Ezzel együtt a különböző támogatások végfizetésére is folyamatosan sor került, a Magyar Államkincstár például márciusban fizette ki a 2018-as kárenyhítési évben kárt szenvedett termelőket megillető  kárenyhítő juttatásokat. A most kifizetésre került 7,6 milliárd forint a legmagasabb kárenyhítésre kifizetett összeg az agrárkár-enyhítési rendszer történetében.

Ha már itt jártunk érdemes áttekinteni a kárenyhítési rendszert érintő sajátosságokat. Érdekesség, hogy bár a bejelentett károsodott terület nem érte el az előző évben bejelentett területet, a kifizetett kárenyhítő juttatás több mint a 2017-es kárenyhítési év kifizetése volt, sőt a 2012-es súlyos aszályos év után kifizetett összeget is meghaladta.

Az agrárkár-enyhítési rendszernek 2018-ban közel 74 000 tagja volt, amelyből mintegy 11 000 termelő önkéntes csatlakozó volt. A kötelezően tag termelők száma 2 068 fővel csökkent, amely a területi adatok értékelése alapján az ültetvényterületek csökkenésével van összefüggésben.

A rendszer által lefedett földterület 2018-ban 3,68 millió hektár volt, amelynek 94,3%-a szántóföldi kultúra, 3,2%-a ültetvény, 2,5%-a pedig szántóföldi zöldség termesztésére használt terület volt.

Az ültetvényterület az előző évhez képest mintegy 17 000 hektárral csökkent, illetve némi csökkenés (1%) tapasztalható a kötelezően tag termelők körében, viszont további emelkedést mutat a rendszerhez önkéntesen csatlakozók száma.

Fontos kiemelni, hogy az agrárkár-enyhítés keretében a kisebb területen gazdálkodó termelők is támogatásban részesülhetnek, így a szántóföldi növénytermesztést 10 hektár alatti, szántóföldi zöldségtermesztést 5 hektár alatti és 1 hektárnál kisebb területen ültetvénytermesztést végző gazdák is.

További lehetőség, hogy az egy hektár alatti területtel rendelkező azon termelők is tagjai lehetnek a rendszernek, akik területalapú támogatásra nem jogosultak, mivel az (EK) felületen támogatást nem igénylőként lehetőség van a kárenyhítési rendszerhez történő csatlakozásra.

A termelők által történt befizetés állami támogatással történő kiegészítésének köszönhetően évente 8,3 milliárd forinttal nő a Kárenyhítési Alap forrása, amely a 2018-as kárenyhítési évre történő kifizetéseket követően 18,4 milliárd forint. 

A 2018-as év téli fagykárbejelentésekkel kezdődött, ugyanis a vékony hótakaró miatt jelentős területen keletkeztek fagykárok, melynek következtében leginkább a szántóföldi növények károsodtak.

A tavaszi hóolvadást és esőzést követően – főleg az alföldi területeken – jelentős területeken belvízkárok keletkeztek, amelyeket követően számos belvízkár-bejelentés történt. A több mint
25 000 hektár belvíz által károsított terület mintegy négyszerese volt a 2017-es kárenyhítési évben bejelentett területnek.

A tavaszi fagykárok szerencsére megkímélték az ültetvényeinket és így a tavaszi fagykárra bejelentett terület nem érte el a 2 500 hektárt szemben a 2017-es 30 000 hektárt meghaladó területmérettel.

Váratlanul jelentkezett a termelők számára a heves esőzéseket kísérő jégeső, amely már április végén jelentős károkat okozott, és a jégesős időszak májusban is folytatódott, így országszerte
kisebb-nagyobb károsodásokat okoztak a szőlőültetvényeken, de a szántóföldi területeken is.

Az országos jégkármérséklő rendszer azonban május 1-től megkezdte működését és ennek (is) köszönhetően az ezt követő időszakban már kisebb területekről tettek kárbejelentést a termelők. A kárenyhítési évben az összes jégesőkárra bejelentett terület az előző kárenyhítési évnek csak alig több mint 30%-a volt.

