Tavaszi NPK trágyázás Genezis kompaktált műtrágyákkal

Az őszi időszak a gazdálkodásban a betakarításról és az őszi kalászosok vetéséről szól. Ilyenkor a kapacitások nem mindig elegendőek ahhoz, hogy időben befejezzük a tavaszi kultúrák NPK alaptrágyázását. Nitrátérzékeny területen a jogszabályok is kötik a termelőt, miszerint egyrészt „Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére”, másrészt „Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fej­trágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megengedett (Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki.)” (59/2008 IV. 29. FVM rendelet). Így ha ősszel már nem jutott rá idő, akkor kora tavasszal (a vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele mellett) ahogy rá lehet menni a talajra, juttassuk ki és lehetőség szerint rövid időn belül dolgozzuk be az NPK alaptrágyákat. Közeledik az idei pénzügyi év zárása is, ezért jelen cikkünkkel abban kívánunk segítséget nyújtani, hogy milyen Genezis NPK készítményeket válasszunk tavaszi kultúráink alá.

A kompaktált műtrágyát csak kiváló minőségű alapanyagokból érdemes és szabad gyártani. Termékeinkben a nitrogén és a kálium közel 100%-ban, a foszfor pedig minimum 95%-ban vízoldható. NPK műtrágyáink tavaszi használatra is ideálisak. Porózus szerkezetük, nagy fajlagos felületük révén könnyebben oldódnak, így előbb válnak felvehetővé a növények számára még kevesebb talajnedvesség esetén is. A gyártási folyamat során homogén szemcsék (azonos szemcseösszetétel) és egyenletes hatóanyag-eloszlás garantált. Nagy választékban, rugalmas kiszolgálással, a vevői igényeknek megfelelő összetételekben gyártjuk NPK műtrágyáinkat. Összetételtől függően tartalmaznak kén, kalcium, magnézium és prémium termékeink mikroelem hatóanyagokat is.

Tavaszi kalászosok

Februárban a tavaszi kalászosok alá rövid idő áll rendelkezésre foszfor- és káliumkijuttatásra. A tavaszi árpa és a zab trágyázása során célszerű a jellemzően foszfortúlsúlyos NPK készítményeket a talaj felső 15–20 cm-be, még magágykészítés előtt külön művelettel bedolgozni. Amennyiben erre már nincs lehetőség, fókuszáljunk a kultúrák nitrogénigényére és közvetlen a magágykészítés előtt juttassunk ki Pétisót, mely a nitrogén mellett hozzájárul az árpa és a zab jelentős, 6–8 kg/t fajlagos kalcium- és komoly magnéziumigényének fedezéséhez.

Kukorica és napraforgó

A kukorica és a napraforgó tavaszi alaptrágyázására február végén, de legkésőbb március elején kerüljön sor. A kijuttatott káliumtúlsúlyos NPK alaptrágyák foszfor- és káliumkészlete a tenyészidő folyamán később válik felvehetővé, amikor az intenzív növekedés és termésképzés során a növények foszfor- és káliumigénye megnövekszik. A kezdeti gyors fejlődés foszforigényét másképp a kiváló vízoldékonyságú mikrogranulátum starterrel tudjuk fedezni.

Cukorrépa

Amennyiben nem jutott idő a cukorrépa őszi alaptrágyázására akkor tavasszal minél korábban, magas káliumtartalmú műtrágyával alapozhatók meg a nagy termések. A cukorrépa klórérzékeny növény, ezért kell sietnünk a kálium-klorid tartalmú műtrágyák tavaszi kijuttatásával. Erre a célra a talaj ellátottságától függően érdemes az 1–2:3 tápelem arányú PK műtrágyákat választani. Dózisuk 300–500 kg/ha a talaj káliumellátottságától függően.

Burgonya

A burgonya hasonlóan a cukorrépához, szintén káliumigényes növény. Lazább talajokon, ahol jellemzően termesztik, érdemes megfontolni a kora tavaszi kijuttatást, elkerülve a kisebb agyagtartalomból fakadó káliumkimosódást. Tavaszi foszfor- és káliumpótlásra a legjobb választás a cukorrépánál már említett tágabb PK arányú kompaktált készítmények, melyekben a foszfor és a kálium minimum 95%-ban vízoldható formában van jelen.

Szója

A szóját csekély trágyaigényű növénynek tartják, azonban fajlagos tápelemigényét tekintve (37 kg/t foszfor és 51 kg/t kálium) jelentős foszfor és kálium kijuttatása szükséges, különösen laza talajokon. A kompaktált genezis NPK műtrágyák minden szemcséje azonos összetételű, használatukkal biztosítható a területen az egyenletes tápelemeloszlás.

Alap- és kiegészítő trágyázás, nitrogénpótlás Pétisóval

A tavasz folyamán mind alap, mind kiegészítő trágyázásban fordítsunk figyelmet a gazdaságos és nem utolsósorban talajkímélő módon történő nitrogénpótlásra. A kimosódás és a talajsavanyodás elkerülése érdekében a 39% hatóanyag-tartalmú (27% N + 7% CaO + 5% MgO) Genezis Pétisóval történő nitrogénkijuttatás hatékony és egyben környezetkímélő megoldás. A Pétisó nitrogénjében ugyanis azonos arányban van jelen a lassabban ható ammónium-nitrogén és a gyors hatást biztosító nitrát-nitrogén, ezért tavasszal alap- és fejtrágyaként minden talajtípusra és növényi kultúrára egyaránt alkalmazható. Európa más országaiban 200–250 kg/ha nitrogént is kijuttatnak szántóföldi kultúrákban, hazánkban ezzel szemben a nitrátérzékeny területeken maximum 180–190 kg/ha dózis a maximálisan megengedett. A jobb hatékonyság érdekében nagy adagú nitrogéntrágyázáskor (180–190 kg/ha) érdemes megosztani a Pétisót a tavaszi alap-, starter illetve kiegészítő trágyázási módok között, hogy egyenletesebb nitrogénellátást biztosítsunk növényeinknek. Talajaink védelme szempontjából fontos tény, hogy a Pétisó kiszórásával területeinkre 228 kg/t talajjavító anyagot juttatunk ki! A melegen bekevert dolomit liszt 50 mikron alatti szemcséi nedvesség hatására gyorsan reagálnak az ammónium-nitrát komponenssel, így biztosítjuk a fiatal kultúrnövények jelentős kalcium- és magnéziumigényét, amely a gyökérnövekedést is segíti. Ugyanakkor a dolomit kalcium és magnézium karbonátjai – mint bázikus elemek – gátolják a talaj savanyodását, emelik a pH-t és javítják az egyéb tápelemek felvehetőségét, a talaj szerkezetét, a morzsák vízállóságát. A Pétisó kiváló szemcseszilárdsággal, valamint szórhatósággal rendelkezik, a prillezett változata pedig a konkurens termékeknél jobb hőstabilitással bír.

500-ak Klubja kísérletek, partnereink által ellenőrzött eredményei igazolták, hogy a Pétisóval kijuttatott 50–70 kg/ha N-hatóanyagtöbblet kukoricában átlagosan 2–3 t/ha-ral növelte meg a termés mennyiségét. A plusz nitrogén műtrágya költsége a következőképp alakul mai Pétisó és terményárakon számolva: 300–400 kg kukorica árát kell kifizetnünk úgy, hogy cserébe hektáronként közel 70–110 ezer forint árbevételtöbblet realizálódik.