Agrárpolitika

A termelők érdeklődésének középpontjában a 2020 utáni Közös Agrárpolitika rendelettervezete áll. A KAP rendszere – igazodva a költségvetéshez – hétévente permanensen változik, ami tükröződik a jogcímekben, intézkedésekben, illetve a filozófiában bekövetkezett változásokban. A jogszabálycsomag tervezet új megközelítésben képzeli el az uniós mezőgazdasági termelőket érintő intézkedéseket, a mostani ciklushoz képest kevesebb forrásból gazdálkodva – tájékoztatott Dr. Vásáry Miklós, az AM EU agrárpolitikai referense. Bár a javaslat még csak tervezet és számos ponton változhat, a főbb elemek várhatóan véglegesek. Fontos megemlíteni, hogy a tervezet a tagállamoknak nagyobb mozgásteret biztosít, a nemzeti adottságok így jobban érvényesülhetnek.

Kiragadtunk néhány információt:

A közvetlen támogatások rendszerén belül a termeléstől független támogatások közül Vásáry Miklós elsőként a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatást említette, amely éves alapon, támogatható hektáronként kerülne kifizetésre. A jelenlegi SAPS elvű alaptámogatáshoz hasonló intézkedés célja a termelők megfelelő jövedelemszintjének biztosítása. Az igénybevétel előfeltételeként fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelmények teljesítését várnák el.

Az ún. kiegészítő jövedelemtámogatás célja, hogy a támogatások egy részét a nagy gazdaságoktól a kevésbé hatékonyan termelő és ezáltal több kompenzációt igénylő kis- és közepes gazdaságok irányába lehessen átcsoportosítani.  A jogcím termeléstől elválasztottan, éves alapon, támogatható hektáronként azoknak a gazdáknak járna, akik jogosultak az alap jövedelemtámogatásra.

A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás jogcíme az új rendszerben is fennmaradna és így a generációs megújulást lehetne elősegíteni. Ennek érdekében továbbra is hektár alapon lehetne a Közös Agrárpolitika I. pilléréből is  támogatni a fiatal termelőket. Az önkéntes támogatási rendszer környezeti és klímavédelmi célokra szánt jogcím azt a célt szolgálja, hogy azok a termelők, akik saját döntésük révén vállalják, hogy olyan, a környezet és az éghajlat számára hasznos mezőgazdasági gyakorlatot folytatnak, amelyek meghaladják a kötelezően előírt alapkövetelményeket többlettámogatásban részesüljenek.

Termeléshez kötött támogatások keretében a mostani termeléshez kötött támogatáshoz nagyon hasonlító konstrukció jönne létre, melynek révén továbbra is támogathatóak lennének a jelenlegi kedvezményezett ágazatok. A jelenlegi rendszerhez hasonlóan a Bizottság javaslatában szerepel a kistermelők számára elérhető, egyszerűsített feltételek mentén igényelhető támogatás is, amely a mostani rendszerhez hasonlóan felváltaná az egyéb jogcímeken elérhető támogatásokat és egyszerűbb kérelmezést tenne lehetővé. A jogszabálytervezet szerint valamennyi közvetlen támogatást érintené az a gyakorlat, mely a termelőnként kifizethető támogatásoknak felső határt szabna meg. Minden – a termeléstől független és az ahhoz kötött – közvetlen támogatási jogcím esetében a gazdaságonként nyújtható támogatás összege nem lehetne több mint évi 100 ezer euró. Ezen túl a 60 és 100 ezer euró közötti kifizetések esetében sávosan és fokozatosan csökkentenék a kifizethető támogatásokat. Vélhetően több termelő számára is könnyítéssel járna, hogy az elvonás előtt kötelezően figyelembe kellene venni a munkabérköltségeket, azaz a jogszerűen megítélt támogatás és a munkabér számított összegének a különbségére kellene vetíteni az elvonásokat.

Gabonapiac

Idén tavasszal megújult a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöksége. A vezető testületben 16 emberből 10 fiatal szakember élvezi a tagok bizalmát, akik a termesztéstechnológiai kérdéseken túl nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetközi trendekről és piaci folyamatokról szóló tájékoztatásra. Egyértelműen bele kell tudni helyezni magunkat a világpiaci folyamatokba – hangsúlyozta Petőházi Tamás GOSZ elnök. A magyar gazdaság és a magyar gabonatermelés a világgazdaság része, a folyamatok követésének hiányában hátrányba kerülhetünk. A gabonaárakat alakító tényezőkre tért ki, úgy mint az USA dollár és az euro árfolyamának változása, az orosz-ukrán devizaválság, – ami a világpiaci árak csökkenését vonja maga után –, a nyers­olaj árának emelkedése, valamint az átmenő készletek csökkenése – e két utóbbi a gabonaárak emelkedését eredményezte jelen időszakban. A tavalyi évhez képest magasabb a világpiaci ár az Európa más országait sújtó aszály miatt is, ez növelheti a magyar gabonaexportot. Utalt arra, megnőtt a lengyel és a német piaci szereplők érdeklődése a szabad gabonakészletek iránt.

