Győrffy Balázs a múlt év őszi kamarai választásokat értékelve elmondta: a voksoláson mintegy 50 ezer agrárkamarai tag élt szavazati jogával, vagyis csaknem négyszer annyian, mint 2013-ban. A mostani 13,2 százalékos részvételi arány Európában is kimagasló eredménynek számít. Összehasonlításképpen Lengyelországban például a legutóbbi hasonló kamarai választásokon 2,8 százalékos volt a részvételi arány – jegyezte meg a NAK elnöke. Hozzátette: a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Magoszt támogató 17 szakmai, érdekképviseleti szervezet mind a 19 megyében és mind a 248 választási körzetben megnyerte a kamarai választásokat. Az érvényes szavazatok több mint 88 százalékát kapta az „Összefogás listája”. Az ellene 9 megyében induló Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a szavazatok 11,7 százaléka jutott. A megyei küldöttgyűlések a múlt év november 23–25. között, az országos küldöttgyűlés pedig tavaly december 20-án tartotta meg alakuló ülését.
A NAK elnöke a múlt évi eredmények közül kiemelte: a falugazdászok közreműködésével az egységes kérelmek benyújtása tavaly is gördülékenyen zajlott. Több mint 120 ezer kérelmet adtak be a gazdálkodók, az elmúlt évekhez hasonlóan a kérelmek mintegy háromnegyedét a falugazdászok közreműködésével továbbították. A falugazdászok az előzetes keresztellenőrzésnél és az őszi adategyeztetésben is segítették a gazdákat. Emellett a Magosz kezdeményezésére a NAK munkacsoport megalakítását kezdeményezte a Magyar Államkincstár, a Miniszterelnökség és a Földművelésügyi Minisztérium részvételével annak érdekében, hogy fel lehessen számolni azokat az adminisztratív problémákat, amelyek akadályozzák vagy késleltetik a gazdáknak járó kifizetéseket. Ennek a munkának is köszönhetően tavaly minden korábbinál nagyobb összeget, mintegy 254 milliárd forintot utalt át előlegként az Államkincstár az arra jogosultaknak.
Az agrárkamara a jogszabályalkotási folyamatból is kivette részét. Több mint 100 jogszabályt véleményezett, továbbá számos jogalkotási folyamatot pedig maga kezdeményezett a köztestület. Folyamatosan javaslatokat fogalmazott meg a NAK annak érdekében, hogy az agráriummal kapcsolatos jogszabályok minél életszerűbbek legyenek, a gazdálkodók hatékonyabb, egyszerűbb és gyorsabb munkavégzését segítsék, továbbá kevesebb bürokratikus elemet tartalmazzanak. A tervek szerint ez évtől a jogszabály-véleményezési és -alkotási folyamatba az eddiginél is intenzívebben kívánja bevonni a kamara a szakmai osztályokat – jegyzete meg Győrffy Balázs.
A jogalkotási munkában való részvételre néhány példát is hozott. Így az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem a korábbi 5870 forintról a múlt évben 7631 forintra emelkedett, az idén pedig ez az összeg 8255 forintra nő. A rendelkezést már a tavaly megszerzett jövedelemre is alkalmazzák – húzta alá a NAK elnöke. A szóban forgó jogszabály változtatásával pedig elkerülhető, hogy a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, így a gazdálkodók várhatóan nem szembesülnek majd komolyabb munkaerőhiánnyal. Fontos eredmény volt a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása is – mondta Győrffy Balázs. Ez ugyanis bevezette a hektár alapú kedvezményes vízhasználatot, és tovább emelkedett a vízkészlet-járulékmentesség határa is. Szintén kedvezőnek ítélte az erdőtörvény kétharmados többséggel elfogadott módosítását is. Ezt a jogszabályt a kormány az erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezetek valamint a NAK közös sikerének nevezte. Az új jogszabály ugyanis – szem előtt tartva a természetvédelem és az erdőgazdálkodás érdekeit – megteremti az e területen szükségesnek tartott egyensúlyi helyzetet.
