Mindehhez hozzátette: érdemes a gazdákat megkérdezni, mit is lenne célszerű tenni földügyekben; érdemes az erdészeket megkérdezni, milyen erdőgazdálkodást képzelnek el, a vadgazdálkodásban a vadászok, a horgászat kérdésében pedig a témában érdekelt szakemberek véleményét kell kikérni. Ez olyan alapvetés, ami eddig is jól működött – mondta az államtitkár, miközben felsorolta a hozzá tartozó szakterületeket –, és várhatóan ezután is jól működik majd. – szögezte le. Vagyis: nem kell félni felvállalni a konfliktusokat, mert azokat közös akarattal meg lehet oldani. Ahol kitapintható, hogy mi az adott szakág kívánalma, ott mindig a többség által képviselt és a tények által alátámasztott, megvalósítható szakmai érdeket kell képviselni, még  ha az esetenként sokkal nehezebb is. Időtálló megoldásokat csak így lehet létrehozni. Ez igaz hazai és nemzetközi viszonylatban is. Ezt szem előtt tartva igyekszem munkámat végezni.

Agro Napló (A.N.): – Államtitkár úr, kérem, térjünk rá a konkrétumokra. Mekkora az állami földvagyon területe és értéke, és ebből mekkora a mezőgazdasági hasznosítású terület, és mekkora az erdő aránya?

Bitay Márton (B.M.): – A Nemzeti Földalap (NFA) kezelésébe tartozó terület jelenleg mintegy 1,7 millió hektár, amelynek nyilvántartási értéke több, mint 450 milliárd forint. Az állami földterületből a mezőgazdasági művelésbe vont terület mintegy 500 ezer hektár, ami 29 százalékot tesz ki. Az erdő és fásított terület aránya pedig 64 százalék, ami több mint 1 millió hektárt jelent. A művelés alól kivont terület 7 százalék, ami 120 ezer hektárra tehető. A mezőgazdasági hasznosításon belül a szántóföldi terület nagysága valamivel több, mint 187 ezer hektár, a rét és legelő mintegy 254 ezer hektárt tesz ki, míg a gyümölcsös, szőlő és a kert 6400 hektár körül mozog, a halastó és a nádas területe összességében valamivel 30 ezer hektár alatti.

A.N.: – Az állam miként hasznosítja a kezelésében lévő területeket?

B.M.: – Az NFA kezelésében lévő területeket a Nemzeti Földalap az NFA-törvény alapján hasznosítja. Így például haszonbérlettel, azaz nyilvános pályázat útján. Az állami földeket haszonbérleti pályáztatás útján 20 éves időtartamra veheti bérbe a pályázó. Emellett létezik a megbízási szerződés, amely rövid távú hasznosítási forma. Azaz a földrészletek végleges hasznosításáig (például értékesítés, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adás illetve csere), megbízási szerződés keretében legfeljebb egy gazdasági évre terjedő időszakra szól.

Továbbá termőföldet az állam alkalmanként nyilvános pályázat vagy árverés útján is értékesít. De lehetőség van ezek mellőzésére is olyankor, amikor három hektárt meg nem haladó földrészletet ad el az állam. A hasznosítási palettán létezik még a termőföldcsere, amely kétirányú vagyonmozgást eredményező hasznosítás. Ilyenkor az állam tulajdonából kikerülő ingatlan helyett ugyancsak földterület kerül a Nemzeti Földalapba értékegyezőséggel.

A.N.: – Évente átlagosan mekkora földterület kerül a magyar államhoz, és mekkora jövedelmet termel évente az állami földvagyon?

B.M.: – A magyar államhoz évente átlagosan mintegy 8 ezer hektár terület kerül különböző jogcímeken, például elővásárlás, földfelajánlás, öröklés, ajándékozás, árverési vétel illetve vagyonátadás formájában. A Nemzeti Földalapba tartozó vagyon évente átlagosan mintegy 4 milliárd forint bevételt „termel”. Ennek 90 százaléka származik a hasznosítási bevételekből, 7 százaléka az értékesítésből, 3 százaléka pedig egyéb bevétel.

A.N.: – Mi a földhasznosítási stratégia lényege?

