Dr. Michéli Erika
Szent István Egyetem

Napjaink általánosan elfogadott nemzetközi talajosztályozási korrelációs rendszere, a World Reference Base for Soil Resources (a WRB) és számos nemzeti osztályozási rendszer egyértelmű definíciókon és számszerű határértékeken nyugvó, úgynevezett diagnosztikus szemléleten alapulnak. A diagnosztikus szemlélet épít a genetikus hagyományokra, azonban az osztályozás az alapja, nem a talajképző folyamatok társulása, hanem az ezek eredményeként kialakult úgynevezett diagnosztikus talajszintek, tulajdonságok és anyagok. A diagnosztikus egységek alapján talajosztályozó kulcs segíti az egyes típusok egységes meghatározását. Ezek az egységek azonban nem csak alapkövei a diagnosztikus osztályozási rendszereknek, hanem önmagukban is alkalmazható, fontos, hasznos információt hordoznak a talajok fő tulajdonságainak „diagnosztizálására”. Mivel ezek egységesen kerülnek definiálásra, önmagukban is alkalmazhatók különböző célokra és alkalmazásokra. Ennek különös jelentőséget ad az, hogy ezek térbeli kiterjedése eltérhet, és gyakran el is tér a talajtípusok kiterjedésétől. Például a hidromorf (glejes) bélyegek fontos kritériumai réti talajoknak, azonban hidromorf tulajdonságok más talajokban is előfordulnak. Ezért fontos, hogy a hidromorf tulajdonságok területi és mélységi tulajdonságai meghatározhatók legyenek (az azt kifejező diagnosztikai egységgel) a talaj típusától függetlenül. Hasonlóképpen tudni szeretnénk, hogy például karbonát vagy oldható sók vagy más talajanyagok, vagy további egyedi, esetleg komplex tulajdonságok hol és milyen mélységben húzódnak a táj vagy tábla adott területén.

A kor követelményinek megfelelve a Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémia Tanszékének koordinálásában, gyakorlati szakemberek bevonásával történtek törekvések a diagnosztikus szemlélet hazai bevezetésére, talajaink egységes jellemzésére és osztályozására. Ennek eredményeként, a szakmai hagyományok megőrzése mellett, de a nemzetközi útmutatások figyelembevételével kerültek kidolgozásra hazai diagnosztikus egységeink (szintek, tulajdonságok, anyagok) és az ábrán bemutatott talajosztályozó kulcs. A diagnosztikus rendszerben 15 talajtípus került meghatározásra. A 15 típus egyszerűsített definíciója és a genetikai osztályozás szerinti megfeleltetésük része a bemutatott ábrának.

Az egyes típusok részletesebb jellemzésére a WRB-rendszerből ismert minősítőkhöz hasonlóan altípus és változati tulajdonságok állnak rendelkezésre, melyek szintén egységesen kerültek meghatározásra, így azok önmagukban is alkalmazhatók.

Egyszerűsített osztályozási kulcs a talajtípusokhoz:

Az ábra tartalmazza a diagnosztikus osztályozási rendszer 15 típusát (vastagon szedett betűk), zárójelben a WRB (Világ Talaj Referenciabázis), és külön ablakban dőlt betűvel a genetikus osztályozási rendszer megfelelő egységeit.

A diagnosztikus rendszer gyakorlati jelentősége, hogy várhatóan megkönnyíti, és kevésbé teszi szubjektívvá a talajok osztályozásának folyamatát. A nemzetközi iránymutatások figyelembevétele lehetővé teszi az elvárt globális hasonlíthatóságot és adatcserét. A 15 talajtípus WRB szerinti megfeleltetése zárójelben található a típusok neve után.

Az egységesen meghatározott építőkövek (diagnosztikus kategóriák, altípus és változati tulajdonságok) hasznos információt (diagnózist) szolgálnak a talajok sokszempontú értékelésekor az osztályozási célkitűzéseken túl, vagy attól függetlenül.

Az egyes osztályozási alapegységek és típusok legjelentősebb alkalmazása az átfogó és tematikus talajtérképezésen túl, várhatóan, a jogszabály-alkotás és politikai döntések támogatása, a precíziós gazdálkodás, a termésbecslés, a termőhelyi sajátosságok összegzése, a talajminőség becslése, tudományos modellezés és a talajvédelem lesz.

Mindemellett a 15 talajtípus egyszerű, de pontos meghatározása segíti a talajtani információnak más tudományterületek és a szélesebb társadalmi rétegek felé történő átadását.

A talajért elkötelezett támogatói kör:

A TALAJEGYETEM korábbi részei:

• I. rész: TALAJFIZIKA I.
• II. rész: TALAJFIZIKA II.
• III. rész: TALAJFIZIKA III.
• IV. rész: Műtrágyák és kémiai talajtényezők hatása (savanyodás, tápelemek megkötődése, felvehetősége)
• V. rész: A talajerő-gazdálkodás tudományos és gyakorlati főbb összefüggései
• VI. rész: TALAJBIOLÓGIA I. – A talajélet felismerése, avagy mikor van szükség beavatkozásra?
• VII. rész: TALAJBIOLÓGIA II. – A talajélet napi, szezonális és évjárati ritmusa. A talaj egészsége, regenerálása. Mit tehetünk alacsony vagy rossz talajerő értékeknél?
• VIII. rész: Talajképző tényezők és folyamatok Magyarországon
• IX. rész: A Kárpát-medence talajtípusai

A cikk szerzője: Dr. Michéli Erika