Nyár elejétől az aszály okozott egyre nagyobb területeken károsodásokat, hozamcsökkenést a növénykultúrákban, amely következtében megnövekedett az aszálykár-bejelentések száma, és végül a kárenyhítési év legnagyobb területen bejelentett káreseménye az aszálykár lett.

A kárbejelentéseket részletesen az alábbi táblázat szemlélteti:

A kárenyhítési évre vonatkozóan a legtöbb kárbejelentés, 4 432 darab Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett, melyet követett Bács-Kiskun 1 590 darab és Csongrád megye 826 darab kárbejelentéssel. A legkevesebb kárbejelentés, 53 darab Komárom-Esztergom megyében történt.

A legnagyobb károsodott területet, 60 465 hektárt szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentették a termelők, melyet Bács-Kiskun megye 18 843 hektárral és Jász-Nagykun-Szolnok megye követett
14 477 hektárral.

A termelők országosan 4 547 darab kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtottak be, amelyből a legtöbb kérelem, 1 953 darab Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett az elektronikus felületre.

A kérelmek átvizsgálását, ellenőrzését követően 7,6 milliárd forint kárenyhítő juttatás került jóváhagyásra, amely a kárenyhítés történetének legmagasabb összege volt. Ahogyan várható is volt, a legnagyobb összegű kifizetés, 3,86 milliárd forint aszálykárra történt, amely összeg az éves kifizetés 50,8%-át tette ki.

Érdemes megjegyezni, hogy míg a 2012-es katasztrofális aszályos évben közel 1 millió hektár bejelentett aszálykáros terület után 4,7 milliárd forint kárenyhítő juttatás került jóváhagyásra, addig az elmúlt évben a közel 90 000 hektár területre vonatkozóan alig 1 milliárd forinttal kevesebb összeg került jóváhagyásra.

Az aszálykárra történő kifizetéseket a második legnagyobb, 1,45 milliárd forintos téli fagykárra történő kifizetés követte, míg a harmadik legnagyobb összegű kifizetés, 734 millió forint belvízkárra történt.

Jégesőkárra 615 millió forint került kifizetésre, köszönhetően az országos jégkármérséklő rendszernek az előző évi 1,69 milliárd forinttal szemben.

Mindez azt támasztja alá, hogy a kárenyhítési rendszer fejlesztése során olyan módosítások történtek, amelyek egyre kedvezőbbé tették a rendszert a termelők számára és lehetőséget biztosítottak arra, hogy a termelők minél szélesebb köre részesüljön kárenyhítő juttatásban.

Talán már minden termelő számára egyértelmű a közvetlen támogatások jelentősége és ezzel párhuzamosan az azokkal kapcsolatos adminisztratív folyamatok fontossága. Ennek keretében sarkalatos pont az egységes kérelem évenkénti beadása. Ezzel összefüggésben néhány alapvető, talán már sokak számára jól ismert összegzésre van szükség.

Április 9-én nyílt meg az egységes kérelem kitöltési felülete, amely a Magyar Államkincstár (MÁK) e-ügyintézési felületén érhető el. Idén közel 50 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen igényelhető támogatás, valamint ezen jogcímekkel kapcsolatban teljesíthető az adatszolgáltatási kötelezettség. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon – pl. alaptámogatás vagy termeléshez kötött támogatás – túl a kapcsolódó nemzeti támogatások (például átmeneti anyatehéntartás támogatása), valamint a Vidékfejlesztési Program intézkedéseinél (például agrár-környezetgazdálkodás) kell ezt a felületet használni.

A kérelembeadási folyamat kezdete mellett lényeges a kérelmek utolsó beadásának határideje is. A kérelmek szankciómentes benyújtására május 15-ig van lehetőség. A május 15-ig beadott kérelmek szankció nélküli módosítása idén május 31. helyett június 2-ig lehetséges. Ez alól kivételt képeznek – az EK részét nem képező, de annak felületén beadandó – állatalapú támogatási kérelmek, amelyek változtatása esetén május 15-e után már támogatáscsökkenést eredményező szankcióval kell számolni.