B.M.: – A magyar állam földhasznosítási stratégiája a birtokpolitikai irányelvekkel összhangban valósul meg. Ennek keretében a földhasználók helyzetének a stabilitása és fejlődésük elősegítése, a családi gazdaságok támogatása, a környezetbarát és fenntartható gazdálkodás ösztönzése, valamint a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának az előmozdítása az egyik prioritás. Fontos  ugyanakkor az is, hogy a megfelelő birtoknagyságok kialakítását szintén lehessen segíteni, valamint a művelési ág váltások támogatásával a pályakezdő agrárvállalkozások is „helyzetbe hozhatók” legyenek. Emellett kiemelt feladat a szociális és közfoglalkoztatási program támogatása is – mondta az államtitkár. Bitay Márton külön beszélt arról is, hogy szakterülete portfóliójába beletartozik a földhivatalok irányítása is. Eddig ez a tárca közigazgatási államtitkárságához  tartozott. Szakmailag mindenképpen logikus és indokolt volt, hogy a továbbiakban a földügyi államtitkárságon végezzék ezt a munkát is.

Az államtitkár a következő szakterületként a vadgazdálkodást és a vadászatot hozta szóba, és elmondta, hogy a magyar vadgazdálkodás legfontosabb alapelve az ökoszisztémában való gondolkodás. A vadászat vadgazdálkodás nélkül önállóan nem elképzelhető – szögezte le.

Hozzátette: bármilyen jellegű emberi beavatkozás hatással van minden olyan ágazatra, amely a természeti erőforrásokkal gazdálkodik. Ilyen a vadállomány is, és így ezzel bölcsen és gondosan kell bánni, nem megfeledkezve az erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a természetvédelem érdekeiről sem. Kulcskérdés a biológiai sokféleség megőrzése. Ezért kiemelkedő szerepe van a fenntartható gazdálkodásnak is.

A.N.: – Mik a magyar vadgazdálkodás alapelvei?

 B.M.: – Kifejezetten fontos a magyar vadgazdálkodást, mint megújuló természeti erőforrásokkal gazdálkodó ágazatot számon tartani és elismerni. Szem előtt tartandó alapelv a vadak és élőhelyük tisztelete, vagyis a természet a védelme. Szakszerűen, hatékonyan, kellő alázattal kell a természet által nyújtott javakkal és lehetőségekkel élni és gazdálkodni.

Hozzátette: adott esetben fejleszteni és beruházni is kell ezen a területen. A hagyományos magyar vadászati kultúra és a hagyományos vadászati módok, eszközök támogatása, fenntartása továbbra is lényeges szerepet tölt be, a hazai vadászati kultúra ezekre épül. A vadászat etikai és kulturális vonatkozásai megőrzendő nemzeti kincsnek számítanak.

A.N.: – Az új vadászati törvény beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?

B.M.: – A vadgazdálkodási törvény módosított és új rendelkezései 2016–2017-ben négy lépcsőben léptek hatályba. A jogszabály-módosítás legfontosabb eredménye a vadgazdálkodás gyakorlatában és a hatósági irányításban bekövetkezett pozitív változások. Azzal, hogy az üzemtervezési ciklus 20 éves időtartamra növekedett, biztosítottá vált a vad életciklusához jobban igazodó gazdálkodás lehetősége. A vadászati jog kötelező haszonbérbe adása számos nehéz helyzetnek vetett véget azzal, hogy a jogi szempontból nehezen megfogható földtulajdonosi közösségek vadászati joggyakorlatát megszüntette.

Jelentős előrelépés volt a vadkár kérdéskörének rendezése is. Emellett javultak a hivatásos vadászok foglalkoztatási körülményei is, nagyobb megbecsülést biztosítva számukra. A törvénymódosítás eredményeként a vadászati hatóságnak a vadgazdálkodás irányításában betöltött szerepe megnőtt. Így előtérbe került a vadászat és a vadgazdálkodás törvényességi felügyelete is. Ugyanakkor a vadászokra háruló adminisztratív jellegű terhek is csökkentek. Mindezek mellett természetesen a jogharmonizáció keretén belül folyamatosan szükség lehet a törvény és a végrehajtási rendelet finomítására.

