bízni a fejlődést, és emellett szükség volna Magyarországon az integráció, az összefogás további növelésére is az ágazat hatékonyabb működése érdekében – vélekedett Csányi Sándor.