Kiemelten fontosnak tartom az élelmiszeripar fejlesztését – mondta a NAK elnöke. Érdemi előrelépést jelent, hogy a kamara aktív közreműködésével a Vidékfejlesztési Programban (VP) 200 milliárd forintot különített el a kormány az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó mikro- és kisvállalkozások számára. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretéből pedig az agrárkamara közbenjárásának köszönhetően szintén az eredetileg tervezettnél több pénzt, mintegy 100 milliárd forintot biztosított a kormány a közepes élelmiszeripari vállalkozások beruházásainak finanszírozására. Mind a VP-ben, mind pedig a GINOP-ban folyik a pályázatok elbírálása, így az idén várhatóan már tömegesen megkezdődhet a támogatást nyert pályázatok beruházásainak megvalósítása. Annak érdekében, hogy az élelmiszeripari cégek hatékonyabban és versenyképesebben működhessenek, a kamaráról ez a szektor több információt kap tevékenysége jobbításához. Így az élelmiszeripari vállalkozások képviselői hazai és külföldi képezéseken, termékfejlesztési gyakorlatokon vehetnek részt, de folytatódik a kamara által szervezett fogyasztásösztönző kampánysorozat is, amely az alma és a dinnye promóciós programja mellett az idei évtől – egy magyar-francia uniós pályázatnak köszönhetően – gyakorlatilag az összes fontos hazai zöldség- és gyümölcsféleségre kiterjed.
A pályázatokról szólva a NAK elnöke megemlítette, hogy tájékoztatási szolgáltatás címen 2020 végéig csaknem 8 milliárd forint áll rendelkezésre a falugazdász hálózat működtetésére és a tudásmegosztási projekt finanszírozására. Az országos jégkármérséklő rendszer kiépítése a végéhez közeledik, várhatóan ez év májusában az országos rendszer megkezdi működését. A tagok pozitív visszajelzései alapján országszerte újabb szolgáltató központokat nyit az agrárkamara, ahol emelt szintű szolgáltatásokkal állnak a gazdálkodók rendelkezésére. Ilyen központ nyílt a közelmúltban Kalocsán és Karcagon. Nagy sikere volt a Mezőfalván megrendezett Szántóföldi Napoknak, amelyre mintegy 15 ezren voltak kíváncsiak. Az idén az eseményt Mezőhegyesen rendezik meg a kapásnövényekre koncentrálva. Innentől kezdve pedig Mezőfalva és Mezőhegyes között évről évre felváltva tervezik megrendezni az eseményt.
A tervekről szólva Győrffy Balázs fontosnak tartotta elmondani, hogy a kamarai választásokon elért siker jelentős felhatalmazást, de egyben nagy felelősséget is jelent. Ezért a köztestület vezetése – ahogyan eddig, úgy a jövőben is – azért kíván tenni, hogy a kamara működése megfeleljen a tagok elvárásának. Céljuk, hogy hatékonyan segítsék a gazdák tevékenységét, hogy a gazdálkodóknak semmi mással, csak a termeléssel kelljen foglalkozniuk, és az ehhez szükséges információkat, szolgáltatásokat megkapják a NAK-tól.
Az elkövetkező évek egyik fontos feladata lesz – emelte ki az elnök –, hogy a magyar termőföldet magyar kézben tartsák. El szeretnék érni a tulajdoni viszonyok rendezését, egy egységes birtokszerkezet megteremtését. A kamara álláspontja ugyanis az, hogy a jelenlegi birtokstruktúra versenyképesen nem fenntartható. Emellett a gazdaságos termeléshez az is szükséges, hogy minél több fiatal válassza az agráriumot megélhetése forrásául. Ezt a kamara szeretné minél hatékonyabban ösztönözni. Ennek érdekében készül egy javaslat a mezőgazdasági üzemek öröklési szabályaira, a versenyképes üzemszerkezet létrehozásának szem előtt tartásával. Emellett a gazdaságosabb termelés és az egyre erősödő verseny támasztotta követelményeknek való megfelelés – vélekednek az agrárkamaránál – arra kell, hogy ösztönözze a gazdálkodókat, hogy önkéntesen fogjanak össze és működjenek együtt. Ezért fontos a termelői csoportok, a szövetkezések, a horizontális és vertikális integrációk megerősítése. Támogatni kell az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját a hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében. A gazdálkodók elemi érdeke ugyanis, hogy felismerjék: az együttműködésnek nincs alternatívája.
