Egyetemi tanulmányait a Pannon Agrártudományi Egyetemen, Mosonmagyaróváron folytatja, ahol agrármérnökként szerez diplomát 1992-ben, majd második diplomáját, a mérnök-tanárit a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán kapja meg. A PhD-képzést a Nyugat-Magyarországi Egyetemen az Újhelyi Imre Államtudományi Doktori Iskolában végzi el, PhD-fokozatát 2007-ben védi meg.

Az agrárminiszter 16 évig oktat, először középiskolában tanít, majd 1994-től a Pannon Agrártudományi Egyetemen, majd kollégiumigazgató, 2001–2008. között pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes egyetemi docense, ez évtől pedig az Állatorvos-tudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett.

2006-tól Mosonmagyaróvár városának alpolgármestere, 2010-ben Győr-Moson-Sopron megyében egyéni választókerületi mandátumot szerez az országgyűlési választásokon. 2014-ben újra elnyeri választókörzetének bizalmát, és ismét egyéni országgyűlési képviselő lesz. Ekkor nevezik ki a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárává is. Az idén ismét egyéni mandátumot szerez választókörzetében, és felkérik az agrártárca irányítására.

Számos közéleti tevékenységet is végez, például a Magyar Méhészek Egyesületének mosonmagyaróvári szervezetében, de tagja a helyi Postagalamb Sportegyesületnek, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség megyei társadalmi elnökségének is. Továbbá tagja a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, valamint a Mosoni Polgári Körnek és a Magosznak is.

Nagy István 1967-ben született Újfehértón; nős, két gyermek édesapja.

Az agrárminiszter az Agro Naplónak elmondta: kikapcsolódást jelentő hobbija is szakmájához, a mezőgazdasághoz kapcsolódik, hiszen, mint mondta: „méhész voltam, vagyok és méhész is szeretnék lenni életem hátralévő részében”. A méh­családokkal való foglalkozás egy olyan kikapcsolódás, amelyet miniszteri tevékenységem alatt sem szeretnék abbahagyni. Szeretném ugyanis azt a méhcsaládszámot illetve méhcsaládállományt megőrizni, amivel rendelkezem, hiszen a méhek élete egy olyan csoda, amelynek ismerete az embert mindig kellő alázatra, kellő szerénységre és tiszteletre tanítja”. Megjegyezte: miniszteri munkáját, tevékenységét pedig szolgálatnak tekinti, ahogyan azt a tisztség neve is eredetileg kifejezi.

Miniszteri meghallgatás

Nagy István szerint az agrárium egyik kulcskérdése a fejlesztés

Az agrártárca vezetője miniszterjelölti meghallgatásán egyebek mellett még azt is elmondta: a kormány és a gazdák közös erőfeszítésének eredményeként a magyar mezőgazdaságban kedvező folyamatok indultak el, aminek köszönhetően az utóbbi években érzékelhetően fejlődött az ágazat. Jelezte: kinevezését követően ezt a megkezdett munkát tovább kívánja folytatni.

Beszámolt arról, hogy a magyar mezőgazdaság növekedése az első háromban volt az Európai Unióban 2010–2017. között. Az ágazat kibocsátása tavaly 2568 milliárd forint volt, ami folyó áron 52 százalékkal, változatlan áron pedig 27 százalékkal bővült 2010–17. között. A magyar agrárexport 2017-ben – rekordértéket ért el – 8,896 milliárd euró volt. Az agrárexport 2010-hez képest a múlt évben 52,2 százalékkal volt több, egyenlege pedig a bázishoz képest 51,9 százalékkal bővült. Az ágazatban 2017-ben 220 ezer ember dolgozott főállásban, ez mintegy 27 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy igaz ugyan, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2010–17. között
52 százalékkal nőtt, de az EU átlagos kibocsátása egy hektárra vetítve még mindig lényegesen magasabb, mint hazánké. Így egy hektárra vetítve Magyarországon ez az arány most még csak az uniós átlag 59,8 százaléka.

