Az őszi aratási helyzetkép margóján – 2018

Agro Napló
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.

A betakarítás tényleges befejezéséig számos időjárási és egyéb tényező befolyásolhatja az eredményeket, ezért döntően csak becsléseket lehet megfogalmazni az eddig befejezett munkák alapján. Szeptember végére a napraforgó, a cukorrépa, a szója és a burgonya betakarítása olyan szintre került, ami alapján a hektáronkénti hozamok megalapozottan meghatározhatók. Az egyes kultúrák esetében általánosságban az alábbi megállapításokat lehet tenni.

Az összes őszi betakarítású szántóföldi növény esetében elmondható, hogy az idei összes terület 1,5 millió ha, ami csökkenést jelent minden növénynél. Napraforgó, szója és kukorica nagyságrendileg 10%-kal, cukorrépa és burgonya jelentősebb mértékben mérséklődött. Az összes terület a 2017. évi értékhez képest 11,1%-kal, az elmúlt öt év átlagához képest pedig 13,5%-kal csökkent. Az idei hozamokat illetően az őszi betakarítású növényeknél az eredmények a tavalyi és az elmúlt öt év átlaghozamait is meghaladják. A javulás nagysága – növényfajtól függően – 2–15% mértékű. A termésre vonatkozóan elmondható, hogy a 2017-es értékektől várhatóan 4,1%-kal maradhat el, viszont az elmúlt öt év átlagával lényegében megegyezik. A tavalyi évhez képest alacsonyabb termés a területcsökkenésből adódik.

Árnyalja a megállapításokat, hogy a hozambecslés eljárásának idei változása következtében 2018-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) már az egységes kérelemben (EK) bejelentett kultúránkénti területadatokból indul és ezekből rétegzett mintavételezés révén határozza meg a hozam- és átlagadatokat. E folyamat során a be nem jelentett kisebb területek nem kerülnek be a becslésbe, de ezek valószínűleg nem módosítanák érdemben a területadatokat.

A napraforgó betakarítási munkálataiban a szeptember eleji kedvező időjárás következtében nagy az előrehaladás. A megyék által jelentett adatok alapján a napraforgó országos termésátlaga továbbra is a 3 t/ha körül van. A legmagasabb, 3,3 t/ha körüli termésátlagokat Komárom-Esztergom, Fejér, Hajdú-Bihar és Tolna megyékből jelentették. A kukorica betakarítása még a kezdeti szakaszban van. A munkák előrehaladása nagyban függ a napraforgó-betakarítás és a vetési munkák által lekötött gépkapacitásoktól. Az eddigi országos termésátlag 7,6 t/ha, a legmagasabb termésátlagot Fejér megyéből, 9,3 t/ha, a legalacsonyabbat Heves megyéből, 5,8 t/ha, jelentették. A szója betakarítása a napraforgó lekerülése után ütemesen halad. Az eddigi termésátlagok nagy területi szórást mutatnak és az országos átlag 2,5 t/ha-os érték körül alakul. A burgonya esetében is közeledik a betakarítás vége, az eddigi eredmények alapján az országos termésátlag 24,6 t/ha-ra emelkedett.

A jelzett kultúrákat érintő főbb értékeket a következő táblázat tartalmazza:

A nyári hónapokban jelentkező hosszan tartó rendkívüli meleg időjárás rontotta az eredményeket. Szeptember közepére, az idei naptári évre közel 10 ezer bejelentés alapján 174 ezer hektár után jeleztek káreseményt, melyek közül a legnagyobb volumenű a több mint 4000 érintett által 83 ezer hektárra bejelentett aszály volt.

A Nyugat- és Észak-Európát sújtó aszály mellett a nyár végén Európa keleti felében a rendkívüli csapadék okozott károkat, ami ugyancsak jelentős terméskiesésekkel jár. Ennek révén például Németországban az összes gabonatermés idén 37 millió tonna lett, ami 19%-kal kevesebb, mint az előző évi érték. Egyébként más jelentős piacok esetében is nagy arányú visszaesést lehet kimutatni: az összes gabonatermés Lengyelországban 14,5%-kal, Oroszországban 18,5%-kal, Romániában 21,5%-kal, míg Dániában 38%-kal lett alacsonyabb, mint tavaly. Ezek alapján is a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) legfrissebb jelentésében már az olvasható, hogy a 2018/19-es szezon világszinten is erősen deficites lesz, azaz a termelést jelentősen meghaladó felhasználási szint várható. Így a zárókészletek 66 millió tonnával, 538 millió tonnára fognak csökkenni.

A világ idei gabonakészlet-csökkenése jelentős részben a kedvezőtlen európai és oroszországi időjárási helyzettel magyarázható.

Az értékesítési helyzetről elmondható, hogy az európai és orosz kedvezőtlen időjárási körülményekről szóló hírek hatására a gabona világpiaci árak emelkedtek az elmúlt hónapokban. A különböző paritások közül is kiemelkednek az európai és fekete-tengeri árak, amelyek a legnagyobb emelkedést mutatták az elmúlt időszakban.

A hazai gabonapiaci árak az elmúlt pár hónapban a világpiaci árakkal párhuzamosan emelkedtek. Az európai és fekete-tengeri terméskiesések, az euróhoz és az amerikai dollárhoz képest gyengülő forint együttesen a hazai gabona iránti kereslet növekedésével és ezzel az árak emelkedésével járt. Ezért az idei őszi gabonaárak jellemzően 10-–20%-kal haladják meg az egy évvel ezelőtti szinteket. Az olajos- és fehérjenövények hazai árai nem követték a gabonák áremelkedését, ami elsősorban a gabonáktól eltérő kereslet/kínálati helyzetből adódik. Az olajos- és fehérjenövények jobban bírták a 2018-as nyári hónapok európai időjárását, ezért sem került sor olyan mértékű terméskiesésre, ami a gabonák esetében előfordult. A jelenlegi piaci árak ennek megfelelően a tavalyi szinteken, vagy kissé azok alatt alakulnak.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) piaci árjelentései alapján a hazai országos átlagárak tekintetében elmondható, hogy a tavalyi értékekhez képest a malmi búzánál mintegy 15%, a takarmánybúzánál 11%, takarmányárpánál 33%, takarmánykukoricánál pedig közel 9%-os áremelkedést lehetett kimutatni, míg a napraforgónál és a szójánál 4%-os, a repcénél pedig 1%-os csökkentést.

Kapcsolódóan az értékesítési folyamatokhoz megjegyzendő – ami vélhetően köztudomású tény –, hogy a gabona-, olaj- és fehérjenövény szektorokban 2012-ben bevezetett fordított áfa rendszere jelentősen javította a piaci viszonyokat. Hiszen ennek és az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) 2015-ös bevezetésének köszönhetően a korábban nagyságrendileg 30%-os mértékűre becsült feketegazdaság lényegében megszűnt.

 A tiszta piaci viszonyok fenntartása érdekében, noha a fordított áfa használatára a jelenlegi EU-s jogszabályok szerint 2018. december 31-ig van lehetőség, folyamatban van a rendszer működésének 2022-ig történő további meghosszabbítása.

-an-
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Hikari – válasz a magas energiaárakra

Hikari – válasz a magas energiaárakra

Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, k...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!