A fejlődés további fontos feltétele a technológiai modernizáció, a digitalizáció terjedéséhez való alkalmazkodás, a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztése. Kiemelten fontos továbbá az adatkezelésen alapuló döntéshozatal meghonosítása. A korszerű, modern technológiát pedig csak megfelelő szaktudással rendelkező emberek tudják ténylegesen a gyakorlatba átültetni, azt alkalmazni. Ezért az ágazat oktatási rendszerében el kell mozdulni a gyakorlati képzés irányába, a modern technológiai ismeretekre meg kell tanítani a fiatalokat. A NAK minden területen ösztönzi ezeket a folyamatokat, és részt vesz ezek mielőbbi gyakorlati alkalmazásának elterjesztésében. Ehhez kormányzati segítséget is kér. Cél az, hogy a szűk keresztmetszetet jelentő feldolgozóipari kapacitás nőjön Magyarországon, és a magyar agrárium termékei minél nagyobb mértékben feldolgozottan kerüljenek a bel- és külföldi piacokra egyaránt. Mindez tovább erősítheti a magyar agrárium és élelmiszeripar versenyképességét. Ennek érdekében a kamara és a kormány tevékenységét még inkább össze kell hangolni, és együttműködését erősíteni kell. A cél ugyanis az, hogy szektortól és mérettől függetlenül az ágazatban működő gazdaságok versenyképesek legyenek a támogatások bármilyen irányú alakulása esetén is – húzta alá Győrffy Balázs.
Családi örökség az agráriumhoz való kötődés
Az agráriumhoz való kötődése családi örökség, ám maga nem ezen a pályán indult el, mivel az általános iskolát befejezve közgazdasági szakközépiskolában folytatta tanulmányait, amit 1998-ban fejezett be Pápán. Majd még ugyanebben az évben a Pécsi Tudományegyetemre került, ahol először a Közgazdaságtudományi majd az Állam- és Jogtudományi Karon végezte felsőfokú tanulmányait.
A szülői házból hozott föld és a vidéki élet szeretete, valamint megszerzett felsőfokú szakmai tudása egyaránt meghatározta további életét. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) veszprémi kirendeltségén kezdett dolgozni. Itt a 2000-es évek első évtizedének közepéig dolgozott, 2006 őszén ugyanis megválasztották szülőfaluja, Nemesgörzsöny polgármesterévé. Jelenleg is itt él, őstermelőként szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Tagja a helyi református egyházközség presbitériumának és a helyi iskola és óvoda – amelyet szintén a református egyház alapított – igazgatótanácsának elnöke. A Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetségének elnökévé 2007 elején választották, két évre rá pedig már a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) alelnöke lett. Egy évvel később a Veszprém megyei területi listán képviselőként bekerült az Országgyűlésbe. A 2014-es választásokon pedig a Fidesz országos listáján kapott mandátumot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának 2013 tavaszától az elnöke. E tisztségben 2017. december 20-án, a tisztújító küldöttgyűlésen újraválasztották. Győrffy Balázs nős, egy fiúgyermek édesapja. Angolból és németből szakmai középfokú nyelvvizsgája van. A NAK elnökének – saját bevallása szerint – nagyon kevés szabadideje van, amit leginkább a családja körében tölt. Emellett azonban a vadászatot szenvedélyének tartja, mivel apja és nagyapja is vadászott, így ezzel az életformával már gyermekkorában megismerkedett és szeretné ezt a szenvedélyt majd 7 éves fiával is megosztani.
