Azt nyilván már minden termelő tudja, hogy a földhasználatot igazolni kell a gázolaj jövedéki adó visszaigénylése, a támogatások igénylése, vagy akár egyedi vonatkozások esetén. Az viszont már talán többek számára érdekes lehet, hogy a különböző folyamatokban milyen módon is igazolható a földhasználat. Ezek módja és az ellenőrzésük metodikája ugyanis különbözik egymástól.
A gázolaj jövedéki adó visszaigénylése esetében a földhasználatot a NAV a földhivatali nyilvántartás alapján ellenőrzi. A vonatkozó jogszabály szerint a gazdálkodó igazoltan használatában lévő szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után igényelheti vissza a jogszabály szerinti összeget, amelyen mezőgazdasági termelő tevékenységet folytat, vagy az a mezőgazdasági termelési célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz kapcsolódik.
Ezeken túlmenően olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz, vagy olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat – a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve – közvetlenül a halgazdálkodáshoz kapcsolódóan.
Tehát ezekben a fenti esetekben mindenképpen földhivatalban bejegyzett földhasználat szükséges!
Bizonyos támogatások esetén (területalapú támogatás, zöldítés, THÉT, Natura2000, fiatal gazda támogatás, kistermelői támogatás, AKG, ÖKO stb.) jogszerű földhasználattal kell rendelkezni, ami tágabb előírást takar a földhasználat fogalmát illetően.
A 2017. évi XVII. törvény 44. § 7. bekezdés szerint jogszerű földhasználónak minősül a következő sorrend szerint az az ügyfél, aki vagy amely – amennyiben az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek e dátumról – a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan, az általa igényelt terület vonatkozásában:
a földhasználati nyilvántartásba földhasználóként bejegyzett,
a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként bejegyzett vagy családi gazdaság alapításáról szóló megállapodással rendelkezik és abban családi gazdálkodóként szerepel,
haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati, rekreációs célú földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés, továbbá – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 70. §-a vagy 76. §-a szerinti – használatmegosztásról szóló vagy többlethasználati megállapodás, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti megbízási szerződés (ideértve nemzeti park igazgatóság által kötött szerződést is), valamint akit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 65. §-a szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki, a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználó, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület esetében annak használatára szerződés alapján jogosult,
az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:159. §-a szerinti használat jogának jogosultjaként bejegyzett, valamint a vagyonkezelőként bejegyzett költségvetési szerv költségvetési szervnek minősülő jogutódja,
az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként vagy szövetkezeti földhasználat jogosultjaként bejegyzett,
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 42. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az a személy, aki a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodással rendelkezik,
az osztatlan közös tulajdonban álló földterületen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű terület vonatkozásában a gazdálkodó tulajdonostárs, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,
osztatlan közös tulajdonban álló földterületen gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja,
az a)–h) pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója,
251, a jegyző által kiállított és az adott terület használatának tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik.
Tehát ezen támogatások esetében a fenti felsorolásnak és az abban rögzített sorrendnek megfelelően fogadja el az Államkincstár a földhasználat igazolását.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti felsorolásban még szerepel a feles bérlet és a részesművelés, azonban 2019. január 11-től ezt a két típusú szerződést már nem lehet kötni! Azonban a korábban kötött, ilyen típusú szerződések még 2028. december 31-ig – ha korábban járnak le, akkor csak a lejáratig – hatályosak maradnak!
Végül, de nem utolsósorban igazolni kell a földhasználatot a földhivatal felé is, hiszen az esetleges művelési problémák esetén (parlagfű, gyomosság, nem művelési ágnak megfelelő művelés stb.) a bejelentett földhasználót büntethetik.
A fent leírt szabályozások részleteiben még egyéb feltételeket is tartalmazhatnak, ezért konkrét esetben kérjük egyeztessen szaktanácsadójával!
Bányai Tibor
Gazda Kontroll Kft
A cikk szerzője: Bányai Tibor
Címlapkép: Getty Images