A.N.: – Mennyi bevételt hoz évente átlagosan a vadászturizmus az országnak, és mekkora a vadhústermelés átlagosan évente hazánkban?

B.M.: – A vadgazdálkodás gyakorlatilag önfenntartó ágazata az országnak, ami azt jelenti, hogy a bevételeket magának kell kitermelnie és a kiadásokat ebből kell finanszíroznia. A mérleg szerinti eredmény évek óta stabilan pozitív. A bérvadászat mellett az ágazat másik legjelentősebb bevételi forrása a lőtt vad értékesítése, amely az elmúlt években a bevétel mintegy negyedét tette ki.

A Magyarországon keletkező vadhús mennyisége évente mintegy 10 ezer tonna. Ennek döntő hányada külföldre kerül, de egyre nagyobb mennyiséget lehet belföldön is eladni. A magyarországi nagyvadállományban és vadhús-értékesítésben jelentős tartalékok vannak, ennek megfelelően a kormány az elmúlt években igyekezett több oldalról is segíteni a vadhúságazatot.

A.N.: – A vadásztársaságok az elvárt módon működnek-e?

B.M.: – A vadásztársaságok jellemzően egyesületi formában működnek. Így azok belső életébe, szervezeti felépítésébe a szakminisztériumnak nincs és nem is lehet beleszólása. A vadásztársaságoknak – mint speciális célra létrehozott egyesületeknek – alapvetően a tagok részére kell biztosítaniuk a vadászati lehetőséget. Ugyanakkor az ágazati jogszabályok egyben a magyar vadállománnyal végzett magas szintű szakmai előírásokon nyugvó tartamos, hosszú távon is fenntartható gazdálkodási kötelezettséget és felelősséget rónak a társaságokra, illetve valamennyi vadászatra jogosultra.

Az erdőgazdálkodásról, mint a vadászattal szorosan összefüggő kérdéskörről és az általa vezetett államtitkárság felügyelete alá tartozó területről is beszélt Bitay Márton az Agro Naplónak. 

Elmondta: a magyar állami erdővagyon területe meghaladja az 1,15 millió hektárt. Az Agrárminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 állami erdészeti társaság 1,092 millió hektáron gazdálkodik. Ebből a területből 1,052 millió hektár a tervezett erdőterület. A 22 erdészeti társaság erdővagyon-gazdálkodásának tavalyi összesített árbevétele mintegy 70 milliárd forintot tett ki.

A.N.: – Az állami erdőgazdálkodásban milyen feladatokat kell a legsürgősebben megoldani jelenleg?

B.M.: – A fenntartható erdőgazdálkodás elveit szem előtt tartva a társaságok legfontosabb feladata az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása és megújítása. Az erdészeti társaságok a kezelésükben lévő területeken évente mintegy 14 ezer hektáron végeznek erdősítést. Az állami erdészeti társaságok fakitermelési volumene az erdőtervi előírásokat követve évente mintegy 3,9 millió nettó köbmétert tesz ki.

Emellett az erdőgazdálkodást jelentősen befolyásolja a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatása, az évről évre egyre jelentősebb természeti károk helyreállítása. Az esetleges természeti katasztrófa által sújtott területeken az erdőgazdálkodási potenciál helyreállítása továbbá a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott kár megelőzése társadalmi érdek. A magyarországi erdészeti fafajok genetikai erőforrásainak megőrzésével és fejlesztésével a genetikai változatosságot, mint az alkalmazkodóképesség alapját és a magyar fafajok evolúciós potenciálját hosszú távon meg kell őrizni.

Az államtitkár jelezte: az erdőgazdálkodásban is megjelent a munkaerőhiány, a vállalkozói kapacitások csökkenése miatt új megoldásokat kell kidolgozniuk az erdőgazdálkodóknak, hogy feladataikat továbbra is magas színvonalon elláthassák.

A horgászatot és a halgazdálkodást szintén Bitay Márton felügyeli a tárcánál. Az Agro Napló erről is kérdezte az államtitkárt.

A.N.: – A horgászok vízkezelői jogának előtérbe helyezése beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket?

B.M.: – A horgászok vízkezelői jogának előtérbe helyezésével az ágazatban bekövetkezett változások az eddigi tapasztalatok és visszajelzések alapján sikeresek – összegezte véleményét Bitay Márton. Hozzáfűzte: ezt támasztja alá, hogy pár esztendő leforgása alatt a nyilvántartott horgászlétszám Magyarországon több mint 100 ezer fővel bővült, és így 450 ezer fölé emelkedett.

A horgászat mint rekreációs tevékenység a járulékos szolgáltatások igénybe vételével együtt összességében 100 milliárd forintos nagyságrendben járul hozzá a magyar GDP-hez. Így a horgászat, a korábban a természetes vizekben halat kifogó, majd azt egyszerűen értékesítő kereskedelmi célú halászatnál lényegesen nagyobb jövedelmet termel hazánknak.

A.N.: – A magyar halászat milyen támogatást kap tevékenységéhez, ez mekkora összeg?

B.M.: – Magyarország kormánya 2016. január 1-jével felfüggesztette a kereskedelmi célú halászatot az ország természetes vizein. Az agrártárca ugyanakkor fontosnak tartja a halászati hagyományok szakmai és kulturális értékként való megőrzését. Ezért ehhez a tevékenységhez kapcsolódóan többféle támogatási konstrukcióban segítette az ágazatot. Az agrártárca a halászat, a halgazdálkodás, az akvakultúra tárgykörében 2015 óta összesen mintegy 234 millió forinttal támogatta az ágazat tevékenységét. Ebből az összegből a magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetésére, népszerűsítésére valamivel több mint 54 millió forintot költöttek nemzeti költségvetési forrásból.

Mindezekkel párhuzamosan az akvakultúra, azaz a halak haltermelési létesítményekben történő nevelése a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében kaphat támogatást. A MAHOP támogatásai közvetlenül nem a haltermelési tevékenységet, hanem a hatékonyabb haltermelést ösztönző beruházásokat, fejlesztéseket támogatják, ami mintegy 10,8 milliárd forintot tesz ki a 2014–2020 közötti programozási időszakban. – mondta Bitay Márton.

Bitay: Az agráriumhoz mindig erősen kötődtem

Az agráriumhoz mindig erősen kötődtem annak ellenére, hogy Budapesten születtem és az alap végzettségem sem agárszakmai. Az életem nagyobb részét vidéken töltöttem, állatorvos édesapám révén pedig nem volt kérdéses a vidéki ember és életforma szeretete – indokolta a vidéki élethez való kötődését Bitay Márton, az Agrárminisztérium Földügyekért felelős államtitkára az Agro Naplónak.

Most is falun élek és bár sokszor könnyebbnek és egyszerűbbnek tűnik a pesti élet, biztosan tudom, hogy jó helyen vagyok itt, a falusi környezetben érzem otthon magam. Ebbol az életformából alakult ki a természetjáráshoz és a vadászathoz való vonzódásom, ami az évek során szenvedéllyé vált. Ezért is döntöttem úgy, hogy a két egyetemi diplomám mellett beleásom magam az erdészet és a vadgazdálkodás témakörébe és e területen OKJ-s szakképzettséget is szereztem.

Az alap végzettségem jogász, a jogi diploma megszerzése mellett elvégeztem a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi karán a politikai szakértői képzést is, később pedig közigazgatási szakvizsgát tettem a Nemzeti Közigazgatási Intézetben. De egész életemre és tanulmányaimra a gimnáziumi évek tették a legnagyobb hatást, nagyon sokat köszönhetek az esztergomi ferences Atyáknak és annak a négy évnek, amit Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégiumban töltöttem.

Bitay Márton családjáról szólva mindenekelőtt három gyermekét említi, akikkel igen szívesen tölti szabadidejét. Az államtitkárnak két lánya és egy fia van, a lányok 7 és másfél évesek, míg a fiú 3 éves múlt. Mindez azt is jelenti, hogy a gyerekeket naponta ő viszi iskolába és óvodába, ami a családi munkamegosztás fontos része, Bitay Márton ugyanis fontosnak tartja a családban a terhek megosztását, amiből minden téren igyekszik kivenni a részét.