Dr. Nagy István hozzátette: az idei szakkiállításon kétszázezer – a magyar mezőgazdasághoz kapcsolódó – családi és társas vállalkozás jövője látható. Ezért a legfontosabb célkitűzés nem lehet más, mint a szóban forgó vállalkozások versenyképességének, termelékenységének és hatékonyságának növeléséhez mindazt biztosítani, amit egy kormányzat hozzátehet a gazdálkodói szándékokhoz és tevékenységekhez.

A kormányzat a fejlődést támogató gazdaságpolitikai környezetet kínál ebben az évben a gazdasági szereplőknek. Ennek alapja a stabil finanszírozási környezet megteremtése. „Ezért fizettünk ki a termelők számára a 2018. évi kérelmeik után már tavaly 187 milliárd forint közvetlen támogatást előleg és részfizetés formájában és fizetünk ki a következő hetekben, hónapokban további 230 milliárd forintot, segítve finanszírozásukat és jövedelemtermelő képességük fokozását.” – mondta a miniszter.

Aláhúzta: 2019 az építkezés éve lesz, hiszen a fejlődést 620 milliárd forint – a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében már megítélt – beruházási támogatás ösztönzi. A fejlesztési elkötelezettséget mutatja az is, hogy a közelmúltban 50 milliárd forintos kerettel új beruházási pályázatot hirdettek meg az élelmiszer-feldolgozás és a borászati ágazat számára. Emellett továbbra is elérhető a mezőgazdasági üzemek energiahatékonyság javítását célzó 35 milliárd forintos pályázati felhívás. Továbbá még az idén el kívánják indítani a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait segítő, teljesen új kamattámogatási hitelprogramot is.

Dr. Nagy István jelezte: a versenyképesség nem csak a beruházásokon múlik. Ezért készítették elő azt a törvénycsomagot, amely révén 2019-től érdemben gyorsulhat fel az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása Magyarországon. Ez mintegy 1 millió ingatlant, közel 2,5 millió hektár területet és több, mint 4 millió tulajdonost érint.

Kulcskérdés továbbá a klímaváltozás okozta aszály káros hatásainak csökkentése és a magasabb termelési értékű növénykultúrák termesztése érdekében az öntözéses gazdálkodás elterjesztése és ösztönzése. Első lépésként a kormány arról döntött, hogy 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít a mezőgazdasági öntözést szolgáló állami főművek fejlesztésére.

„A vízkeresleti oldal újbóli megszervezésével elkezdjük befoltozni azt a lyukat, amely az állami vízszolgáltatási kapacitások és az egyes termelők között keletkezett az elmúlt évtizedekben” – hangsúlyozta az agrárminiszter. Ennek érdekében 2019 első félévében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ. Ennek elsődleges feladata: a termelők segítése a gazdaságilag és környezetileg is fenntartható öntözéses gazdálkodás megvalósításában. A cél, hogy belátható időn belül százezer hektárral növekedjen az öntözhető területek nagysága.

Dr. Nagy István rámutatott: a XXI. században a magyar mezőgazdaság egyik kiemelt célkitűzése a tudásalapú agrárgazdaság megteremtése. Manapság az erőgépeket – műholdas navigáció segítségével – már automatikus kormányzással irányítják. A digitalizáció alkalmazásával a szántóföldi növénytermesztésben a táblák heterogenitását is figyelembe vevő helyspecifikus beavatkozások – változó tőszámú vetés, okszerű tápanyag-kijuttatás, környezetkímélő növényvédelem – elvégzésére nyílik lehetőség; a különböző növények betakarítása során pedig hozammérést is lehet végezni.

Ma az a feladat, hogy a rendelkezésre álló szakmai tudásra és technikai ismeretekre támaszkodva megtalálják és kidolgozzák a szakemberek azokat az új módszereket, amelyek segítségével a világ egyre növekvő népességét kiemelkedő minőségű élelmiszerekkel lehessen ellátni – hangoztatta az agrárminiszter.

A Digitális Agrárstratégia (DAS) elfogadása és néhány kiemelt program elindítása fontos feladat lesz 2019-ben. Elsőként a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált szeretnék elérhetővé tenni. A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt az állam, illetve az unió felé történő kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése.

Az agrárium digitalizációja mellett kiemelten kezeli az agrártárca a következő években a gazdálkodói generációváltás elősegítésének kérdését, annak érdekében, hogy a vidéki életformát fenn tudjuk tartani és a XXI. századi eszközöket használó fiatalokat az agráriumhoz lehessen kötni. Mivel Magyarországon eddig nincs kiépült rendszere a mezőgazdasági vállalkozások generációváltásának, ezért a tárcánál már folyamatban van egy Generációváltás Elősegítését célzó Szakpolitikai Program kidolgozása, amelyet több érdekképviseleti szervezet bevonásával készítenek elő. Ez a program gazdaságátadási és a pályaorientációs fókusszal is segítséget kíván nyújtani a generációváltás ösztönzésére és megkönnyítésére – mondta  Dr. Nagy István.