Két budapesti helyszínen is beszélt az EU-s agrártervekről október 8-án az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa. Phil Hogan elsőként az Agrárminisztériumban Dr. Nagy István agrárminiszterrel tárgyalt a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról (KAP), majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fórumára látogatott el a Magyar Tudományos Akadémiára.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről Győrffy Balázs elnök a következőket mondta:

Számunkra elfogadhatatlan, hogy a KAP finanszírozása csökkenjen, miközben a gazdálkodóknak láthatóan egyre több terhet jelent a különböző előírások betartása. Így azt kérjük öntől, hogy ne engedje a költségvetés mérséklését! Folyamatosan azt hallottuk, olvastuk, hogy a KAP-ot egyszerűsíteni kell, ám a júniusi rendelettervezet alapján úgy látjuk, hogy újabb adminisztratív terhek jelennek meg a gazdálkodóknál és a tagállami közigazgatásnál. Úgy véljük, a gazdálkodók szintjén kell mérsékelni az adminisztratív jellegű előírásokat, nem pedig a brüsszeli bürokráciánál. A reformban megfogalmazott célokkal egyet tudunk érteni, de fontosnak tartjuk, hogy a KAP végrehajtása 2020 után is gördülékenyen történjen, a stratégiai terv elfogadása vagy a fenntarthatósági eszközök alkalmazása nem okozhat fennakadásokat a támogatások kifizetésében. Ezek az I. pillért érintő bonyolítások szerintünk veszélyeztetik a KAP jövőbeni sikerességét. 

Dr. Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a kormány nem tudja elfogadni a KAP-források javasolt csökkentését.

Voltak olyan javaslatok az Európai Bizottságon belül, amelyek a KAP-források akár 30 százalékos csökkentésére, vagy éppen az I. pillér társfinanszírozottá tételére tettek volna javaslatot, de Hogan úr bizottságon belüli határozott fellépésének köszönhetően ezek a kezdeményezések nem nyertek teret. A KAP-források csökkentésével végső soron az élelmiszerárak emelkedését, és a választék, vagy a minőség csökkenését kockáztathatjuk  – mondta a miniszter.

A tárcavezető elmondása szerint a költségvetés szinten tartásához a magyar kormány úgy tud hozzájárulni, hogy a saját befizetését emeli. Erre pedig Magyarország vállalást is tett.

Olyan szabályozásra van szükség, amely alacsony pénzügyi kockázat mellett a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban továbbítja a forrásokat a gazdákhoz. Úgy gondolom, hogy az új rendszer legfontosabb elemének továbbra is a hektáralapon kifizetett közvetlen kifizetéseknek kell maradniuk. Ugyanis ez nyújt megfelelő jövedelembiztonságot a gazdáknak. Fontos üzenet az európai gazdáknak, hogy ezek a támogatások – mind termeléstől elválasztott, mind pedig termeléshez kötött formában – a jövőben is megmaradnak. Nem felejthetjük el, hogy a jövedelmek a mezőgazdaságban még mindig jelentősen elmaradnak más ágazatokétól, illetve, hogy a közvetlen kifizetések piaci válsághelyzetekben is nagy segítséget nyújtanak a gazdáknak – mondta Dr. Nagy István.

Az észrevételekre reagálva Phil Hogan elmondta, hogy az 1962 óta létező KAP az unió legsikeresebb politikája. Viszont az is a természetes gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi evolúciós folyamathoz tartozik, hogy a kereteket időnként át kell alakítani. Szerinte a KAP az Unióból kilépni szándékozó Nagy-Britannia okozta helyzet miatti 5 százalékos csökkentése még indokolt is lehet, amit viszont a tagállami befizetések növelésével tudnának ellensúlyozni. Viszont már most is van 5 tagállam – köztük az EU soros elnöke, Ausztria –, amelyek ezt nem akarják megtenni. Hogan szerint nagyon fontos feladat lesz ezeket az országokat meggyőzni a befizetés emelésének szükségességéről. Ebben szerinte sokat tehetnek az uniós agrárminiszterek az uniós pénzügyminisztereknél történő lobbizással.

A biztos arról is beszélt, hogy a mezőgazdasági célú kutatás-fejlesztési források segítségével új piacok nyílnának meg a termelők előtt, és az új KAP védené a nemzeti környezeti erőforrásokat, valamint segítené a gazdákat a precíziós mezőgazdaság kiterjesztésében. Ezeken kívül elhangzott, hogy az új Közös Agrárpolitika 2 százalékát fordítanák a fiatal gazdák támogatására, ezzel is támogatva a generációváltást.

A rendezvényen a szakma is hozzászólhatott a beszélgetéshez. Reng Zoltán, a Hungrana Zrt. kukoricafeldolgozó vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a cukorkvóta tavalyi megszűnésének a következményei sötét jövőt jósolnak az egész cukoriparnak. A kérése az volt, hogy az Európai Unió szükség esetén avatkozzon be a stratégiai ágazat piacába, hogy az Unió ne függjön harmadik világbeli ország importjától. Ugyanis, ha cukorról van szó, Európa el tudja látni magát, amiben Magyarországnak kiemelkedő szerepe van – mondta.

Dr. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségét képviselve kifejezte örömét a fiatal gazdák számára megnövelt támogatási aránnyal kapcsolatban, ugyanakkor felhívta az uniós agrárbiztos figyelmét arra, hogy a II-es pillér esetében érdemes új elképzelésekben gondolkodni, esetleg további támogatásokkal segíteni a generációváltást és helyzetbe hozni a fiatal gazdákat.

A szabályok egyszerűsítéséről Phil Hogan azt mondta, szakítani akarnak azzal, hogy egységesen ugyanazok az előírások legyenek érvényesek egy magyar, egy finn és egy svéd farmerre, ezért az Európai Bizottság inkább csak a fő célokat jelölte meg, a tagállamok pedig az országukra jellemző sajátosságaikat figyelembe véve saját előírásokkal érnék el ezt. Erről itt írtunk korábban.

A cikk szerzője: Csurja Zsolt