Fontos célkitűzésnek tartotta Nagy István a fejlett uniós tagországokkal szembeni magyar versenyhátrány leküzdését. Ezért az elkövetkező 10–15 évben a magyar agráriumnak előre kell lépnie a területhasznosítás és a termelési színvonal terén annak érdekében, hogy az ország elérje az EU 15-ök szintjét. Így Magyarország agrárgazdasága 20 millió ember ellátására lesz képessé tehető. Vagyis: a magyar agrárium gazdaságosan és a környezet rombolása nélkül is mintegy kétszer annyi élelmiszert lesz képes előállítani, mint az ország belföldi szükséglete. Az agrárgazdaság szerkezetét pedig úgy kell megváltoztatni, hogy a feldolgozott termékek aránya 70–80 százalékos legyen, ezen belül a másodlagosan feldolgozott termékeké 50–60 százalékosra nőjön. Így a jövő magyar agrárgazdaságát a jelenleginél lényegesen több hozzáadott érték és nagyobb vállalati nyereség fogja majd jellemezni.

Hozzátette: a magyar agrárgazdaság jövőjét közép és hosszú távon is az Európai Unió keretei között kell elképzelni. Az élelmiszergazdaság a jövőben feleljen meg az indokolt környezetvédelmi elvárásoknak, felelősen gazdálkodjon a természeti erőforrásokkal, törődjön a vidék értékeivel, de nem tévesztheti szem elől, hogy globális versenyhelyzetben kell dolgoznia és jövedelmezően termelnie. Mindennek szellemében az ágazat stratégiai céljairól azt mondta, hogy a magyar mezőgazdaság számára a Közös Agrárpolitika (KAP) keretei között a közvetlen termelői támogatások jelenlegi rendszerének megtartása alapvető fontosságú, mivel a pontos és szakszerű kifizetés előfeltétele a termelői elégedettségnek a továbbiakban is.

Ezért fontos, hogy 2020 után is a fejlesztési program tartalmazza a legfontosabb magyar törekvéseket. Azaz nincs szükség radikális reformra, az erős, kétpilléres rendszert kell fenntartani a megfelelő költségvetési források biztosításával az unióban. Magyarország nem támogatja a KAP-tól idegen, azzal összeegyeztethetetlen új célok, így például a migráció prioritások közé történő beemelését. A KAP forrásait továbbra is a gazdáknak kell kapniuk. A KAP hozzáadott értékének biztosítása érdekében fontos, hogy az unió továbbra is fenntartsa a beruházások támogatását. Emellett a vidékfejlesztési programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát, a jelenlegi támogatásintenzitások fenntartását. A pénzügyi és a jövedelemstabilizációs eszközöknek a támogatásalapú rendszert kiegészítő jellegűnek kell maradnia.

Rámutatott: az élőmunka-igényes ágazatok – így az állattenyésztés és a kertészet – kiemelt kezelése továbbra is prioritást élvez. Ezt érvényesíteni kell a támogatáspolitikai eszközök alkalmazása során a mezőgazdasági termelés hozzáadott értékének és az agrárium foglalkoztatási képességének bővítése érdekében is. Ezt kiemelt feladatként kell kezelni mind a KAP, mind pedig a nemzeti támogatások esetében is.

Az EU 2021-től kezdődő új pénzügyi időszakával (MFF) kapcsolatos előkészítő tárgyalások nyomon követése és az ágazat érdekeinek hangsúlyos képviselete az elkövetkező időszak szintén egyik kiemelt feladata. Az agrárkormányzat a 2020 utáni KAP keretei között is szeretne olyan követelményeket és támogatási intézkedéseket megfogalmazni, amelyek egyszerre képesek szolgálni az agrárágazat versenyképességének növelését, a fenntartható fejlődést, a természeti erőforrások védelmét, és a gazdálkodók jövedelembiztonságát csakúgy, mint a különböző támogatási pénzek gyors, hatékony és jogszerű kifizetését – húzta alá Nagy István.

A miniszter még tovább növelné az agrárium versenyképességét

Kibővül a minisztérium tevékenységi köre a mostani kormányzati ciklusban

Kibővül a tárca feladatköre a most kezdődő kormányzati ciklusban, ezért változtatták nevét Agrárminisztériumra – mondta a tárca vezetője az Agro Napló munkatársának. Nagy István jelezte: az Agrárminisztérium neve, ami korábban Földművelésügyi Minisztérium volt, jól kifejezte a tárca korábbi tevékenységi körét, mert az elmúlt időszak sorsfordító kérdései ezen a területen mindig a mezőgazdaság körül forogtak. Mostantól viszont a versenyképesség az, ami kifejezetten hangsúlyos szerepet kap a tárca életében, és ezt kívánják jelezni a minisztérium nevének megváltoztatásával is.

Úgy ítéltük meg, hogy egy XXI. századbeli kompetenciákkal rendelkező minisztériumra van szükség, és ezt a tárca névváltoztatásával is ki kívántuk fejezni. Így a tárca átalakulásával teljes egésszé válik az a feladatkör, amelyet majd ez a minisztérium irányít.

Visszakerül a tárcához a vidékfejlesztés, és így minden olyan feladat, amely a vidéki élet jobbátételét, a helyben maradást segíti, a minisztérium kompetenciájába tartozik majd; emellett létrejön a tárcán belül az önálló környezetügyi államtitkárság, amivel azt jelezzük, hogy hangsúlyosan  foglalkozik majd a minisztérium a környezetügyi és természetvédelmi kérdésekkel. Hiszen ez is hozzátartozik a jó életminőség megteremtéséhez – mondta a miniszter.

A magyar agrárium versenyképességének további emeléséről szólva arra is emlékeztetett az agrártárca vezetője, hogy 2010–2017 között 52 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság kibocsátása. Ez igaz, hogy szép eredmény, de ha összevetjük azzal, hogy az uniós tagországok átlagában 2630 euró értéket tudnak előállítani egy hektáron, míg Magyarországon ez a termelési érték 1574 euró, akkor látszik még a fejlődés lehetősége. A magyar teljesítmény ugyanis az uniós átlagnak csupán 59,8 százaléka. Ezért kell mindenekelőtt a versenyképesség fejlesztését ösztönözni az ágazatban – húzta alá Nagy István.

Ennek érdekében szükséges a birtokpolitikai viszonyok lehetőleg gyors rendezése, vagyis a még meglévő osztatlan közös tulajdon mielőbbi felszámolása. Ez ugyanis a magyar mezőgazdaság és a benne gazdálkodók számára tehertételt, versenyhátrányt jelent. Most adott a lehetőség, és a kérdés rendezéséhez megvan a megfelelő politikai támogatottság is. Azaz az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokat meg lehet tenni, így „ez a régi átok” megszűnhet a magyar agráriumban – mondta a miniszter.

Emellett a versenyképesség emelése érdekében nagyon fontos az öntözés fejlesztése, ugyanis mind a felszín alatti, mind pedig a felszín feletti vízbázis hasznosítása szükséges a növénytermesztési ágazatok további fejlődése érdekében. Mindenekelőtt a felszín feletti vízbázis lehető leghatékonyabb hasznosítását kell mielőbb megoldani. Jelenleg ugyanis mintegy 80–85 ezer hektárt öntöznek Magyarországon, ám a meglévő csatornahálózat mintegy 200 ezer hektárra tudna vizet juttatni. Ennek akadálya, hogy a csatornahálózat egy része nincs olyan állapotban, hogy az öntözést ki tudja szolgálni. Így az egyik legfontosabb dolog hogy ezeket a nem használható csatornákat rendbe kell tenni. Mindez nemcsak a gazdálkodók számára jelentene kézzelfogható előnyöket, hanem a városi embereknek is, mivel így megszüntethető volna az egyre gyakoribb úgynevezett légköri aszály az öntözött területek környékén a városokban is.

Továbbá a kertészeti termelésben a melegházi területet meg lehetne duplázni, ugyanis ha Magyarország a rendelkezésére álló geotermikus energiát az eddiginél hatékonyabban használná ezen a területen, akkor ez a cél minden gond nélkül megvalósítható volna. Így viszonylag kis területen jelentős jövedelmezőséget biztosító tevékenységet lehetne folytatni a gazdálkodóknak. Ennek megvalósítása a magyar kertészeti ágazat egyik kulcskérdése.

Nagy István felhívta a figyelmet, hogy a precíziós gazdálkodásban rejlő előnyöket szintén ki kell használni a magyar agráriumban. Ez ugyanis lehetővé teszi a költséghatékony gazdálkodást szinte az agrárium minden területén, a digitalizált technológiai elemek alkalmazásával. Példaként hozta a növényvédő szerek pontos – csak megfertőzött területekre való – kijuttatását, vagy, hogy a tápanyag-utánpótlást csak a tápanyaghiányos területeken kell megoldani ennek a technológiának az alkalmazásával. De a talajművelés során is energia és hasznos munkaórák takaríthatók meg a precíziós módszerek használatával. Így javítható a talaj vízháztartása és szerkezete is. A talaj tápanyag-gazdálkodását ugyanis nagy figyelemmel kell kísérni, mivel az elmúlt fél évszázad alatt a talaj mikrobatartalma a korábbiak 10 százalékára csökkent. A talajerő megőrzése és javítása fontos, mert a termőföld „korlátos jószág”.

Hangsúlyos a versenyképesség javításában az önkéntes integráció ösztönzése is. Főként a legkisebb termelők érdekében van szükség ezen a területen az összefogásra. Ez a kistermelők termékeinek piacra juttatásának támogatását jelenti elsősorban, hogy ők is bekerülhessenek egy olyan piaci rendszerbe, amelyben termékeiket haszonnal tudják értékesíteni. Emellett egy olyan pénzügyi stabilizációs alapot is létre kívánnak hozni, amely a kertészeti és állattenyésztési ágazatokban dolgozó gazdálkodókat segítené annak érdekében, hogy az ezeken a területeken tapasztalható jövedelemingadozásokat ki lehessen küszöbölni. Hiszen egy-egy egymást követő évben a jövedelmek ezeken a területeken akár 50 százalékos eltérést is mutathatnak. A stabilizációs alap pedig kiszámítható, tervezhető jövőt biztosítana az itt működő gazdálkodók számára.

A versenyképesség növelésének egyik alapvető pillére a képzés és az oktatás megújítása, korszerűsítése. Ez a tudásalapú gazdálkodás előtérbe kerülését jelenti. Azaz a tudományos eredmények és a felhalmozott gyakorlati tapasztalatok együttes hasznosítását kell megoldani annak érdekében, hogy az agrárium területén is teret hódítson a tudásalapú gazdaság, a kihívásoknak ugyanis csak így felelhet meg a magyar agrárium. Mindehhez pedig alkalmazni kell a társtudományok eredményeit is, mert csak komplex módon oldhatók meg az előttünk álló igen jelentős feladatok – mondta az agrárminiszter.

Az agrártárcának és az innovációs és technológiai kérdésekkel foglalkozó minisztériumnak közösen kell megoldani a magyar élelmiszeripar fejlesztését, mert a mezőgazdaság számára ez a terület kulcsfontosságú. Az élelmiszeripari beruházások ugyanis olyan húzóerők a mezőgazdaság számára, ami felívelő pályára állást jelent.

A mezőgazdaság számára fontos, hogy megfelelően képzett és motivált munkaerő álljon rendelkezésre. Ezért mintegy 50 ezer embert szeretne átirányítani a közmunkából az ágazatba az agrártárca. Emellett a fiatalokat is ösztönözni kívánja arra, hogy egyre többen válasszák közülük megélhetési forrásul az agráriumot. Kulcskérdés ugyanis a zökkenőmentes generációváltás ezen a területen – emelte ki Nagy István.