A programon Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, valamint Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója is beszélt a részletekről.

Dr. Feldman Zsolt helyzetértékelésében elmondta, hogy az elmúlt éveknél kedvezőbb makrogazdasági környezetben dolgozhatnak a gazdák. A 2024-es évben várhatóan alacsonyabb inflációval és növekvő fogyasztással lehet számolni. 2023-hoz képest jelentős, két számjegyű termelési költség csökkenés tapasztalható, 2021-hez viszonyítva viszont kultúrától függően még mindig 15-20 százalékkal magasabb termelési költségszinttel működhetnek az agrárvállalkozások. Azzal, hogy a fekete-tengeri hajózási útvonal szabadon járható, csökkent a nyomást a piacokon, nő a magyar terményexport és csökkennek a szállítási költségek.

Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának új szabályrendszerével változtak és sok esetben nehezedtek az adminisztrációs terhek, amelyek menet közben részben enyhülni fognak. A hazai mezőgazdaság szereplőinek terveit idén a beruházási pályázatok határozzák meg. Fontos, hogy nem nulláról kezdjük a folyamatot, a politikus az Eurostat adataira hivatkozva részletezte, hogy 2010 és 2023 között országunk mezőgazdasága az Európai Unió 4. legnagyobb hatékonyságjavulását érte el. A most záródó Vidékfejlesztési Program keretében több mint 56 ezer beruházási projektet finanszíroztak, a gyakorlatban 2200 milliárd forint érték mögött van támogatás, ebből közel 1300 milliárdot le is hívtak a vállalkozások. A 2021-es és 2022-es nehéz gazdasági és piaci környezet ellenére egy nagyon intenzív megvalósítási szakaszban vagyunk - fogalmazott.

Elindul az új beruházási csomag

Dr. Feldman Zsolt közölte, hogy 2024 tavaszán 500 milliárd forint keretösszegben írnak ki beruházási pályázatokat, ennek első szakaszában a kertészet, az állattartás, az élelmiszer- és a takarmányfeldolgozás van a fókuszban. A felhívások társadalmasítási és véglegesítési szakaszban járnak. Az óriási összegből  200 milliárdot az állattenyésztésre fordítanak, szegmentálva 150-et a nagyobb, 50-et a kisebb projektekre. A mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelésére szintén 200 milliárd forintot szánnak, ugyancsak 150-50-es felosztásban a nagyobb és a kisebb beruházások esetén. Ezek jelentős előrelépést hozhatnak a magyar gabona hazai feldolgozása és felhasználása tekintetében, ami az exportkitettség csökkentését eredményezi. Úgy érdemes számolni, hogy a nyári hónapokra várhatóan megnyílnak a pályázatok és a támogatási kérelmek benyújthatóak lesznek, az előrejelzések szerint jelentős a túligényléssel.

A pályázatokba új szempontokat is beépítettek, amelyek erősebb pénzügyi és együttműködési elvárásokat fogalmaznak meg, ide tartozik még az exportorientáltság és digitalizációs szint fejlesztése is. Arról is beszélt, hogy az év végén várható második támogatási csomag a szántóföldi növénytermesztésre összpontosít majd. A cél, hogy közelebb kerüljünk a 2030-ra kitűzött céljainkhoz, miszerint az agrárium termelékenysége 2020-hoz viszonyítva a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére, az export pedig 50 százalékkal növekedjen

– mondta Dr. Feldman Zsolt. A pályázatok megvalósítását könnyíti, hogy maximum 25 százalék értékig a biztosítékmentes előleg igénybevételét is lehetővé teszik, így a fejlesztések beindítása egyszerűbbé válik, ami főleg a kis és közepes vállalkozás méretnél kiemelten fontos - közölte.

Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója a pályázati tanácsadó szektorral kapcsolatban elmondta, hogy a támogatások hatalmas lehetőséget jelentenek a magyar mezőgazdaságnak, viszont vannak olyan ágazatok, amelyek jelenleg nincsenek jó gazdasági pozícióban. Ilyen a növénytermesztés is, ahol alacsonyabb támogatási igényszint jósolható a beruházásokra. A gazdák egy része az intenzifikálás irányába menekül, ezért felértékelődik az öntözés szerepe. A szakember szerint az állattenyésztés és a hajtatásos, intenzív kertészet beruházási igénye a rendelkezésre álló forráshoz viszonyítva magas lesz, ez utóbbinál 50 milliárd forintos keretösszegű támogatásra lehet majd pályázni. Elmondta, hogy a támogatások feltételrendszere változik, új törvény és végrehajtási rendelet szabályozza azt. A pontszámokért folytatott küzdelemben felértékelődik a pályázatoknál az üzleti terv szerepe, mivel a megszerezhető 100 pontból akár 60 pontot is jelenthet az üzleti terv ezért, fontos az alaposság és az előkészítés. A tanácsadók tevékenysége is jelentősebbé válik ezáltal - fogalmazott Vulcz László.

Az idei év kapcsán fontos változás, hogy a támogatások mértékének emelkedésén túl a követelmények is szigorodnak, és erre jobb idejében felkészülni.

Azt látjuk, hogy sokan már jó ideje terveznek és készülnek, várják a megfelelő alkalmat a fejlesztésekhez, a fiókokban vannak a tervek. Pontosan tudják, hogy az energiahatékonysági fejlesztéseket, a zöld átállást, a működési mérethez kapcsolódó hatékonysági beruházásokat most lehet megvalósítani. Ebben az évben fokozottan igaz, hogy a megkésett döntés hátralépés

– mondta a szakember.

Vulcz László megerősítette, hogy az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának szigorodó szabályai fejlesztési kényszert jelentenek, ugyanakkor az uniós és nemzeti költségvetésből fedezett források az agrárszereplőknek és a finanszírozói oldalnak egyaránt lehetőséget biztosítanak. A sikeres pályázáshoz azonban nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő szakmai segítséget vegyék igénybe a pályázók – közölte a szakember.

Kapcsolódó cikkek:

Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni

Az AVHGA kezessége támogatja a beruházások megvalósítását

(x)