Agro Napló (A.N.): - Hogyan ösztönözhető a generációváltás az agráriumban?
Nagy István (N. I.): - Agrárminiszterként az egyik legfontosabb célkitűzésem, hogy a vidéki élet és a falusi életforma minél népszerűbbé váljon a fiatalok körében, ehhez pedig nélkülözhetetlen a generációváltás felgyorsítása a magyar mezőgazdaságban. Az ágazatot a lehető legszélesebb körben kell bemutatni a fiataloknak, lehetőleg azon nyelvezeten, amit ők használnak. Bátran kijelenthetjük, hogy a pályaválasztók igen széles palettáról válogathatnak, hiszen ezen a területen a feladatok gyakran a vasvillánál kezdődnek és az ezüstvillánál végződnek. Persze, ahhoz, hogy az ezüstvillára jó minőségű ételek kerülhessenek, gyakran a vasvillát is meg kell fogni.
A.N.: - Milyen eszközöket lehet „bevetni” a cél elérése érdekében?
N.I.: - El kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy aki gazdálkodásra adja a fejét, annak gumicsizmában kell a trágyában gázolnia. Például meg tudjuk mutatni a korszerű műholdas navigációval és technológiával felszerelt mezőgazdasági gépeket a duális képzésben részt vevő tanulóknak. A futó agrárdigitalizációs programmal pedig azt hirdetjük, hogy digitalizáció nélkül nem tudunk megfelelni a XXI. század kihívásainak.
A.N.: - Lehet-e még szerepe a hagyományozható tudásnak az ágazatban?
N.I.: - Meggyőződésem, hogy amíg a tudás apáról fiúra száll és ehhez innováció is társul, addig nincs félnivalónk, és sikerülhet az ágazat megfiatalítása. Hiszek a magyar falvak életképességében, és véleményem szerint jelenleg az élelmiszeriparnál biztosabb üzlet nem igazán látható. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet egyre erősödik, hiszen 2050-re 70 százalékkal nő a világ élelmiszerszükséglete, a termőterület viszont 30 százalékkal, az ivóvíz mennyisége pedig 40 százalékkal csökken. Erre a kihívásra a mai fiataloknak kell megtalálniuk a választ, ezért egyértelműen erősíteni kell az ágazatban dolgozók utánpótlását.
Jelentős eredmény, hogy az agrárképzésben tanulók száma nem csökken, ám hosszabb távon 20-30 százalékkal bővíteni kell az utánpótlást. Abban is biztos vagyok, hogy a technológiai fejlődések ellenére a mezőgazdaságban az emberi munka is mindig jelen lesz.
A.N.: - A korábbi tapasztalok megtartása mellett mégis a modernizálni kell az agráriumot…
N.I.: - Ehhez meg kell nyernünk a fiatalokat a mezőgazdaságnak. Sikeres, versenyképes cégeket igyekszünk bevonni a képzésbe, így már az iskolában megtalálhatják a számításaikat és leendő munkahelyüket is a tanulók.
A.N.: - Milyen konkrét lehetőségekre kell gondolni?
N.I..: - Az általános iskolás gyerekeknek például jó kezdeményezés a Nyitott Kapuk program, amikor bepillanthatnak egy jól működő, modern agrárgazdaság életébe. Megismerhetik a korszerű állattenyésztést és növénytermesztést, a korszerű technológiákat, a modern digitális munkaeszközöket. Az a célunk, hogy a gyerekek büszkék lehessenek arra, ha agrárpályát választanak. Ha egy cég például Hannoverbe egy mezőgazdasági kiállításra viszi el a tanulókat, sokkal többet tesz a munkaerő-utánpótlás érdekében, mert ezzel erősíti a fiatalok mezőgazdasághoz való kötődését. Ezért is fontos, hogy a középfokú agrár-tanintézetek szerződéseket kössenek a cégekkel, hogy a tanulók a gyakorlatban ismerhessék meg a digitális agrárium alapjait. A feladat ugyanis az, hogy a fiatalok számára vonzóvá tegyük az agráriumot.
A.N.: - Mit tesz a kormány, az agrártárca a cél elérése érdekében?
N.I.: - A kormány újabb 10 milliárd forintot csoportosított át, így további ezer fiatal gazdálkodó pályázhat a generációváltást segítő program pénzügyi forrásaira. Ennek köszönhetően mintegy 2000 fiatal gazda indulhat el idén ezen az úton. Nagy öröm számomra, hogy a pályázatot óriási érdeklődés kísérte. Mindez azt üzeni számunkra, hogy igenis vannak fiatalok az agrárium területén, akik tudnak és akarnak is dolgozni.
