Az előzetes adatok több tekintetben is kedvezőek, már-már rekordközeliek, ugyanakkor jól látható, hogy a kukorica mellett a lendületet részben a baromfiszektor és az almatermelés adta, olyan ágazatok, melyek 2017-ben jelentős termeléskiesést szenvedtek el. Így egyelőre úgy tűnik, a tavalyi növekedés inkább normalizációnak tekinthető a jóval gyengébb 2017-es év után.

A legfrissebb részletes GDP-adatok alapján a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2018 harmadik negyedévében 3,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben az egy évvel korában mutatott 6,2%-os csökkenéssel. Ez azt jelenti, hogy a harmadik negyedéves GDP 4,9%-os volumenváltozásához a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,1 és az ipar 0,6 százalékpontos hozzájárulása mellett a mezőgazdaság (és halászat) 0,2 százalékpontot tett hozzá. Egy évvel korábban a mezőgazdaság hozzájárulása negatív volt, 0,3%-ponttal rontotta le a gazdaság összteljesítményét, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az időjárási szélsőségektől mentes 2016-os év többéves visszatekintésben is kiválóan sikerült a hazai mezőgazdaság számára, amit aztán egy gyengébb 2017-es teljesítmény követett. A 2017-es év negatív tendenciái ismét megfordulni látszottak a tavalyi évben, az eddig megjelent statisztikák szerint (2018. I–III. negyedév) 2018 mindegyik negyedévében bővült a mezőgazdaság, és pozitív volt a növekedési hozzájárulása a gazdaság egészét tekintve.

A negyedéves GDP-adatokból kirajzolódó tendenciát a mezőgazdaság 2018-as teljesítményére vonatkozó, decemberben megjelent, előzetes statisztikák is visszaigazolták. Az első becslés alapján a mezőgazdasági kibocsátás előző évi áron számítva 3,1%-kal haladta meg a 2017. évit, a folyóáras bővülés 4,5%-os volt, melyhez az árak 1,4%-os emelkedése társult.

A növénytermesztés csaknem 2%-os volumenbővülést ért el. A gabonafélék kibocsátása 5%-kal lett nagyobb, azon belül is a kukorica termelése jelentősen, 10%-kal nőtt. Emellett a megtermelt gabona bő ¾-ét adó búza kibocsátása szinten maradt, miközben az előző évinél alacsonyabb termésátlagot sikerült csak elérni ezen a területen. A zab kivételével a kalászosok mindegyikéről elmondható, hogy a tavalyi év változékony időjárása romló termésátlagot hozott. Bár a tavalyi évben nőtt a búza betakarított területe az előző évhez viszonyítva, az ötéves átlagot vizsgálva azonban mindegyik kalászos területe kisebb (pl. búza, árpa) vagy nagyobb (pl. zab) mértékben csökkent. Az ipari növények kibocsátása az előzetes statisztikák szerint közel 4%-kal csökkent 2017-hez képest, közülük a napraforgó volumene esett vissza a legnagyobb mértékben, növekedni pedig csak a repcéé tudott, kb. 5%-kal. A takarmánynövények kibocsátása 3, a gyümölcsféléké 11%-kal bővült, itt a 2014. évi rekordot közelítő, és közel 50%-kal megugró almatermés adta a lendületet. A kertészeti termékek kibocsátása szintén visszaesett, ebben a körben 3%-os volt a volumencsökkenés mértéke, melyet a paradicsom termelésnövekedése sem tudott kompenzálni.

Az élő állatok kibocsátása 8, az állati termékeké 0,6%-kal bővült 2018-ban, így az állattenyésztés teljes termelési volumene 5,7%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. Pozitív fejlemény, hogy az összes megfigyelt állatfaj kibocsátása növekedett, a legnagyobb mértékben a baromfié. A hazai vágóhidak baromfi vágása élősúlyban 2018 első tíz hónapjában 13 százalékkal emelkedett, ami mögött elsősorban a kacsa- és a libahús növekvő termelése áll, amit az is elősegített, hogy a tavalyi évben a baromfiszektort nem sújtotta 2017-hez hasonlóan madárinfluenza-járvány. A sertésvágások bő 1, míg a szarvasmarháké több mint 10%-kal növekedtek. Az állati termékek közül a tej kibocsátása kismértékben emelkedett, a tojásé lényegében változatlan maradt.

Összességében a mezőgazdaság 2018. évi kibocsátása 2700 ezer milliárd forintra emelkedhetett folyóáron, ez az elmúlt bő egy évtizedet tekintve rekordnak számít. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke közel 5%-kal nőtt reálértéken. Ugyanakkor a statisztikák értelmezésekor fontos tudni, hogy a KSH az EU módszertani előírásainak megfelelően a növénytermesztés esetében az évben egyszer jelentkező teljesítményt a ráfordítások arányában osztja el az év négy negyedéve között. Így a negyedik negyedévben betakarított növények várt termésmennyisége befolyásolhatta a negyedéves GDP-adatokat is.

A cikk szerzője: Rátkai Orsolya