A 2012-es évben voltak utoljára jó gabonaárak a világon, az azt követő időszakban fennálló alacsony árak csökkentették a jövedelmezőséget, ennek köszönhető, hogy a búza vetésterülete világszinten 3-4%-kal csökkent, az USA-ban a csökkenés mértéke meghaladta a 29%-kot. A termelők mást vetettek, emiatt nőtt például az olajos növények és a szója vetésterülete egyes országokban. Hazánkban a búza vetésterülete a korábbi 1 100 000 hektárról 950 000 hektárra csökkent, a terület számolásának módja is némileg befolyásolja ezt az eredményt. Ez évtől nem a vetési szándék, hanem a bejelentett SAPS adatokból számolják a vetésterületet.                                                                                                                                        

Kukoricában is új szisztéma van, SAPS-mérések alapján történik a területmegállapítás, ebből az látszik, hogy a korábbiaknál kevesebb, 898 ezer hektáron vetettek a magyar gazdák kukoricát. A kukorica ára 2014-től csökkenő tendenciát mutat, 2017 végén azonban a csökkenő készletek és az emelkedő olajárral összefüggésben emelkedtek az árak. Petőházi Tamás rámutatott, a KAP következő ciklusában várható támogatáscsökkentés okán a szántóföldi növénytermesztésünk komoly problémákkal szembesül, ha legalább 100–150 ezer forinttal nem tudjuk megemelni a hektáronkénti átlagár-bevételt. Technológiai szemléletváltást sürget, amelynek egyik pillére az innovatív megoldások alkalmazása, továbbá a generációváltás elősegítése.

Malomipar

Az ezredforduló óta a magyar malomipar nagy változások színtere – kezdte beszámolóját Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója. A 142 malomból 52 malom dolgozik a hazai termelésben, a korábbi 92 tulajdonosból 42-en maradtak. Jelenleg a legnagyobb tíz vállalat biztosítja a hazai liszttermelés 85 százalékát. Nagymértékű koncentráció ment végbe tehát az iparágban, az előadó véleménye szerint e folyamatnak még nincs vége. Az 52 malom napi kapacitása évente 1,6–1,7 millió tonna búza, így a jelenlegi 1,2 millió tonna búza feldolgozása jelentős kapacitásfeleslegre utal. Rendkívül erős a hazai piaci verseny, a piacszerzés reményében jelentősen leszorítják a szereplők az árakat, ezáltal alacsony az iparág jövedelemtermelő képessége. A lisztexportunk évi 200 000 tonna, ennek legnagyobb felvevőpiacai Románia, Szlovákia és Lengyelország. Magyarországon a megváltozott étkezési szokások következtében 80 kg-ra csökkent az egy főre jutó éves átlagos lisztfogyasztás. Az 5 forint kilógrammonkénti emelés személyenként mindössze 400 forintnyi éves pluszkiadást jelentene, ami nem megterhelő, viszont komoly segítséget nyújtana az iparág életben maradásához.

Kalászos vetőmag

Juhász Zoltán, a VSZT kalászos szekciójának elnöke hangsúlyozta, a vetőmag jellegzetesen bizalmi cikk, csak megbízható forrásból, garanciával vásároljunk vetőmagot. A garancia kizárólag akkor biztosítható, ha az eladó és a vevő közötti ügylet tárgya a fémzárolt vetőmag! Bár 2018-ban 186 búzafajtát szaporítottak Magyarországon, a teljes szaporítóterület 44%-át az első 12 fajta, az ún „piszkos tizenkettő” néven elhíresült csoport adta. A statisztikák azt mutatják, hogy a szaporításoknak megfelelően alakulnak a fémzárolási arányok is. Az őszi búza vetőmagjából a várható készletek szakmailag megfelelő, 40 százalék körüli felújítási lehetőséget tesznek lehetővé, a tritikálé esetében talán elegendőek lesznek a készletek, azonban az őszi árpa esetében a szaporítóterület csökkenése miatt – az előző évivel azonos vetésterületet feltételezve – hiány is kialakulhat.

Kalászos növényvédelem

A kalászos tavaszi gyomirtást végző termelőknek nagy fejtörést okoz, amikor egyszerre szembesülnek tábláikon az áttelelt fajok kifejlett egyedeivel, a fiatal – de különböző fejlettségű – csíra­növényekkel és az évelők fiatal példányaival – mutatott rá Szabó Roland gyombiológus, a Sumi Agro szakmai és termékmenedzsere. Az igény megfogalmazódni látszik részükről, vagyis költséghatékonyan – egyszeri kijuttatással – szeretnének védekezni a gyomnövény-arzenál ellen. Ritka egy új molekula megjelenése, helyette inkább új technológiákban gondolkodhatunk – hangsúlyozta az előadó. A kalászosok őszi gyomirtása releváns példája a megoldások keresésének, tapasztalhatjuk, hogy egyre inkább teret hódít ez a technológia. A Sumi Agro a meglévő igényeket figyelembe véve azonban új célt tűzött ki és valósított meg a Moderator termék megalkotásával. Nevezetesen azt, hogy a piacvezető versenytársainál valamiben nyújtson többet a készítmény, mégpedig oly módon, hogy a különböző fajok sokasága esetén a hatékonysága kiegyenlített legyen, eredményessége pedig közelítse a maximumot. Három termék négy hatóanyagát tartalmazza a Moderator tavaszi kalászos gyomirtó szer. A többéves kísérletsorozat kiértékelése alapján elmondható, hogy e készítmény gyomirtási spektruma azonos a piacvezető termékkel, de a gyomirtás eredményessége fajonként meghaladja azt. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a Moderator képes leginkább csökkenteni a szelekciós nyomást az által, hogy a legtöbb fajból – a búza 20 leggyakoribb gyomnövényét figyelembe véve – a legtöbb egyedet képes sikerrel kiiktatni, megakadályozva azok túlélését és későbbi térfoglalásukat. A Moderator természetesen minden olyan egyéb paraméterrel rendelkezik, amelyek a végfelhasználók számára már alapvetőek: utóvetemény-korlátozás mentesség, széles gyomirtási spektrum, rugalmas felhasználhatóság (kultúra és fenológia alapján egyaránt), könnyű kezelhetőség, gazdaságos kiszerelés, kedvező hektárköltség és szakmai szerviz.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea