A hazai gazdasági növekedés pedig a korábbi, lassulást valószínűsítő várakozásokkal szemben tovább gyorsult, a GDP az év első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest 5,3%-kal bővült, így az év egészében a növekedés elérheti a 4,5%-ot. A beérkező adatok alapján a piaci szolgáltatások mellett most az ipar és az építőipar robusztus teljesítménye hajtotta a régiós összevetésben is figyelemre méltó növekedést.

Erőteljesen, 2,5%-ról 1,2% közelébe lassult az eurózóna gazdasági növekedése 2018-ban és a 2019-ben beérkező bizalmi indikátorok további lassulást vetítettek előre. Végül az első negyedéves adat 1,2%-os éves növekedést mutatott, ami enyhén jobb lett a vártnál (1,1%), ráadásul az előző negyedévhez képest 0,4% volt a bővülés, ami érezhető élénkülés az előző két negyedévben látott 0,2% után. Bár az elemzői várakozások szerint a következő negyedévekben enyhén gyorsul az európai gazdasági növekedés, a bizonytalanság jelentős, a kockázatok pedig lefelé mutatnak. A gazdasági szereplők – vállalatvezetők, fogyasztók – meglehetősen pesszimisták. Ráadásul az USA és Kína közötti kereskedelmi háború tovább mélyült az újabb vám­emelésekkel és a Huawei elleni intézkedésekkel, márpedig a vámháború az európai export iránti kereslet visszaesésén keresztül 2018-ban is komolyan hozzájárult az eurózóna gazdaságának lassulásához.

A törékeny külső kereslet ellenére a hazai gazdaság a vártnál lényegesen jobban teljesített az év első három hónapjában. Egy hónappal ezelőtt a piac arra számított, hogy a 2018. év második felét jellemző, 5% körüli ütemről 4%-ra lassul a hazai növekedés az első negyedévben. A kijövő erős ipari termelési, építőipari és kiskereskedelmi adatokat látva végül az adatközlés előtti hétre 5,1%-ig emelkedett a várakozások átlaga, azonban a KSH előzetes adatközlése alapján az éves bázisú növekedés 5,3% volt, a szezonálisan igazított és naptárhatástól tisztított index 5,2%-os növekedést mutatott. Az előző negyedévhez képest pedig 1,5%-os volt a bővülés (szezonálisan igazított). Az erős várakozásokat mindenekelőtt az építőipar (éves összevetésben +50%) és a gyenge külső kereslet ellenére gyorsuló ipari termelés (1. negyedév 6%, 2018 4. negyedév: 5,2%) teljesítménye alapozta meg, de jó számokat hozott az első három hónap a kiskereskedelmi forgalom alakulásában (+6,8%) is. Ezt erősíti meg a KSH előzetes adatközléséhez tartozó közlemény is, ami szerint a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

Magyarországon a növekedés továbbra is az úgynevezett „érett” szakaszában van, amikor a bővüléshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárul. A hazai bővülést ráadásul erősen támogatja a költségvetési politika (a 7 éves európai uniós költségvetési ciklusban elérhető összes forrást 5 év alatt felhasználtuk, a bejövő bevételeket a deficit 2%-on történő tartása mellett adócsökkentésre és családtámogatásra fordítja a kormány) és a nagyon alacsony kamatok. A nagyobb részt EU-társfinanszírozással megvalósuló kormányzati beruházások mellett a magánszektorban is erős a beruházási aktivitás, amellyel a cégek bővítik kapacitásaikat, illetve próbálnak lépést tartani a nagyon erős ingatlankereslettel, amelyet a kamatszint mellett majd a kormány új családtámogatási rendszere is tovább pörget.

A gazdaság sebezhetősége jelenleg alacsony, a költségvetés hiánya nem éri el az EU által maximumként meghatározott 3%-ot, az államadósság csökkenő pályán van, a folyófizetési mérleg egyenlege továbbra is többletet mutat és a devizatartalék mértéke megfelel az ide vonatkozó elvárásoknak. A kedvező adatok mögött azonban egyre inkább felsejlenek a túlfűtöttség jelei. A külső egyensúlyi pozíció gyorsabban romlik a korábbi várakozásnál, míg az infláció érdemben emelkedett és immár megközelítette a jegybanki célsáv felső határát (a fogyasztói árak emelkedésének üteme idén rendre 2,7%, 3,1%, 3,7% majd 3,9% volt az év első négy hónapjában). Az emelkedő inflációhoz sok termékkör hozzájárult, a külső tényezők által meghatározott üzemanyag- és élelmiszerárak mellett érdemben gyorsult a belső kereslet által meghatározott termékek árának emelkedése is, amit jól mutat, hogy az MNB által kiemelkedő jelentőségűnek titulált adószűrt maginfláció is 3,5%-ig gyorsult, miközben 2016-ban ez a mutató még alig haladta meg az 1%-ot.

A kitűnő első negyedévi adat alapján a 2019-es gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésünket 4,5%-ra emeltük a korábbi 3,8%-ról (a konszenzus jelenleg 3,4%). Bár a kedvezőtlen külső környezet és az egyre több szektort érintő kapacitás szűke fékezi a gazdaságot, de az első negyedéves adat alapján a kedvezőtlen tényezőket a vártnál jobban tudja ellensúlyozni a belső kereslet, a beruházás és a fogyasztás. A kilátásokat tovább javítja a kormány által bejelentett családvédelmi akcióterv, ami rövid távon nagy lendületet adhat a növekedésnek.

Óvatosságra int azonban a kereskedelmi háború élesedése, a Brexit-kérdés rendezetlensége és az eurózóna konjunktúrájának lassulásával kapcsolatos aggodalmak, hiszen annak ellenére, hogy a hazai ipar viszonylag jól teljesített a gyengélkedő eurózónás feldolgozóipar árnyékában, várható hogy ez előbb-utóbb itthon is érezteti majd hatását.

A cikk szerzője: Tardos Gergely