Nagykorúak lettek hazai szójatermesztők: az idei aszályos időjárás ellenére elért 2,9 tonnás átlaghozamok is ezt igazolják - mondta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon a Vajdahunyadvárban. A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület által szervezett rendezvényen ismertette, hogy idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett. Ez azonban korántsem fedezi még a hazai szükségleteket, ráadásul jelentős része exportra kerül. A nemzeti fehérjestratégiában megfogalmazott cél az, hogy a vetésterület legalább 100 ezer hektárra emelkedjen, a megtermelt mennyiség pedig elérje a 300-350 ezer tonnát, ami az ország import szójaszükségletének nagyjából a felét fedezi. Ezt akár már 3 éven belül is elérhetőnek nevezte a miniszter.

A legfontosabb stratégiai cél azonban az, hogy a megtermelt GMO-mentes szóját belföldön is használjuk fel akár élelmiszeripari, akár takarmányozási célra, ezért minden érdekelt figyelmébe ajánlom a Vidékfejlesztési Program nemrég megnyitott élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázatát, amely forrásainak felhasználásával akár bővíthető lenne a hazai feldolgozás is - mondta Nagy István. Emellett a vajdasági szójatermés magyarországi feldolgozását is elképzelhetőnek tartotta. Hangsúlyozta azt is, hogy a hosszabb távú cél az lenne, hogy garantáltan GMO-mentes takarmányból állítsunk elő húst.

Hosszabb távon mindenképp teljesítménykényszerben van a hazai mezőgazdaság, mivel 10 éven belül globálisan a humán élelmezésben mintegy 40 százalékkal bővül a fehérjeigény, amit vagy húsból, vagy különféle fehérjenövények felhasználásával lehet majd kielégíteni. E tekintetben is megkerülhetetlen a szója az élelmezési szempontból kedvező aminosav összetétele miatt, vagyis mindenféleképp felértékelődik a termény - mondta Nagy István. (A pálmaolaj élelmiszeripari felhasználásával kapcsolatos természetvédelmi és fogyasztói aggályok miatt egyébként már most is érezhető a növekvő szójaolaj használat, ahogyan azt a későbbiekben Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta.) 

A hazai agrárium fehérjeigényét azonban jelenleg sem szójából, sem egyéb fehérjenövényből nem tudjuk kielégíteni, épp ezért fontos lenne, hogy újra felelevenítsük a tájadottságainknak megfelelő, lassan feledésbe merülő alternatív fehérjenövényeink termesztésével kapcsolatos tudásunkat - hangoztatta a miniszter. Szavai szerint a magborsó, a szegletes lednek, a lucerna takarmányozási célú hasznosításáról sem mondhatunk le, azonban a gazdaságos termesztéshez, felhasználáshoz is szükség van további kutatásokra, nemesítő munkára. Be kell látnunk, hogy az emészthető nyersfehérje rendszeren alapuló értékelés már elavult, a takarmánygyártásban az aminosav szintre lebontott receptúrák kidolgozása és bevezetése akár 10-20 százalékkal is csökkentheti a felhasznált fehérjemennyiséget - hívta fel a figyelmet Nagy István, hangsúlyozva azt is, hogy a legjobb eredmények eléréséhez a talaj tápanyagtartalma, mikrobiológiai adottságai ismeretében kell újratervezni a receptúrákat, és ehhez igazítani a termelést is.

A termelőknek a jövőben nemcsak a gazdaságos termelés melletti hozammaximalizálásra kell majd figyelniük, de arra is, hogy milyen végfelhasználási céllal termelnek majd, mivel ez is befolyásolja helyes agrotechnikát - hívta fel a figyelmet Nagy Nikoletta Edit, debreceni a Kerpely Kálmán doktori iskola kutatója egy, a közép-magyarországi régióban végzett szójatermesztési kísérlet eredményeinek ismertetésekor. Mint mondta, az eredményes szójatermesztéshez nem kerülhető meg a talaj tápanyag-ellátottságának pontos ismerete, az ehhez igazított, és a fajta genetikai potenciálját leginkább támogató mennyiségű alaptrágyázás. Ugyanakkor a tápanyagpótlás mértékét is befolyásolja az, hogy a nyersfehérje vagy az olajtartalom lesz-e a végfelhasználás szempontjából fontosabb, mivel ismeretes, hogy a magasabb nyersfehérje-tartalom egyúttal alacsonyabb olajtartalmat eredményez a szója esetében. A beltartalmi értékek ismeretének fontosságát, hasznát nemcsak a termelői, de a felvásárlói oldal szempontjából is hangsúlyozta Tikász Ildikó Edit, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője. Előadásában a félüzemi termesztésben beállított fajtakísérletek - hat termőhelyről 55 fajta mintáit elemezték - termesztési és beltartalmi értékeit ismertette. A kísérletsorozat 4-5 éven belül lehetővé teszi majd a fajtaszortiment szűkítését.

Bizonytalanságok a szójapiacon

Az idén rekordközeli termés várható globálisan, ami előreláthatólag növeli majd a zárókészleteket is - mondta Fülöp Péter, az UBM Feed Kft. kereskedelmi igazgatója. Az árakat - különösen a prémiumok tekintetében - azonban erősen befolyásolja és volatilissé teszi az Egyesült Államok és Kína vámháborújának aktuális fordulója. Komoly kockázatot jelent a kínai afrikai sertéspestis terjedése is: ugyan az onnan jövő adatok pontosságát sokszor fenntartásokkal kezeli a piac, azonban a jelenlegi ismeretek szerint 30, főleg az ország dél-keleti régiójában tapasztaltak eddig fertőzést, és egyelőre nem látszik, hogy más országra is átterjedne a kór. Kérdéses egyelőre, hogy milyen szigorral lép fel az ottani állategészségügy a kór megfékezése érdekében: ha a magyar protokollt követnék, akkor az 550 milliós állomány 20 százalékának kivágásáról beszélnénk, ami hatalmas keresletcsökkenést okozna a piacon - mondta Fülöp Péter. A globális szójakereskedelem továbbra is erősen koncentrált, a nagy kereskedőházak ellenőrzik a forgalom kétharmadát és a készletek felét is. A spekulatív tőzsdei kötések továbbra is a felhasználás és a kereskedelem többszörösére szólnak.

A szójatermelés 80 százalékát továbbra is legnagyobb piaci szereplők - az USA, Brazília és Argentína - adja. Az argentin termelők egyelőre a nemzeti valuta árfolyammozgásai miatt inkább készleteznek, bár a kereslet élénk lenne az árujukra. Az európai termelés vegyesen alakult az idén: Oroszország és Ukrajna növelte a kibocsátást. Az EU-ban 2 százalékkal 990 ezer hektárra nőtt a vetésterület, az átlaghozamok 7 százalékos bővülve elérték a 2,8 tonnát. Az eredményeket főleg az olasz csúcstermés húzta fel (340 ezer hektárról 3,4 tonnás hektáronkénti átlaggal takarítottak be), mivel Franciaországban az aszály miatt csak 2,6 tonnás hozamot mértek a 153 ezer hektáros terület átlagában, de a román gazdák sem tudtak 2,2 tonnánál jobb eredményt elérni hektáronként. Magyarországon a minősítés nélküli szójabab termelői ára az AKI PÁIR szerint 2018 októberében 105,2 ezer forint forint volt tonnánként.

Együttműködés a fehérjenövény termesztés fellendítéséért

A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá többek között a legfrissebb kutatási eredmények, innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele, megosztása érdekében.  A megállapodást Zászlós Tibor, a kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke, Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, és Vadász Attila, az egyesület elnöke látta el kézjegyével.

A megállapodás kapcsán az egyesület azt várja, hogy a gyakorlatban is hasznosítható tudás közvetítése, a kutatási eredmények átültetése minél gyorsabb és zökkenőmentesebb legyen. Két év alatt sikerült az átlaghozamokat hektáronként két tonnáról háromra feltornászni, a cél az, hogy ezt megtartva törekedjünk a piacon kapható fajták 6-7 tonnás genetikai potenciáljából minél többet elérni - mondta a megállapodás aláírása után Vadász Attila, az egyesület elnöke. Nagyjából 3700 szójatermesztő van az országban, többségük pedig inkább a professzionális termelés mellett tette le a voksát, és a zöldítésben bevezetett vegyszertilalom miatt inkább zöldtrágyázással teljesíti a feltételeket. A tilalom - illetve a szaktudás híján alacsonyabb hozam - ugyanis megrostálta a zöldítési és a termeléshez kötött támogatás nyomán kibővült szójatermesztői kört.

Zászlós Tibor hangsúlyozta, hogy a tudásátadásnak nagy szerepe lesz a termesztés növelésében. Köszöntőjében kitért arra is, hogy mivel világszerte lendületesen - csak az idén 20 millió tonnával 333 millió tonnára - nő a szójatermelés, és folyamatos a kereslet is, ezért kimondottan keresleti piacra tudnának termelni hosszabb távon a hazai gazdák, ezt lehetőséget pedig meg kell ragadni. Igaz, megoldást kell találni arra, hogy a termelésbővítést ösztönző támogatásokra hivatkozva a felvásárlók ne csökkentsenek árat, valamint arra is, hogy elkerülhető legyen, hogy a nyersanyagként exportált terményünket külföldi feldolgozás után aranyáron vásároljuk vissza - tette hozzá.

Gyuricza Csaba az aláírást követően elmondta, hogy tavaly kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak el 2019-ben, az ágazati szereplők összefogásával. Négy-öt éven belül olyan eredményt akarunk felmutatni, amely érdemben hozzájárul a szója vetésterület növeléséhez, bár azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fehérjeprogram nem szójaprogram, ezért az alternatív fehérjenövényekkel, ipari melléktermékkel kapcsolatos takarmányozási technológiák, receptúrák kutatása is komoly figyelmet kap majd - mondta a főigazgató.

Seiwerth Gábor-díj

Idén először adták át az egyesület létrehozásában, illetve a hazai szójatermesztés népszerűsítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, sajnos korán elhunyt Seiwerth Gábor, Lajtamag Kft. tulajdonosa emlékére alapított díjakat. Az idei Seiwerth Gábor-díjakat az agráminiszter és Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. tulajdonos-ügyvezetője adta át.

A magyar szója és fehérjenövénytermesztés érdekében kifejtett eddigi munkáért és az egyesületi célok megvalósulása érdekében folytatott szakmai tevékenységért idén hárman részesültek az elismerésben. Dr. Balikó Sándornak öt évtizedes nemesítői munkájáért, Falusi Jánosnak az egyik legnépszerűbb hazai szójafajta előállításáért, dr. Bódis Lászlónak pedig a szójatermesztés népszerűsítéséért adományozták a díjat.

A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin