A díjtámogatott biztosítások bevezetését követő időszak alatt a rendszer jogszabályi alapja is változott: 2014-ig az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap szabályai alapján finanszírozott programként működött, 2015-ben átmenetileg nemzeti támogatásként, 2016-tól pedig a Vidékfejlesztési Program keretében igényelhető a díjtámogatás. Azonban nem csak a jogszabályi keret módosult, hanem az eltelt időszak működési tapasztalatai alapján a díjtámogatott konstrukciók tartalmát is folyamatosan fejlesztette a tárca annak érdekében, hogy a termelők igényeinek minél inkább megfelelővé váljon e népszerű támogatási forma. 

A biztosítási díjtámogatás 2012-es bevezetése óta az intézkedés fejlődése töretlen, hiszen évről évre folyamatosan nő a díjtámogatott biztosítást kötő termelők és az igénybe vett módozatok száma, valamint a biztosítások díjállománya. A 2016. évi kiugróan magas, 35 százalékos állománydíj-növekedés megismételhetetlen volt, azonban ha kisebb mértékben, de folyamatos díjnövekedés tapasztalható az elmúlt két év adatai alapján is.

A díjtámogatott növénybiztosítások állománydíjának fejlődését az alábbi adatok szemléltetik:

Az évről évre tapasztalható díjállomány-növekedés a rendszerben résztvevők közös munkájának sikerét jelzi, melynek eredményeként egyre többen foglalkoznak díjtámogatott biztosításokkal. Míg 2012-ben mindössze 3 piaci biztosító kínált díjtámogatott mezőgazdasági biztosításokat, addig 2018-ban már 4 piaci biztosító és 7 nonprofit biztosító egyesület vett részt az értékesítésben. A csatlakozási lehetőség továbbra is nyitott a többi biztosító, nonprofit biztosító egyesület számára, hiszen mindannyiunk közös célja, hogy a termelők minél szélesebb köréhez eljussanak a díjtámogatott biztosítások.

Melyek a díjtámogatásban részesíthető biztosítási konstrukciók?

A rendszer indulása óta három növénybiztosítási konstrukció részesülhet támogatásban, melyeknek a lényeges elemei a következők:

• Az „A” típusú biztosítás egyfajta csomagbiztosítás, ami azt jelenti, hogy valamennyi veszélynemre együttesen köthető. A konstrukció kockázatvállalása a jégesőkár, az aszálykár, a mezőgazdasági árvízkár, a téli fagykár, a tavaszi fagykár, az őszi fagykár, a felhőszakadáskár, a viharkár, és a tűzkár térítésére terjed ki, a biztosítható növények pedig a legnagyobb vetésterületen ter­mesztett szántóföldi növények, mint a búza, a kukorica, az őszi káposztarepce, a triticale, a rozs, az árpa és a napraforgó, valamint a hazánkban leggyakoribb ültetvények (szőlő, alma és körte).
• A „B” típusú biztosítás keretében a jégesőkár, a téli fagykár, a viharkár és a tűzkár biztosítható, mely kockázatok külön-külön is választhatók. Ezzel a termékkel az „A” csomagban nem szereplő ültetvények, illetve a fontosabb zöldségnövények biztosíthatók.
• A „C” típusú biztosítás kockázati köre megegyezik az „A” termékével, azzal a különbséggel, hogy a termelő megválaszthatja, hogy azok közül mely kockázatokra kíván biztosítást kötni. A „C” típusú biztosítás a kockázatkezelési szempontból releváns bármely növénykultúrára megköthető, melynek pontos listáját az Egységes Kérelem (EK) benyújtásához a kifizető ügynökség honlapján közzétett Hasznosítási Kódok tartalmazzák.

Az egyes biztosítási típusok eltérő díjállományának oka egyrészt a termelők biztosítási szokásaiban, másrészt az egyes konstrukciókra vonatkozó eltérő támogatási intenzitásban keresendő. Amennyiben elegendő forrás áll rendelkezésre, a megkötött mezőgazdasági biztosítás díjához 65%-os támogatásban részesülhetnek a termelők. A rendelkezésre álló forrásokat meghaladó támogatási igény esetén azonban visszaosztás válik szükségessé és a támogatási intenzitás csökkentése az egyes biztosítási típusoknál eltérően történik.

Az egyes díjtámogatott biztosítási konstrukciók (módozatok) igénybevétele nem volt azonos, megoszlásuk 2018-ban a következő volt:

Milyen módon igényelhetik a termelők a biztosítási díjtámogatást?

2016-tól a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében került meghirdetésre, melynek következtében kis mértékben módosultak a támogatási feltételek, amelyeket a Pályázati Felhívás, illetve a VP Irányító Hatóságának közleményei szabályoznak. Az új rendszer kialakításakor az a cél vezérelte a döntéshozókat, hogy a lehető legkevesebb változtatással kerüljön át a biztosítási díjtámogatás a VP intézkedései közé és a már megszokott eljárások, támogatási feltételek megmaradjanak.

Az Egységes Kérelem felületen beadott támogatási kérelem egyúttal kifizetési igénylésnek is minősül. A támogatási kérelmek benyújtására – a tárgyévi egységes kérelemről szóló rendeletben meghatározott – az Egységes Kérelem benyújtására nyitva álló időszakban van lehetőség.

A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez mindössze annyit kell tenniük, hogy megkötik a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetik a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

A jogosultsági feltételek ellenőrzéséhez szükséges adatokat (szerződés adatai, díj igazolása) a biztosító küldi meg a kifizető ügynökség részére. Az ellenőrzéseket követően a VP Irányító Hatósága a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról Támogatói Okiratot állít ki, amely tartalmazza a támogatás összegét valamint a támogatás intenzitását.

A VP-ben a 17.1.1 számú „Mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott támogatás” című intézkedés keretösszege 2020-ig 29,6 milliárd forintban került megállapításra. Ez a keretösszeg lehetővé tette, hogy a biztosítási díjtámogatás éves forrása 2018-ban 1 milliárd forinttal bővüljön és így 2018-ban (a 2018. augusztus 13-án megjelent Pályázati Felhívás módosítás alapján) már 5 milliárd forint áll rendelkezésre a termelői igények teljesítésére.

Hogyan történik a díjtámogatás forrásának visszaosztása?

A visszaosztás számítása a „C” típusú biztosítások támogatási intenzitásának csökkentésével kezdődik, majd ezt követi a „B” típusú biztosítások díjtámogatásának visszaosztása és az „A” típusú biztosítások támogatása csak utolsóként kerül csökkentésre. Az „A” típusú biztosítás ugyanis a magasabb biztosítási díj miatt előnyt élvez, mivel ez a csomagbiztosítás több kockázat ellen véd és ezért ezt célszerű jobban támogatni. Amennyiben a forrás még így sem elegendő a díjtámogatás kifizetésére, mindhárom biztosítási típus támogatási összegének arányos csökkentésére kerül sor.

A díjtámogatási rendszer bevezetésétől kezdve így került kialakításra, hiszen a visszaosztás alkalmazásával garantálható, hogy valamennyi jogosult termelő támogatáshoz jusson, ugyanakkor az intézkedés forrása is tervezhetővé válik. A korábbi évekhez képest lényeges változást jelent azonban, hogy 2016-tól a díjtámogatásnak van garantált minimális szintje. A „B” és „C” típusú biztosítások esetében ez az alsó limit 30%, az „A” típusú biztosításoknál pedig 41,25%. Kis mértékben módosult a visszaosztás számításának menete is, mellyel a „C” típusú biztosítások támogatásintenzitása kedvezőbbé vált. A támogatási intenzitás csökkentésének sorrendjét és a 2016-tól bevezetett módosításokat az alábbi táblázat szemlélteti:

Lényeges változás tehát, hogy a „C” típusú biztosítások támogatási intenzitása első körben nem 30%-ig, hanem csak 40%-ig csökken. Ezt az indokolta, hogy a szántóföldi növények biztosítása gyakran integrátorokon keresztül történik, akár 20–30%-kal alacsonyabb díjjal, és a termelők számára így már nem volt elég vonzó a 30%-os díjtámogatás. A módosítás következtében – mivel az a legnagyobb vetésterülettel rendelkező növényeket érintette – a termelők szélesebb köre juthat a korábbiakhoz képest magasabb mértékű díjtámogatáshoz.

