Kik alkotják a felméréseitek célcsoportját?
Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal vizsgálta meg a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásait, preferenciáit és jövőképét. A felmérések eredményei a trendek felvázolása mellett az egyes generációk közötti különbségekre és hasonlóságokra is rávilágítanak.
Évek óta hangsúlyos téma az ágazatban, hogy az agrárcégek vezetőváltása vontatottan zajlik. Eredményeitek alapján van-e előrelépés, lényeges változás a helyzetet illetően?
Idén van a rendszerváltás harmincadik évfordulója, és a kilencvenes évek elején lezajló gazdasági-társadalmi változások részeként megvalósult kárpótlás óta is több mint negyedszázad telt el. Az akkor gazdaságot alapító, új földtulajdonosok jellemzően a negyvenes-ötvenes korosztályból kerültek ki, tehát többségük ma már nyugdíjaskorú. Egy részük azóta feladni kényszerült a tevékenységét, másik részük viszont életképes birtokot, jövedelmező vállalkozást működtet jelenleg is. Természetes, hogy sokukban felmerül a vállalkozás átadásának kérdése.
Az agrár-nemzedékváltással kapcsolatos felméréseink eredményeiből látszik, hogy a gazdaságátadás iránti igény növekszik, habár a generációváltás a korábban vártnál lassabb ütemben halad. Az árutermelő gazdaságok körében az elmúlt öt évben megtörtént gazdaságátadás arányához (12%) képest ugyan dupla arányt képvisel a következő öt évben tervezett átadás-átvétel (23%), ám ez az aránypár évek óta nem változik, azaz nem gyorsult a folyamat. Ennek egyik oka lehet, hogy az 54 év feletti gazdaságvezetők 87%-a tervezi a munkavégzést vagy éppen dolgozik a nyugdíjkorhatár elérése után is.
Egy tavalyelőtt végzett kutatásunk rávilágított arra is, hogy az esetek 90%-ában családon belül történik a gazdaság átadása, mindössze 10%-ban cserél gazdát a gazdaság nem családtagok között. A szülő-gyermek közötti átadás-átvétel (82%) mellett számottevő (7%) a családon belül, de nem közeli hozzátartozók (pl. nagybácsi-unokaöcs) közötti tranzakció, és szinte elhanyagolható arányú a nagyszülő-unoka között lezajló stafétaváltás.
Új elemként 2018-ban generációs besorolás alapján is elemeztétek a cégvezetők szakmai döntéseit. Miért volt erre szükség?
A folyamatok megértéséhez, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak körében végzett legutóbbi felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50–69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generációba (36%) tartozik. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció. Vajon ők mind ugyanúgy gondolkodnak, egyformán hozzák meg az üzleti döntéseiket? Természetesen nem.
Milyen jellegzetes különbségeket mutattatok ki az egyes korcsoportok között?
A döntés-előkészítés során más eszközöket használ és eltérő csatornákat részesít előnyben a három különböző generáció. Talán nem meglepő, hogy a fiatalabbak nagyobb arányban vesznek igénybe mobil infokommunikációs eszközöket, mint az idősebbek. Amíg az Y generációs döntéshozók 93%-a az okostelefont preferálja, addig az X generáció esetében ez az arány 81%, a Baby Boomereknél pedig 64%. Hasonló trend figyelhető meg a hordozható számítógépek és táblagépek használatában is, viszont asztali számítógépen az idősebb generációk képviselői dolgoznak nagyobb arányban.
A digitális szolgáltatások elfogadottsága, igénybevétele terén is találunk különbséget. Amíg a Baby Boomerek 61%-a használ rendszeresen internetbankot, addig az X generációs döntéshozók között ez az arány 69%, az Y generáció esetében pedig 73%.
Az ingyenes üzenetküldő szolgáltatásokra (pl. Facebook Messenger, Viber, Skype) is jellemző, hogy igénybevételük az életkorral fordítottan arányos. Például Facebook Messengert az Y generációs döntéshozók 80%-a, az X generáció 58%-a, a Baby Boomerek 46%-a használ. Hasonló képet mutat a három generáció, ha a közösségi portálok legalább heti gyakoriságú látogatottsága szempontjából vizsgáljuk őket. Példaként az Y generációs válaszadók 79%-a látogatja rendszeresen a Facebook-felületét. Ez az arány 61% az X generáció és 49% a Baby Boomerek esetében.
Az eltérések tetten érhetők a kommunikációs csatornák vizsgálatakor, például az online-nyomtatott preferencia esetében is. Ugyan mindhárom generáció képviselői között többségben vannak azok, akik a szakmai információszerzés során a digitális csatornákat részesítik előnyben, az arányok mégis jól mérhetően eltérnek egymástól. Igaz ez a digitális platformon fogyasztott szöveges és videós tartalmak kedveltségének megoszlására is. Habár mindhárom generáció képviselőinek döntő többsége szívesebben olvas szöveges szakmai tartalmat, a fiatalabb generációknál a videós preferencia aránya rendre magasabb, mint az idősebbnél.
Az Y generáció gyakorlatilag beleszületett a digitális világba. Igényli-e még egyáltalán a munkája során a személyes kapcsolatokat, olvas-e nyomtatott szaklapokat?
A fentiek ismeretében esetleg azt is gondolhatnánk, hogy az Y generációs döntéshozók kizárólag digitális platformon, a virtuális térben érhetők el. Nem így van. Világháló nélkül talán elveszettnek érzik magukat, ám a személyes kapcsolatokat is nagyra értékelik. A szakmai információforrások közül ez a generáció használja legmagasabb arányban (83%) az ismerős, kolléga, szaktanácsadó forrást. Esetükben, ellentétben a másik két generációval, a 4. leggyakrabban keresett információforrás az internetes agrárfórum (68%), ami szintén lehetőséget ad a személyes kapcsolatfelvételre, még ha digitális csatornán keresztül is. A szakmai rendezvények (bemutató, kiállítás, konferencia) látogatása terén viszont csekély különbséget tapasztaltunk az egyes generációk között. Mindhárom korosztály jellemzően 1-2 alkalommal látogatott meg szakmai rendezvényeket az elmúlt évben, és a különböző rendezvénytípusok közötti megoszlás is nagyon hasonló.
Egyáltalán nem kell temetnünk a nyomtatott szaklapokat sem, hiszen az Y generációs döntéshozók kétharmada (67%) rendszeresen-gyakran használja szakmai információszerzésre ezeket a csatornákat. Ezzel az adattal a két idősebb generációra jellemző értékek (Baby Boomer: 71% és X generáció: 64%) között foglal helyet a fiatalabb korcsoport.
A beruházási hajlandóságukkal jól mérhető a cégvezetők fejlődésbe vetett hite, jövőképe. Miről árulkodnak az eredmények általánosan és generációs bontásban?
Évről évre rákérdezünk a megvalósult és tervezett beruházásokra. Idén a megkérdezettek mintegy négyötöde válaszolta, hogy az elmúlt öt év során megvalósított, illetve a következő öt évben tervez beruházást a gazdaságában. Ha az adatokat generációs bontásban nézzük, akkor árnyaltabb képet kapunk. A Baby Boomerek alig háromnegyedénél volt és tízből mindössze hét ebbe a generációba tartozó döntéshozó gazdaságában van tervben beruházás. Ezzel szemben az X generáció 86-86%-os, az Y generáció pedig 87-88%-os arányban nyilatkozott ugyanerről a kérdésről pozitívan.
Tehát úgy tűnik, hogy a fiatalabb generáció nemcsak a digitális kompetenciák terén vagy az információszerzési és döntés-előkészítési szokásaiban különbözik az előző generációktól, hanem kockázatvállalási és beruházási hajlandósága is nagyobb azokénál. Ez jó hír, ha a küszöbönálló agrárdigitalizáció vagy a precíziós gazdálkodáshoz szükséges technológiaváltás oldaláról nézzük az adatokat. Viszont csak akkor lesz az ágazat segítségére, ha belátható időn belül sikerül megoldani az agrár-nemzedékváltás és gazdaságátadás bonyolult problémáját. Az óra egyre hangosabban ketyeg, szerencsére a megoldásra irányuló kezdeményezések jelei is látszanak már. Reméljük, hogy még időben lesz az áttörés, és lendületvesztés nélkül sikerül a stafétaváltás.
-an-
Az AgroStratéga márkát két tapasztalt tanácsadó, Pólya Árpád és Varanka Mariann alapította 2009-ben azzal a céllal, hogy professzionális stratégiai tanácsadással segítsék a hazai agrárium területén működő vállalkozásokat a piaci versenyben. A tanácsadás mellett az elmúlt évtizedben gyökeret vertek az agrár-piackutatás területén is, több platformon is rendszeresen olvashatunk kutatási eredményeikről. Saját fejlesztésű, önálló felméréseik mellett az agrárium szereplőinek megbízásából is végeznek piackutatásokat.
