Dr. Nagy István kiemelte: a szaktárca ezen elhatározás mentén tevékenykedett az elmúlt egy évben. Az MTI helyszíni beszámolója szerint a tárca irányítója ismertette: a mezőgazdaság teljesítménye tavaly 2720 milliárd forintot volt. A mezőgazdasági beruházások növekedési üteme az idei első félévben tovább gyorsult, a bővülés elérte a 17 százalékot. A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát az agrárium adta, a többlet mintegy 1,7 milliárd euró volt. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül tavaly 8,3 százalék volt.
A miniszter szerint az ország agrár-termelékenységének jó mutatója, hogy Magyarországon 1519 euró az egy hektárra jutó kibocsátás. Ez az új tagállamokban – amelyek Magyarországgal együtt kerültek az unióba – 1380 eurót tett ki, a régiekben pedig 2593 euróra rúg. Dr. Nagy István elmondta: a versenyképesség javítása érdekében a szaktárca kiemelten kezeli az előlegtámogatások kiszámítható és zökkenőmentes kifizetését. Magyarország uniós közvetlen agrártámogatási kerete meghaladja az évi 400 milliárd forintot, ezzel évről évre mintegy 170 ezer vidéki család megélhetéséhez, mintegy 5 millió hektár termőföld megműveléséhez járul hozzá. A támogatási rendszer meglévő elemei jól működnek – húzta alá.
Kiemelte: Brüsszelben jóváhagyták 2025-ig az uniós közvetlen támogatásban nem részesülő sertés- és baromfiágazat állatjóléti támogatásait, és növelték a rájuk fordítható éves keretet is. Ez a sertés esetében 10,5 milliárd, a baromfinál 13,2 milliárd forint. A miniszter beszámolt arról is, hogy a mezőgazdasági termelés segítése, ösztönzése érdekében az idén több új támogatási jogcímet indítottak. Példaként említette a fűszerpaprika-termesztés, a méhészet támogatását, a tenyészbika tenyésztésbe állítását, a komlóültetvények létesítését, a haszongalamb vásárlását, és hozzájárult a tárca a viharkárok kompenzálásához is.
Tájékoztatása szerint eredményesen tárgyalnak a 2020–2027 közötti időszak támogatási rendszerét tartalmazó uniós Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv előkészítéséről. A magyar kormány álláspontja egyértelmű: nem kérhetünk többet a gazdáktól kevesebbért – szögezte le Dr. Nagy István. Jelezte továbbá: törekednek arra, hogy megőrizzék azokat az uniós forrásokat, amelyek a magyar gazdák versenyképességét segíthetik a jövőben.
Dr. Nagy István közölte: az ország versenyképességének egyik legfontosabb mutatója a fejlesztések mennyisége. Az agrár-hitelállomány ma már 678 milliárd forintot tesz ki, miközben az ágazat csődrátája csak 1,4 százalék. Ez a legalacsonyabb a nemzetgazdaságon belül. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványon (AGVHA) keresztül évente mintegy 900 millió forint kezességi díjtámogatást biztosítanak, ezzel kulcsszerepük van a kis- és közepes vállalatok (kkv) hitelhez jutásában. Így 19 ezer ügyletben, 307 milliárd forint összegű hitel felvételét segítették elő.
A miniszter a szaktárca eredményei közé sorolta azt, hogy a Nemzeti Földügyi Központba integrálva július 1-jével létrejött az agrárium saját öntözési igazgatási intézménye. Megkezdték továbbá az ország Digitális Agrárstratégiájának megvalósítását, a hazai agrárkutatási hálózat fejlesztését pedig a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) az Agrárgazdasági Kutató Intézet integrálásával erősítették meg. Emellett növelték a termelői összefogást, segítik a generációváltást, valamint kidolgozták a magyar méhészeti nemzeti programot.
A Vidékfejlesztési Programról (VP) a miniszter elmondta: a 2014–2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forintot különítettek el. A 74 meghirdetett felhívásból 64 már le is zárult, amelyek keretösszege közel 1380 milliárd forint. Jelenleg 10 felhívás nyitott még, mintegy 192 milliárd forintos keretösszeggel. Eddig közel 270 ezer kérelmet bíráltak el, amelyek közül mintegy 191 ezer kérelmet támogattak – ismertette. Jelezte, hogy új felhívásokat terveznek meghirdetni az idei utolsó negyedévben is, ilyen lesz például a minőségrendszerekhez való csatlakozás és a termelői csoportok támogatása.
Dr. Nagy István beszélt arról is, hogy az idén elindult az ország fásítási programja, és a vadgazdálkodási ütemterv szintén elkészült. Az élelmiszeripar területén a szakminisztérium kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az élelmiszer-hamisítást elkövető személyekkel szembeni büntetőjogi fellépést. Külön is hangsúlyozta a miniszter az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelem fontosságát, amely a továbbiakban is az állategészségügy, egyúttal a sertéságazat fő kihívása lesz – olvasható az összefoglalóban.
-an-