2018-ban közel 15.000 termelő kötött díjtámogatott biztosítást, amely az előző évhez képest mintegy ezer termelővel történő bővülést jelentett és a díjtámogatási rendszer bevezetése óta az állománydíj először haladta meg a 10 milliárd forintot. Mivel a támogatási igény ismét meghaladta a rendelkezésre álló forrást, az utóbbi négy évhez hasonlóan az elmúlt évben is visszaosztás vált szükségessé. A támogatás jogosultsági feltételeinek ellenőrzése és a kifizetés még folyamatban van, de a kifizető ügynökségtől származó információk alapján az „A” típusú biztosítást kötő termelők várhatóan a biztosítási díj 65%-át, míg a „B” és „C” típusú biztosítással rendelkező termelők a díj 40%-át kaphatják vissza támogatásként, illetve jelenleg már 4,8 milliárd forint került kifizetésre a termelők számára. A még kifizetésre nem került támogatási összeg esetében az adminisztratív feltételeket érintő további egyeztetések, pontosítások szükségesek.

Az elmúlt hét év támogatási intenzitását az alábbi adatok szemléltetik:

Milyen fejlesztések, módosítások történtek a 2018-as évben?

A támogatási program elmúlt időszakában bővült a biztosítható kockázatok köre, illetve módosult a biztosítható növények köre. A támogatás forrásösszegét a kezdeti 3 milliárd forintról sikerült 4 milliárd forintra emelni, majd a 2018-as évben ez 5 milliárd forintra nőtt, amely a leglényegesebb változás a korábbi évekhez képest.

A díjtámogatott biztosítások elterjedésének, népszerűségének az utóbbi években a forrás hiánya és a visszaosztás mértéke volt a hátráltatója, ezért 2018-ban a legfontosabb és egyúttal a rendszer működése tekintetében kifejezetten kedvező változás a forrásösszeg 1 milliárd forinttal történő növelése volt. Az előbbi táblázat alapján megfigyelhető, hogy 2017-ben első alkalommal vált szükségessé az „A” csomag díjtámogatásának csökkentése és a termelők a 65%-os támogatás helyett csak 49%-os támogatásban részesülhettek. A termelők érzékenyen reagáltak e változásra, amely abban nyilvánult meg, hogy 2018-ban az „A” csomag díjállománya közel ötszázmillió forinttal csökkent, és a termelők inkább az alacsonyabb díjú „B” csomagot vették igénybe. 2018-ban viszont az „A” csomag támogatási intenzitása ismét 65%-ra nőtt, és 40%-ra emelkedett a „B” és „C” csomag támogatási intenzitása is.

További módosítás, amely már a 2019-re kötött biztosításokra vonatkozik (a Pályázati Felhívás 2018. 11. 14-én történt megjelenését követően) a biztosítási típusok egyszerűsítése, mely alapján

• az ”A” csomag növényei kiegészítésre kerültek a csonthéjas gyümölcsökkel,
• a „B” csomagban szerepel valamennyi ültetvény és zöldség, szántóföldi zöldség,
• a „C” csomagba került valamennyi szántóföldi növény (az „A”-ban történő szerepeltetése mellett).

Megjegyzést igényel, hogy a „B” és „C” típusú biztosítások növényei között nem lehetséges átfedés.

Az elmúlt évi változások a korábbi évek fejlesztéseihez hasonlóan a mezőgazdasági termelők érdekeit szolgálják, melyeket követően a termelők nagyobb összegű támogatásban részesülhetnek, illetve egyszerűbbé, valamint még átláthatóbbá vált számukra a biztosítási díjtámogatási rendszer.

A cikk szerzője: Gazdag Gyula