A kijuttatás legfontosabb munkaminőségi követelményeit az ún. makro- és mikroeloszlás paramétereivel jellemezhetjük. Ezek: a szórófejek folyadékadagolása, adagolásegyenetlensége, keresztirányú szórásképe, szórási szöge, hatótávolsága, a növényvédőgép összfogyasztása, fajlagos szórásmennyisége (dózisa), kereszt- és hosszirányú szórásegyenetlensége, adagolás pontossága, a cseppméret jellemzői, cm2-enkénti cseppszám, a célfelület fedettsége. Ezek a munka megkezdése előtt vagy a kijuttatás közben mérhetők, ellenőrizhetők, értékük beállítható. A munka minőségét befolyásolja az alkalmazott szórófejek típusa, az üzemi nyomás, a haladási sebesség, a szórószerkezet kialakítása, lengései.

A munkasebességet a kezelendő terület domborzati viszonyai, a terepviszonyok, a gép konstrukciós kialakítása és a védekezési mód határozza meg, jó talajelmunkálással a haladási sebesség növelhető. Az üzem közbeni sebességváltozás a munkaminőségre is kedvezőtlenül hat, mert közvetlenül befolyásolja a szórás egyenletességét. A szántóföldi permetezőgépek általában 7–15 km/h munkasebességgel üzemelnek. Nagyobb sebességeknél a keretlengések miatt a szereloszlás leromlik, de a gép meghibásodása is bekövetkezhet. A dózis lehetséges csökkentésének hatását a területteljesítményre összefüggéseiben kell figyelembe venni. Kisebb fajlagos szórásmennyiséggel a kiszolgálási idők csökkenése miatt nagyobb területteljesítmény érhető el. A vegyszeres gyomirtásban a 100–400 l/ha, a rovarkártevők és a gombabetegségek ellen 300–600 l/ha fajlagos szórásmennyiség az általánosan elfogadott. Szántóföldi permetezőgépeken kis vagy közepes nyomást (2–8 bar) alkalmazunk.

Egyszerű térfogat- és időmérő eszközökkel vagy átfolyásmérővel mérhetjük a szórófejek egyedi folyadék adagolását (q) [liter/min], 1.-2. ábra. Szántóföldi síkszórókereten az egyszerre használatban lévő fúvókáknak azonos méretűnek és típusúnak kell lenni. A folyadékot egy percig fel kell fogni, majd mennyiségét mérőhengerben, mérőedényben vagy mérlegen meg kell határozni. Ha az 10%-kal meghaladja a katalógusadatot, cseréljük ki. Másrészt a szórókeretre felszerelt szórófejek térfogatáramának egymáshoz viszonyított eltérése, az adagolásegyenetlenség nem lehet nagyobb, mint ±5%.

Szántóföldi permetezőknél álló helyzetben üzemeltetve ellenőrizni kell a szórószerkezet keresztirányú szórásegyenetlenségét. Mérése 10 cm-es osztású vályúsorral történhet. A szórásegyenetlenség még elfogadható, ha az egyes vályúkban mért folyadékmennyiségek eltérése a középértéktől ±20%-on belül marad.

A szórásegyenletességet befolyásoló üzemeltetési tényezők közé tartozik az egyes szórófejek szórásszöge. Megfelelő cseppeloszlás és cseppméret a névleges szóráskúpszög közelében jön létre, ami a legtöbb fúvókánál 2 bar fölött már nem változik. A szóráskép a háromszög (cirkulációs ill. réses szórófejnél) vagy a trapéz (ütközőlapos fúvókánál) eloszlást közelíti meg a legjobban. A szórófejek osztása a permetezőgépek szórószerkezetén teljes felület kezelésénél általában 50 cm, ehhez 110°-os, vetéssel egy menetben végzett sávos gyomirtásnál 80°-os szóráskúpszögű réses vagy ütközőlapos szórófej alkalmazása célszerű. A hatótávolság alatt a hidraulikus szórófejeknél a vízszintes irányban végzett szóráskor elérhető távolságot értjük. A szórásmennyiség növelésével a hatótávolság kismértékben növekszik, a munkasebesség növelésével csökken.

A szórókeret célfelülettől való távolságának a meghatározásánál a szórófejek keresztirányú szórásképéből indulunk ki.
A keresztirányú szórásképek geometriai illesztésével meg kell határozni az átfedések javasolható értékeit. Szántóföldi síkszóró kereteken a réses fúvókák réseit 5–10°-os szögben egy irányban el kell fordítani, hogy a folyadéksugarak ne ütközzenek. Teljes felület permetezésekor a szórókeret munkamagasságát a szórófejek osztástávolságának figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy a kezelt területen mindenütt kétszeres fedés legyen. Eszerint a szórószerkezet teljes szélességében a célfelület minden pontjára két szórófejből kerül permet. Üzem közben a permetezés szórásegyenletességét a szórószerkezet konstrukciója, a szórófejek rendszere, a szórókeret munkamagassága, a talajegyenetlenség, a haladási sebesség, a szórókeret lengései, azok amplitúdója és frekvenciája befolyásolja. A permetezési magasság csökkentésével nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével. Ezért egyenlőtlen talajfelszín esetén a névleges 500 mm-nél nagyobb munkamagasság beállítása javasolható. A hosszirányú szórásegyenletesség ingadozásának oka a haladási sebesség változása, a szórócső lengései, amit a talaj- és terepviszonyok változása okoz.
A haladással arányos egyenletes szórást automatikus dózisszabályozó berendezéssel biztosíthatjuk, amely a nyomás, illetve az átfolyó mennyiség változtatásával éri el a dózis állandó értéken tartását. Előnye, hogy az üzemi paraméterek naplózására is alkalmas. A tervezett fajlagos szórásmennyiség értékétől a tényleges érték átlagosan ±6%-kal térhet el. Precíziós permetezésnél a fedélzeti számítógép képfeldolgozással készített adatok alapján menet közben állítja be az adott pozícióban szükséges dózist.

A technológiai paraméterek meghatározása után be kell állítani és ellenőrizni kell a fajlagos szórásmennyiség (dózis), (Q) [l/ha] értékét:

ahol:

• Ʃq – a szórószerkezet szórásteljesítménye, a gép összfogyasztása (l/min),
• Q – a fajlagos szórásmennyiség (l/ha),
• B  –  szántóföldi szórókeret munkaszélessége, ill. térkultúránál két félsor kezelésénél az ültetvény sortávolsága (m),
• v –   a munkasebesség (km/h).

A szórásteljesítmény értéket osztva a szórófejek számával megkapjuk az egy szórófejre jutó folyadékfogyasztást. A fúvóka méretét az üzemi nyomás függvényében adagolási táblázatból, vagy jelleggörbéből lehet meghatározni. A beállítás megkönnyítésére a szórófej-katalógusok, gépkönyvek olyan nomogramokat közölnek, amelyekről a hektáronkénti szórásteljesítmény-igény és a haladási sebesség ismeretében leolvasható a választható fúvókaméret, illetve a szükséges folyadéknyomás. A 3. ábrán bemutatott példában 300 l/ha, 8 km/h esetén a 2 l/min szórófej-adagolás a 04-es, a 05-ös vagy 06-os fúvókával érhető el, melyekhez különböző nyomások, ill. cseppméretek tartoznak.

A cseppméret – amely a térfogati közepes cseppátmérővel (VMD) jellemezhető – alapvetően meghatározza a permetlé hasznosulását. A kijuttatott permetcseppek egy részét a légáramok elsodorják a kezelendő területről, ez főleg a 100 µm alatti cseppeknél nagymértékű. 600 µm-nél nagyobb cseppek a leveleken megfolyhatnak. A kisebb méretű cseppek (100–200 µm) a levélfelületen jobban megtapadnak, valamint egyenletesebb eloszlás valósítható meg. Az 1 cm2-re jutó cseppek száma preemergens gyomirtásnál minimálisan 20–30, posztemergens gyomirtásnál 30–40, fungicidek kiszórásánál 60–80, inszekticideknél 40–60 db legyen. A célfelület fedettsége a bepermetezett és a teljes felület aránya, 10–15%-nál kisebb fedettség mellett már hatásosságromlás léphet fel.

A gyümölcsösök permetezésekor a legfontosabb feladat a gépek beállítása az ültetvény adottságainak megfelelően. A permetezőgép üzemeltetőjének feladata a megvalósítandó technológia permetezéstechnikai igényeiből kiindulva a szórószerkezet, a szórófejek és fúvókák kiválasztása. A szórófejek és a fúvókák kiválasztása tulajdonképpen a permetezőgép kiválasztásával kezdődik. A gép rendszere, üzemi nyomástartománya, szórószerkezetének kivitele meghatározza az alkalmazható szórófejek és fúvókák körét. Az ültetvények kezelésénél használt közepes és nagynyomású permetezőgépeknél a szórófejeket többnyire 10–25 bar nagyságú, állandó nyomásra állítjuk be a megfelelő méretű és energiájú cseppek előállításához.

A gyümölcsös geometriai viszonyai, elsősorban a tő- és sortávolság, a koronaforma a munkaminőség szempontjából meghatározóak. Gömb alakú korona kétszer akkora hatótávolságot igényel, mint a sövényültetvények lombfala. Minden esetben indokolt a szállítólevegős permetezőgépek használata. A lombozat jelentős ellenállást fejt ki a légárammal szemben, a légsebesség erőteljesen lecsökken. A megfelelő behatolóképesség érdekében ezért nem javasolt a haladási sebesség növelése 6 km/h fölé. A ventilátoros permetezők optimális folyadék­eloszlását egyszerű eszközökkel a legmagasabb fákhoz állítjuk be. Alacsonyabb lombozathoz fúvókapárok lekapcsolásával illesztjük.

A szőlőpermetező gépeknél is a szőlőkultúra jellemzőiből kell kiindulni, a megfelelő munkaminőséghez a szórószerkezet és a levélzet között egy minimális távolságnak lennie kell. Permetezéskor a lombozat zárt, tömör egységet képez. Légszállításos permetezőgépek alkalmazásánál különösen nagy gondot kell fordítani a légszállítási teljesítményre. Kifejlett lombozatnál a nagy légszállítási teljesítmény nem előnyös, a levegő a leveleket pikkelyszerűen egymásra nyomja, ezért a lombozat alsó része felől történjen a permetezés. A legkedvezőbb permetezési irány a lövellőcsővel érhető el, ahol a kis cseppek könnyebben bejutnak a lombozat közepébe. A legkedvezőbb nyomás­érték cirkulációs szórófejekkel 10–30 bar.

Az ültetvényeknél alkalmazott szórófejbetétek szóráskúpszögei az ültetvényjellemzőkkel együttesen határozzák meg a szórófejek minimális számát. Előnyös, ha a permetezés annyi szórófejjel történik, hogy a permetsugarak egymást átfedik, de legalább egyszeri fedést kell biztosítani a gépek beállításánál. Az ültetvény geometriai méretei és a gép szórószerkezetének szélessége megadják a gép és az ültetvény közötti szabad távolságot. A szabad távolság és a szórás-kúpszög ismeretében grafikusan meghatározható a minimális szórófejszám, amellyel a megfelelő átfedés biztosítható. Hagyományos koronaformák esetén a kiszórt permetlé mennyisége általában nem lehet egyenletes a lombozat teljes magasságában. A megfelelő fedettség érdekében a lombozat mélységének megfelelően a különböző szinteken a kiszórandó permetlé mennyisége általában különböző. Ezért a szórószerkezeten eltérő méretű szórófejbetétek elhelyezésére van szükség. A különböző méretű fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási teljesítményük megegyezzen az előzőekben a gépre vonatkozóan kiszámított összes szórásteljesítménnyel. Termőkaros ültetvényekben a fúvókák méretét és irányát általában úgy célszerű megválasztani, hogy a kijuttatott permetlé 50%-a a lombkorona középső, 20%-a az alsó, 30%-a a felső szintjére jusson.

A ventilátoros permetezőgépek függőleges permeteloszlásának beállítását, ellenőrzését segíti az ún. vertikális mérőpad. A permetködöt egy lamellákkal ellátott fal fogja fel, amely 100 mm-es szegmensekben elválasztja a folyadékot a levegőtől. Az egyes szegmensek által leválasztott folyadékot mérőhengersorba vezetjük, ahol vizuálisan leolvasható az eloszlás, a számítógépes kiértékelő rendszer pedig lehetővé teszi a lombkorona körvonalának és a vertikális szórásképnek az illesztését (4. ábra).

A ventilátoros permetezők optimális folyadékeloszlását egyszerű eszközökkel a legmagasabb fákhoz állítjuk be. A sorközbe beállva a gépet működtetve légáramot terelőlemezek beállításával a lombozat alsó határát 20 cm, felső határát 30 cm rátartással kell megcélozni. A légáram iránya ellenőrizhető a levegő kilépőnyílásába felerősített szalagokkal. A hidraulikus szórófejekkel és axiálventilátorral felszerelt szállítólevegős permetezőgépek alkalmazása esetén szőlőültetvényekben általában a szóróíveken legfelül elhelyezkedő 1–2 szórófej működtetése felesleges, esetenként a legalsó szórófejek is lezárhatók. Gyümölcsültetvényekben is gyakran szükségtelen a legfelső szórófejek használata, emellett az alsó szórófejek lezárása itt is szükséges lehet.

A megfelelő hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, álló helyzetben úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé teljes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél figyelembe kell venni, hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus. A hatótávolság akkor megfelelő, ha a következő sorban megfigyelve a permet a kezelt növények lombozatának szélén még észlelhető, azonban a sorközbe már nem áramlik ki.

A szórófejek teljesítményét az üzemeltető egyszerűen meghatározhatja. A szórófejekre ebben az esetben tömlőt kell húzni és szórófejenként végezhető el a mérés mérőhengerrel (5. ábra). Ezzel a módszerrel az adagolásegyenlőtlenség is meghatározható. A szórófejek teljesítményének meghatározására is rendelkezésre áll megfelelő berendezés. Itt a szórófejek tömlőkkel kapcsolódnak a mérőhengerekhez és az összes szórófej teljesítménye egyszerre mérhető.

A gépek üzemeltetése során figyelembe kell venni, hogy a javasoltnál nagyobb nyomás használata nem célszerű, mivel nagyobb értékeknél túl apró cseppek képződnek és jelentősen növekszik az energiaigény, valamint a szivattyú igénybevétele. A nyomás­ingadozás következtében a szórásteljesítmény, a szóráskép, valamint a cseppméret változhat. Kopott fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgetőtestekkel ültetvényekben sem szabad permetezni. Ha az átfolyásmérővel ellenőrzött szórófej szórásteljesítménye a névleges értéktől 15%-kal eltér, a szórófej cseréje feltétlenül szükséges. Üzemi szőlőültetvényekben az üzemeltetés egyik nehézsége a keskeny sorköz. Permetezéskor a szórószerkezet és a lombozat között egy minimális távolságnak kell lennie azért, hogy a szórófejekből kiáramló permet ne csapódjon le közvetlenül az első levélen, hanem szétterülve a teljes lombozatot borítsa, a gépkezelő a vezetőfülkéből ellenőrizhesse a szórófejek munkáját.

Permetezéstechnika rovatunk korábbi részei:

• I. rész: Permetezőgépekkel szemben támasztott munkaminőségi követelmények, gépellenőrzés

A cikk szerzője: Dr. Pályi Béla