Miért és mire jó a piaci átláthatóság? Hogyan lehet elérni, de még inkább, hogyan lehet profitálni is belőle? Hogyan lehet egy világpiacon forgó tömegtermékből a szervezettség eredményeként prémium árut „faragni”, amelyet prémium áron lehet  értékesíteni? A fogyasztói és élelmiszeripari igények gyors változása milyen irányokat jelöl ki a gabonatermesztőknek és a piac más szereplőinek? És hogyan fordíthatná mindezt a saját javára Magyarország? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak majd az érdeklődők az AGROmashEXPO-n a január 23-ra időzített nagyszabású nemzetközi konferencián.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett „A piaci transzparencia értéke –
20 éves a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR)” elnevezésű tanácskozás apropóját a jubileum adja.

Az egész napos rendezvény első felében a piaci árak átláthatóságának fontosságára és gyakorlati hasznára szeretnék felhívni a figyelmet a szervezők. Az érdeklődők többek között az Európai Bizottság által megkívánt piaci árinformációs rendszerekre épülő adatszolgáltatás agrár- és élelmiszeripari szabályozás alakításában betöltött szerepe mellett az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) transzparens adatszolgáltatásra épülő piacelemzési és döntéshozatali gyakorlatáról hallhatnak bővebben. Az adatok és adatszolgáltatás minőségével, az adatszolgáltatók motiváltságával, a felhasználási lehetőségekkel kapcsolatos gondolatokra a 20 éve működő PÁIR adatszolgáltatói és adathasználói is reflektálnak majd egy panelbeszélgetés keretében.

A konferencia második felében az átláthatóság gyakorlati jelentősége, piaci értéke kerül terítékre a gabonafélék átalakuló világpiaca kapcsán, az értéklánc szervezésének oldaláról megvilágított példákat hozva arra, hogyan lehet egy olyan tömegtermék, mint a búza esetében valódi, a piac által az árban is elismert hozzáadott értéket realizálni – mondta az Agro Naplónak Dr. Potori Norbert, az AKI agrárgazdasági kutatási igazgatója.

A konferencián a világ vezeto prémiumbúza-exportőr országából, Kanadából érkező gyakorlati szakemberek számolnak be az értékláncok rendszerszerű működése, a piacszervezés és -fejlesztés terén gyűjtött tapasztalataikról, és osztják meg gondolataikat az új kihívásokra (lásd például a világpiacot elárasztó olcsó orosz gabona) adható lehetséges válaszokról, megoldásokról. Mindezt egy Európában jelentős, többek között a malomiparban, a tésztagyártásban és a sütőiparban is meghatározó piaci szereplő meglátásai egészítik majd ki arról, hogy a fogyasztói igények változásai nyomán milyen új piaci
szegmensek alakulnak ki, amelyeken egy jól szervezett értéklánc magasabb jövedelmezőséget képes elérni úgy, hogy abból a
mezogazdasági termelők is profitálhatnak. Ezt követően a legnagyobb hazai piaci szereplők értékelik az elhangzottakat és vitatják meg a magyarországi esélyeket, a lehetséges fejlődési és fejlesztési irányokat – tette hozzá Dr. Potori Norbert.

A cikk szerzője: Kiss Melinda Katalin