Zsigó Róbert

Zsigó Róbert emlékeztetett: minden évben sor kerül az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság kiemelt – tavaszi, nyári, téli – szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzéseire. Ilyenkor a szezonálisan jellemző élelmiszerekre és tevékenységekre koncentrálva végzik ellenőrzéseiket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. Az ellenőrzések országosan összehangolva, a teljes élelmiszerláncra kiterjedően történnek. Idén a tavaszi és a nyári szezonális mustrák során országszerte 10374 ellenőrzésre került sor. Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság 273 esetben alkalmazott figyelmeztetést, bírságot 457 esetben szabott ki. Ez utóbbiak értéke összesen 38,7 millió forintot tett ki. A megállapított szabálytalanságok miatt 24,3 tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból. A legutóbbi nyári ellenőrzés ez év július 1-je és augusztus 20-a között zajlott le. Az ellenőrzések 2695 vendéglátóhelyet, 633 élelmiszerellátó és 2331 élelmiszer-kiskereskedelmi egységet, továbbá 607 rendezvényre kitelepült vendéglátó egységet valamint gyermektáborokat ellátó 6 főző- és 3 tálalókonyhát érintettek. Az ellenőrök 185 esetben figyelmeztettek, 29 alkalommal pedig korlátozták az adott vállalkozások tevékenységét. Az ellenőrök 303 esetben összesen több mint 25 millió forint bírságot szabtak ki.

Ezek az adatok is jól mutatják, hogy a Nébih szakemberei milyen fontos köz­érdekű munkát végeznek nap mint nap a magyar emberek érdekében – mondta Zsigó Róbert. Ennek a munkának a fontosabb aspektusairól kérdezte az államtitkárt az Agro Napló.

Agro Napló (A.N.). Az élelmiszerlánc-felügyelet jelenlegi formájában való létrehozása, 2012 óta melyek voltak a felügyelet legjelentősebb eredményei?

Zsigó Róbert (Zs.R.): Már önmagában az is hatalmas eredmény, hogy létezik egy olyan szervezet, amely a teljes magyar élelmiszerláncot átlátja és felügyeli. A Nébih megalakításával egy olyan modern szemlélet valósult meg Magyarországon, amely Európában, sőt talán nemzetközi szinten is példaértékű – húzta alá az államtitkár. Hozzátette: a Nébih az elmúlt 6 és fél évben végzett munkája önmagáért beszél.

Az eredményeket hosszan lehetne sorolni, de néhány konkrét példát is lehet említeni. Így a hatóságnál zajló munka eredményességét igazolják a sikeres laborakkreditációk is, de megtiszteltetés a Nébih számára, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Együttműködési Központja már negyedik alkalommal a Nébih laborját bízta meg a szárazföldi eredetű mintáikhoz kapcsolódó munkák elvégzésével. Emellett a csalások, hamisítások ellen fellépő Nébih csoport eddigi munkája során mintegy 10 milliárd forint általános forgalmi adó és más adófajták elkerülését derítette fel. Emellett mintegy 2500 helyszíni ellenőrzésük alkalmával összesen 13 302 tonna jogsértő termékkel kapcsolatban intézkedtek. Továbbá a hatóság az élelmiszerlánc-ellenőrzés és a kockázat­elemzés tapasztalatait felhasználva kialakította a faanyag-kereskedelmi lánc ellenőrzés (EUTR) rendszerét is.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a tilosban járók joggal tartanak a Nébihtől, a tisztességes vállalkozókra pedig partnerként tekint a hatóság, amit ők örömmel fogadnak. Ezt mutatja, hogy rendkívül sikeres a Nébih azon kezdeményezése, hogy a harmadik országbeli exportra jelentkező cégek létesítményeinél előzetes helyszíni felülvizsgálatot tartanak a hatósági szakemberek. Így felkészítik a vállalkozásokat a rájuk váró követelményekre. Szintén a vállalkozásokat segítik azzal is, hogy a Nébih elkészítette „A vendéglátás és étkezés jó higiéniai gyakorlata” elnevezésű útmutatót, ami a közétkeztető és vendéglátó szektor hiánypótló dokumentuma lett. Továbbá az elmúlt években a magyar állategészségügyi rendszer sikeresen vette fel a küzdelmet a különböző járványokkal szemben is. Ezt támasztja alá a 2016–17-ben zajlott madárinfluenza-járvány is. A magas szakmai színvonalú és fegyelmezett munka eredményeként a múlt év őszén Magyarország ismét visszanyerte mentességét ezen a területen. De ugyancsak ennek az áldozatos munkának tudható be, hogy a jelenleg is zajló afrikai sertéspestis-járvány során eddig sikeresen meg lehetett védeni a fertőzéstől a magyar házisertés-állományt.

A.N.: A tapasztalatokat figyelembe véve mely területeken szükséges még további fejlesztéseket végrehajtani?

Zs.R.: Főleg a feketegazdaság méreteinek további csökkentése terén kell még újabb összehangolt lépéseket tenni. A csalók képzelete ugyanis határtalan, rendre új és új technikák jelennek meg ezen a területen, amelyekkel a hatóságnak is lépést kell tartania. Ebben a küzdelemben nagy segítséget jelent a Nébih számára a hatóság rendelkezésére álló adattömeg elemzése. De e téren még mindenképpen szeretnénk továbbfejlődni, hogy még professzionálisabb szinten lehessen megfelelni a kihívásoknak. Emellett a hatósági feladatokat tovább szeretnénk egyszerűsíteni, valamint az ügyféloldali digitalizáció továbbfejlesztése is folyamatosan napirenden van, ugyanis az elektronikus ügyintézést egyre szélesebb körben kívánja a hivatal megvalósítani. Figyelembe kell venni, hogy ez év novemberében lép életbe az uniós zootechnikai rendelet, ami nemcsak a hazai tenyésztőket és szervezeteket állítja új kihívások elé, hanem a Nébihet is, mivel az ellenőrzési rendszer átalakítását is szükségessé teszi. Továbbá fel kell készülnie a Nébihnek az EU új növény-egészségügyi rendszerének bevezetésére is, ami jövő évben várható. Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságnak emellett lépést kell tartania az internetes kereskedelem folyamatos térnyerésével is. Továbbá a laboratóriumi módszerek közé olyan gyors módszereket is be kellene emelni, amelyek akár a helyszínen, azonnali döntési lehetőséget teremtenek az ellenőrök számára.

A.N.: Az élelmiszerlánc-felügyelet működéséhez szükséges források rendelkezésre állnak-e?

Zs.R.: „Bizonyos szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, a központi költségvetés forrása mellett ugyanis az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény arról is rendelkezik, hogy a felügyeleti díjat – ami mintegy évi 10–13 milliárd forint – az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában foglaltak mentén és az ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Szintén törvény határozza meg, hogy az évente befolyt felügyeleti díj 10 százalékát fejlesztésre kell fordítani, amit a Nébih uniós és nemzeti pályázati forrásokkal egészít ki. Így az utóbbi években a szervezetfejlesztéssel és az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos pályázatokon nyert támogatást a Nébih. A hatósági tevékenységek hatékonyságának növeléséhez egyrészt az informatikai fejlesztések folytatására, másrészt pedig az ezekhez kapcsolódó egyes ellenőrzések központosítására van szükség. Emellett a központosított laboratóriumi feladatellátást biztosító új laboratóriumi komplexum létrehozása az, ami a legkevésbé halasztható feladat”.

A.N.: Az idei ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve javult vagy romlott az élelmiszerbiztonsági helyzet Magyarországon az előző évekhez viszonyítva?

Zs.R.: Hibák természetesen előfordulnak – jelezte az államtitkár –, de összességében az állapítható meg, hogy amióta a Nébih megkezdte munkáját, folyamatos javulás tapasztalható az élelmiszerlánc működésében. Az ellenőrzések során a szakemberek tipikus hibaként szokták említeni a lejárt minőség-megőrzési idejű, illetve a jelöletlen, ismeretlen eredetű alapanyagok feldolgozását vagy a kistermelők esetében a mennyiségi, illetve az értékesítési területi korlátozások megsértését. Problémás terület az úgynevezett reform­élelmiszerek, illetve a táplálékkiegészítő termékek kereskedelme is. Az említett termékek iránt ugyanis nagy a kereslet, így viszonylag hamar nagy extra bevételt eredményez a hamis vagy kétes eredetű, nem nyomon követhető termékek értékesítése. Ugyanakkor a halászati őrök munkájának eredménye már látszik. Azokban a térségekben, ahol korábban rendszeresen ellenőrizték a vendéglátóhelyeket, a haltermékek nyomon követhetőségének hiányából származó szabálytalanságok 10–15 százalékról 2–3 százalékra esett vissza. A tűzifa-kereskedelem területén szintén számottevő a javulás a következetes ellenőrzés eredményeként.

A.N.: Az idei év hátralevő részében még mely területeken várható országos ellenőrzés?

Zs.R.: A téli szezonális ellenőrzés természetesen ebben az évben sem marad el. Emellett a Nébih szakemberei várhatóan fokozottan ellenőrzik majd a közúti tűzifa-szállítmányokat, a tűzifával kapcsolatos apróhirdetéseket, valamint a vetőmag-csomagolással foglalkozó üzemeket is. De felmerülhetnek olyan váratlan élelmiszerbiztonsági veszélyek is, amik azonnali országos célelellenőrzést indokolhatnak. Ilyen volt például a tavalyi fipronil-botrány, ami miatt indokolttá vált Magyarországon is a tojások és a tojástermékek célellenőrzése. Emellett a mikrobiológiai kifogások miatt a brazil baromfihús fokozott vizsgálatát is elvégezték a Nébih szakemberei – mondta Zsigó Róbert.