2019. május 15-ét követően a kérelmeket további 25 naptári napig lehet beadni, illetve a már beadottakat június 2-át követően módosítani a korábbi évekhez hasonlóan a megállapított támogatási összeg munkanaponként 1%-kal csökkentése mellett. A kérelmeket idén 2019. június 9-e helyett – a hétvége és pünkösdhétfő miatti munkaszüneti nap következtében – június 11-ig adhatók be, illetve módosíthatók. A 2019. június 11-ét követően benyújtott egységes kérelem visszautasításra kerül.

Az Agrárminisztérium által jelzett, a jogszabályi környezet miatt megjelenő, főbb változások a következők:

• Az ökológiai jelentőségű másodvetés akkor is elfogadható EFA-területként, ha azt a beforgatás helyett más módon dolgozzák be a talajba. A módosítás célja a forgatás nélküli talajművelés ösztönzése az erre alkalmas területeken.
• A jogszerű földhasználattal kapcsolatos nyilatkozat megtételére csak elektronikus úton kerülhet sor.
• A vetőmagcélra termesztett növényeknél a termelőnek be kell jelentenie a szaporítóanyag célú termesztést a NÉBIH-hez. Ennek hiányában a kárenyhítési rendszer keretében szaporítóanyag célú termesztésre nem nyújtható be kárenyhítő juttatás iránti kérelem és a kárenyhítő juttatás számítása az alapnövény adatai alapján történik.
• Kárenyhítés kapcsán további változás a fóliás termesztésnél, hogy az idei évtől az EK fogalomtárban szereplő „termesztő berendezésben termesztett növény” meghatározását kell alkalmazni és ennek értelmében a talaj fóliatakarása és a fóliaalagút használata nem megengedett.

További fontos eljárási szabályokra is érdemes figyelemmel lenni:

• Abban az esetben, ha a jogszerű földhasználat igazolása nem földhasználati lappal, vagy nem tulajdoni lappal történik, úgy az igazoló dokumentumot célszerű az egységes kérelem mellékleteként becsatolni. Ez nagymértékben megkönnyíti az érintett táblákat érintően lefolytatandó földhasználat vizsgálatot. Ha nem kerül csatolásra az igazoló dokumentum az EK benyújtásakor, úgy lehetőség van később is benyújtani.
• A támogatási összegek csökkentésére az alábbi esetekben kerülhet sor:
  • jogosulatlan támogatásigénylés szankció (pl. terület túligénylés),
  • késedelmes benyújtásból eredő szankció,
  • kérelemben bejelentésre nem kerülő területek mértékéből eredő szankció,
  • kölcsönös megfeleltetés rendszerében rögzített előírások be nem tartásából eredő szankció,
  • pénzügyi fegyelem miatti csökkentés (csak a 2 000 eurót meghaladó támogatási összeg esetén a 2 000 euró feletti részre), illetve
  • degresszió – az egységes területalapú támogatás (SAPS) csökkentésre vonatkozó szankciós elem (csak a 150 000 eurót meghaladó egységes területalapú támogatásának (SAPS) összege esetén).

Az egyes jogcímek esetében érdemes a kérelem véglegesítése előtt áttekinteni a MÁK tájékoztatókat is. A 15/2019. (IV. 10.) számú Kincstár Közlemény 39 mellékletében valamennyi jogcímhez kapcsolódóan elérhetők a beadással kapcsolatos technikai ismeretek, és kapcsolódó formanyomtatványok.

Az idei évi kérelmezés keretében érintett közvetlen támogatások esetében sem változik a korábban bevett gyakorlat, miszerint a támogatások az ellenőrzések lezárása és az egyes fajlagos támogatási összegek meghatározása után kerül kifizetésre, melynek végső határideje 2020. június 30-a. Ugyanakkor várhatóan – az ellenőrzések befejezésének függvényében – idén is sor fog kerülni október 15-e után megvalósuló előlegfizetésre.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós